Eger - hetilap, 1879

1879-06-05 / 23. szám

179 ki ezen jótékony czélú intézet fenállását örök időre biztosítani kí­vánta. E nemes gondolatát csakhamar megvalósitá, midőn egy érté­kes, 5000 irtot meghaladó, a czéluak teljesen megfelelő, jövedel­mező s egészséges helyen fekvő" lakházat vásárolt és ezt Eger vá­rosának telekkönyvileg is általadni kegyeskedett. Fogadja érte a legforróbb hálás köszönetüuket és adja az egek Ura, hogy még számos ehhez hasonló jótékony intézetnek nagylelkű pártolója lehes­sen. Ezen nagylelkű njándékozás után Eger város képviselő testü­leté is felkarolván ez ügyet, vezetését, ugyancsak az adományozó úr intentiojához képest, egy 7 tagú választmányra bízta, s minthogy az említett 4000 fit alap-töke legközelebb városunkban elhalt ne­mes szivü özv. h. Horváth Jánosné 1000 frtnyi adományával, úgy­szintén városuuk derék polgára néhai Panakoszta Sándor 1000 Irt hagyományával szaporodott, most már a 6000 frt töke kamatai, a bérház 300 frt évi jövedelme 8 a városi segély által lehetővé van téve, hogy az egylet állandóan fentartassék. A kisdedek gondozása egyelőre az Irgalmas-nénék egyik érdemes tagjára bízatott, ki már ily minőségben másutt is foglalkozván, e téren teljes szakismeret­tel bir; melléje segédképen egy gondviselönő alkalmaztalván. — Fel kell említenem, ha talán némelyek a tisztelt szülök közül meg­ütközéssel vennék, hogy a kisdedek gondozása apáczára bízatott, hogy e körülmény nem kerülte ki a választmány figyelmét; de megállapodásában két tekintet volt irányadó: Egy részről a vallási jelleg fentartása, habár az intézetbe vallás-, osztály- és nemkü­lönbség nélkül minden 3—5 éves gyermek bevétetik, más részről pedig azon meggyőződése, hogy a szürke nénék kéz- lése minda­zon intézetekben, melyek városunkban rájok vannak bízva, a leg- kielégítöbb és — a mi a takarékosságot illeti — a legolcsóbb. Mind- azáltal nincs kizárva, hogy ha intézetünk a kellő anyagi támoga­tás után nagyobb lendületet nyerend, hogy a kisdedek gondozása egy okleveles óvó-nevedre bizássék — mit c*ak a tisztelt szü­lék jó akarata s buzgó pártolása tehet lehetővé.“ Végül a t. szü­lök- és vendégeknek úgyszintén az egylet jótevőinek köszönetét mondván, az intézetet, további pártolásukba ajánlotta. Az ünnepély véget érvén, az intézet helyiségeit szemléltük meg, s azok után a miket láttunk, mondhatjuk, hogy megelége­déssel távoztunk onnan, kivánván, vajha közönségünk módot s esz­közöket nyújtana ezen alapnevelö-intézetünk további felvirágozta- tatására. Heti szemle. A képviselöházban a múlt bét folyama alatt a katona- beszállásolási törvény tárgyalás < volt napirenden, E javaslat ellen az ellenzék részéről azon kifogás tétetett, hogy O Felsége által a sereg dislocatiójára nézve gyakorolt felségjognak a törvényjavaslat­ban való alkalmazása ellenkezik az 1867-ik XII. t. ez. erre vonat­kozó intézkedésével. A javaslat, miután a miniszterelnök és honvé­delmi miniszter az alkotmányos scrupulusokat eloszlatni igyekez­tek, általánosságban elfogadtatott; részletes tárgyalása azonban je­lentékeny akadályokkal küzdött, miután a közigazgatási hatóságok illetőségének körülírása sok vitára adott alkalmat; a május 31-iki ülésben végre e javaslat is befejeztetvén, a ház az ünnepek utáni szerdára tűzte ki legközelebbi ülését. Ausztriában erősen készülnek az új választásokra. Minden párt kebelében nagy hévvel gyártják és vitatják a programotokat, melyek nem épen kedvezők ránk magyarokra nézve-, mert még többet kívánnak tőlünk mint a mennyit már adtunk s adhatunk német szomszédainknak. A novibazári szandsáknak a conventióban kijelölt há­rom határpontját: Pribojt, Priepoljét és Bjelopoljét csapataink leg­közelebb meg fogják szállni. Az erre vonatkozó katonai intézkedé­sek már folyamatban vannak. Az occupatio kiterjesztésére egyen­lőre 5000 ember vau szanva. Remélik, hogy e jelentős lépés béké­sen fog megtörténni. Ke 1 e t-Rum e 1 i a fökormányzója. Aleko pasa, május 28-án vonult be e tartomány fővárosába. Mint a szultán hivatalnokának neki ez alkalommal a fezt kellett volna viselni; de a bolgárok fezben látni sem kívánták, tehát kénytelen volt e jelvényt levetni s bolgár süvegben jelenni meg a nép előtt, mely aztán lelkesen üdvözölte. A szultán e miatt komolyan megnebeztelt Aleko pasára, s méltán; mert a fez-kérdés nem épen erélyes embernek mutatja be a kormányzót s igy attól lehet tartani, hogy jövőre is engedni fog a bolgárok lármájának, A franczia képviselöház Blanqui megválasztatását 372 . szavazattal 35 ellenében érvénytelennek nyilvánította. A jobb oldal sem szavazott. Oroszországban az ostromállapot mindinkább nagyobb te­rületekre való kiterjesztése, az elfogatások s tömeges deportálások Szibériába, melyet a nép most keserű gunynyal „Nihilária“-nak nevez, folynak tovább; de hogy Gurkó tábornoknak, ki most Sz.-Pétervárott mindenható, sikerült volna felfedezni a nihilisták központi bizottságát, mint legutóbb is az orosz fővárosból hiresztel- ték, nem bízonyúl be valónak. Németország és a Vatikán között, mint egy angol lap írja, a kibékülés legközelebb várható s állítólag az elitéit és szám­űzött német püspökök megkegyelmezése is küszöhön áll. T -A. C Z -ü.­A koldus. Szegény öreg nyöszörgő koldus Ajtómhoz ténfereg. Ruhája rongy és keze béna, Lüktetnek üres szemgödrén a Vértől dagadt erek . . . Rá nézni sem merek. Vidd apró pénzem jó öreg, vidd, Keress meleg tanyát. Talán egy két pohárka bortul Szived az éghez bízva fordul, Hol élted alkonyát Siratja jó anyád. Szerencsétlen vagy látom, látom — S nem döbbent meg szavad, Ha átkot sírsz is a végzetre A mért a földre embert helyze, Amért koldusa vagy . . . — Sírj, háborogj . . . szabad! Téged az égben kegyelem vár, Bár átok és ima Ajkadon — végre egybe olvad, Lázas szavadra nem gondolnak Az ég ajtóiba’ Szivedben nincs hiba. De ha tán az én ajkamon is Jajszó s átok riad: — Mert én is roskadozom mint te, Vergődöm a nyomorba’ szinte’ A szerelem miatt — Választ reá ki ad ? Menj, menj . . . téged álomba ringat Útszélen a bokor. Ne várd be mig ajkamra jönek Szavai a kétségbesönek S feltárul a pokol . . . — Te nyugton alhatol! Csornai Kálmán. Egy órán át majorosné. Beszély. Irta Dominkoridi Mária. „Ön tehát makacsul állítja édes rokon, hogy minél magasab­ban áll egy nő s minél több fény és csillogás veszi körül, aunál könnyebb hódítania. Én az ellenkezőt állítom. A legegyszerűbb környezetben s alantabb társadalmi állásban is nyerhet meg szive­ket a nő, ha bájos, kellemes, megnyerő, kedves s tud önökkel bánni. Valóban kedvem volna fogadni önnel s meggyőzni arról, hogy a Iegigényteleneab kinézésű nő is képes érdeklődést, vonzal­mat, szenvedélyt kelteni, ha eszélyes és érti művészetét,“ mondá a bájos Mária Antoinette, a francziák akkoron még bálványozott ki­rálynéja, ki még nem sejté a vészt, mely szép fejét fenyegeté, Artois grófnak a trianoni kertben sétálva. „Megrögzött kétkedő vagyok, fölség, azt jól tudja, tehát enged­jen meg, hogy ezt sem hiszem,“ viszonzá a gróf gúnyosan mo­solyogva. *

Next

/
Thumbnails
Contents