Eger - hetilap, 1879

1879-05-15 / 20. szám

156 sített, azon indokra alapittatott, hogy ha városunkat netán újabb árvízveszély érné, mitől Iston óvjon, a viz könnyebb lefolyást nyerjen. * Pályázat. Az Eger városánál megüresedett a bélyeg s illeté­kek beszedése- és kezelésével foglalkozó pénztári ellenőri állás, mely 500 írt évi fizetéssel van egybekötve, az 1871-ik évi 18-ik t. ez. 85-ik §-ához képest, a folyó évi május hó 18-án d. e. 10 órakor tartandó képv. közgyűlésben fog betöltetni ; miről a pályázni kívánók azzal értesittetnek, hogy az érvényben levő szabályrende­let értelmében a fizetés kétszeresének megfelelő biztosítékot tartoz­nak kimutatni. Egerben 1879. május 13. Tavasy Antal, pol­gármester. * Figyelmeztetésül Az 1880-ik évre érvényes országgyűlési képviselőválasztás névjegyzékének összeállítását a központi vá­lasztmány kebeléből kiküldött bizottság már folyó évi május 13-án megkezdette s mindennap délelőtti 9—12 óráig és d. u. 3—6 óráig a városház nagy termében folytatni fogja, mely időben mindenki­nek szabadságában áll a küldöttségnél, melynek ülései nyilvánosak, jogai érvényesítése végett jelenkezni. * A katharína-bányai rablógyilkossági kísérlet múlt nov. hó­ban az egri kir. ügyészségi börtön rabdolgozó házából, mint annak idejében jelentettük, megszökött két föczinkosának egyike, a 10 évi börtönre elitéit Ja rusk a János megkerült. Minap magamagát je­lentette fel a bécsi rendőr-igazgatóságnál. Megszökése után nagy- nénjét, ki Bécsben él, kereste fel. Itt azonban nem maradhatván sokáig, külföldre menekült, hol új lopásokból tengette életét. Mint­hogy nyomozó levelek kísérték mindenüvé, Németországból Sveicz felé fordult s innen került vissza megint Bécsbe. Mivel sem pénze sem élelme nem volt már 8 a folytonos barangolást is megúnta, jobbnak látta magát kérlelhetetlen sorsának megadni. * Miskolcz városát e hó 10-én este felé újólag nagy veszede­lem fenyegette. Az említett napon d. u. 4 óra tájban óriási sötét felhők gyűltek Diós-Györ fölé, mi a vészt sejtő lakosságot nagy rémületbe ejté. s nem alaptalanúl; mert nemsokára megkondultak a vészharangok s az ár rohanva jött Diós-Györ felöl, teljesen el­borítva a két város közötti térséget. A romboló elem Miskolcz felső és alsó részének néhány útczáját is elöntötte; a megyeház-közben sebesen rohanó folyammá dagadt; a Vágó-malomnál az egyik hi­dat megrongálta s a közlekedést megakasztotta. Az üzletek egy perez alatt zárva valának; a veszélyeztetett helyeken a lakások ki­ürültek s mindenki a padlásra menekült magával vive a mit lehe­tett. Az áradat azonban szerencsére esti 9 óra felé már apadni kezdett, anélkül, hogy a városban nagyobb kárt okozott volna. A hatósági közlegek s tűzoltók most is minden lehetőt megtettek. Kárt a gőzmalom szenvedett s a vasúti telep is viz alá került. Mint halljuk émberélet is esett áldozatúl. A rohanó vízben egy bullát láttak s egy négy éves lányka tűnt el nyomtalanúl; Kozma Sán­dor pedig, az ottani takarékpénztár közbecsülésben állott könyv­vezetője, az árvíz láttára annyira felindult, hogy szörnyet halt 8 árvát hagyva maga után. * Gyöngyös város e hó 3 án tartott képviseleti ülésében a megye-bizottságnak a gyöngyös-parádi útra vonatkozó határozatát a m. kir. közlekedési és közmunka-miníszteriumhoz felebbezte. A felebbezésben, mely Himfy József városi t. ügyész tollából került ki, a többi között az mondatik: hogy a megyei határozat indokai­nak vezérfonalúl részben az egyes egri lakosok ambitiójának meg­sértéséből származott gyűlölet minden iránt, a mi gyöngyösi, rész­ben az ezek által szított féltékenység szolgált, mely abból áll, hogy Gyöngyös városának — a tervezett út által való forgalmi eszközei­nek szaporodásával — anyagi jóléte emelkedvén s a mátravidékiek is ide szokván, a megyei székhely kérdése ismét szóba jöhetne és Eger városa azt el is veszthetné. „Legyenek azonban az egri test­vérek megnyugodva,“ mondja tovább testvérvárosunk felebbezésé- ben, „ezen általok ránk fogott terv még egy gyöngyösi lakosnak sem jutott eszébe sat.“ — Valóban ezek után, ha ugyanekkor egyik gyöngyösi laptársunk azt nem állítja, hogy Gyöngyös város lakos­sága a megyei székhely kérdésében is loyalisan viselte magát Eger irányában, a mennyiben, nem feltétlenül kérte azt Gyöngyösre át­helyeztetni, azt kellene hinnünk, hogy a derék gyöngyösieknek soha eszök ágában sem volt a székhely kérdését komolyan bolygatni s egy lépést sem tettek, mely — ha tétlenül néztük volna a napot — megyei székhelyünk elvesztését vonhatta volna maga |után. Meg­lehet, hogy még alkalmat veszünk magunknak a felebbezéshez bő­vebben is hozzá szólni; addig ebből izlelitöül ennyi elég legyen.-(- Kömives úrnak szerepléséről a „Kapitány kisasszony“-ban a következő magán-kritikát vettük. Kömives, ki Don Domingo — a királyuö szertartásmesterének szerepét játszotta — ez este va­lóban remekelt. Eddig azt hi tük, bogy ö „semmi“ s ez esteli játékával bebizonyította, hogy ö igen is tehetséges és jó színész* Oly kitünően fogta fel szerepét s oly nagyszerű hummorral játszot­ta le azt mind végig — hogy lehetetlen tőle az elismerést meg­tagadni s a csekély számmal megjelent közönség nem is vonta meg tőle elismerését, mert többször — nyilt jelenetekben is frene­tikus taps által nyilvánította megelégedését. — Igen szép couplet- teje volt — melyet — a lap szűk tere miatt — egész terjedelmé­ben nem közölhetünk. Legyen belőle elég egy vers, mely igy hangzik: (Megjegyezzük, hogy az énekelt versek Kömives saját szerzeményei) Most a politikának Görbe utat csinálnak A eongressus kocsiját Boszniáig vontatták .......... H atvan millió ára Szekérkenő ment rája S most a fenn akadt szekér Újra szekérkenőt kér! .... Tudni ha vágyom hogy miért V llát azért! Hát azért! . . . . Tiporni más nemzet jogát. Hát azért, hát azért! . . . t Mint biztos kútforrá8hól értesültünk, Kömivesnek jutalom játé­ka f. hó 21-én lesz s a „Zsidó honvéd“ czimü darabban a czim személyesitöje lesz. Elég legyen annyit megjegyeznem, hogy e da­rabban több s mindenütt közfeltünést keltett — dalai vannak — meghallgatni s a különben is jó darabot végig nézni mindenkinek ajánlhatjuk. S ezért jó eleve bátorkodom a nagyérdemű közönség figyelmét az előadásra fölbivni. F. E hó 11—12-én megtartott tavaszi vásárunk, mely rendszerint népes szokott lenni, a folytonos esőzés s feneketlen sár miatt csak kevéssé látogatott volt s igy a forgalom is sok kívánni valót ha­gyott hátra. A különféle vásári czikkek árai átalában nyomottak voltak, a gabnanemüek kivételével, melyek a méltán aggasztóvá vált kedvezőtlen időjárás következtében, nemcsak helyben, de a felső vidéki piaczokon is magasabb árakon keltek. Helyben a tiszta búza 6.80—8.80, rozs és kétszeres 5.20—5.60, árpa 4.80—5.50 s a ten­geri 4.20—4ü0-nel fizettetett métermázsánkint. * Ajálkozás. Egy bat gym. osztályt végzett tanuló, jegyzöse- gédi állomást keres. Bővebben értekezhetni, csurgó utcza 606 szám alatt. Mikó Pálnál Egerben. C S A E IT O K. Hogyan győznek a nők. Életkép. „Kérlek édesem, adj egy levélpapirost s borítékot, az enyém elfogyott, s Zsitvaynak kell Írnom nyári és különösen für­dői öltözékek végett; mert oly hamar elmúlik a május, s június elején Balaton-Füredre megyek.“ E szavakkal nyitott be egy csinos, barna, sötét szemű nöcske férje dolgozó szobájába, ki iró asztala előtt ülve, redökbe szedett homlokkal törte fejét egy számtani föl- advány megfejtésén. „Itt van kedvesem,“ viszonzá kellemetlenül a férj, ki nem épen örült e háborgatásnak. „Angyalom e nyáron nem mehetsz fürdőre, miután én hosszasabb utazást fogok tenni, ösmereteimet gyarapi- tandó s ez időre anyám ígérkezett hozzánk. Azért figyelmeztetlek, édes Flórám, nehogy felesleges öltönyöket rendelj,“ merészkedék a tudós férj, ki már alig várta, hogy számmüveleteibe újra elmélyed­hessen, megjegyezni. „Úgy? tehát ez egyetlen élvezetről, melynek egész éven át örültem, lemondjak, anyád caprice-a miatt, ki épen oly jól eljö­hetne öszszel hozzánk. Aztán meg jól tudod, hogy mily ideges va­gyok, s hogy Olomi orvos mondja, ha ez évben a balatoni fürdő­ket nem használom, miről sem áll jót. Hanem persze, a mama sze­szélye mindennél előbb való. Inkább meg hagysz engem halni, mintsem a mama ellen egy hajszálnyit is véts. Ah istenem van-e szánandóbb teremtmény a nőnél, különösen olyannál, kinek férje jobban szereti anyját mint feleségét. Igaza volt, kedves anyámnak, bár hallgattam volna rá, midőn ............“ „De édes Flórám, átláthatod, hogy midőn anyánk házassá­gunk óta először látogat meg, te el nem távoz hatol, ez nagyon fájna a szegény jó öreg asszonynak, ki téged annyira szeret, nem, bálványoz. Aztán meg, hála az égnek, oly egészséges vagy mint a virgoncz halacska a vízben, tehát nem is szükséges az a fürdő. | Tudod mit? elmegyünk Székesfehérvárra, megnézzük a kiállítást,

Next

/
Thumbnails
Contents