Eger - hetilap, 1879

1879-05-15 / 20. szám

154 ség szemetje utáni kapkodásban! Eitöltetjtik a drága időt a gyermekekkel azért, hogy megtanuljanak németül és francziául ro- szabbul, mint a hogy a bécsi vagy párizsi kofa hadar, ahelyett hogy addig megtanulnák becsületesen a magyar anyanyelvet a köl­tőkből, az átaíános és ideális műveltséget a költőkből, a büszke nemzeti szellemet a költőkből, s világosságot nyerne értelmök, eszök és izlésök a költőkből, s földi egykori harczaikra lélekemelő nemességet szívnának magokba a költőkből! . . . A költészet nem hitványság, nem luxus: a költészet nagy kincs, nagy tény, nagy szükséglet; a lélektan- és erkölcsnek nincs élvezetesebb iskolája a magyar költőknél, s ki e gyöngytengerben halász, az nem lesz országbolonditó, hanem hazaboldogitó. Ugyanazért, s még sok egyéb el nem mondottakért ajánljuk, hogy mindenki, akitől telik — s ilyen sok van — évenként legalább egy classicus költőnk müveit, vagy egyes önálló müvét vegye meg! Lelkemre mondom, kifizeti magát — pénzben, mert az olvasottabb gyermek egykoron értelmesebb, 8 mint ilyen, életrevalóbb lesz! — A költő­ket ha méltányolni akarjuk, akkor az igaziakat kell mértékül ven­nünk, mert a classicus költő nem üres ábrándozó, nem holdkóros érzelgö, nem frivol küíöncz: hanem férfiasán gyermeteg, ditbyrambi röptű sas, nemesen ideális, a mindennapiság porából kiábrándítóan ábrándos, szelleme fuva.mával s villanyfényével rámutatva a nyers való pora alatt lappangó szépre, jóra s igazra . . . De legyen-elég a költészetről; a költők remekei leghozzáfér- hetőbben élvezhetők, a költészet legolcsóbb valamennyi müvészetág között, hisz pár forintért Homeros ép úgy dalol, mint Tatár Péter — azért forduljunk inkább sokkal botrányosabban parlag zenei viszonyainkhoz. Föltűnő az ellenmondás, mely a szemlélő szemébe ötlik, ha Eger zenei viszonyait vizsgálja. Mig ugyanis egy részről azt ta­pasztaljuk, hogy hazánknak alig vau vidéke, hol az igazi nemzeti népdal úgy virágoznék mint Egerben, hol a legtöbb népdal szüle­tik, hol nincs kukoriczafosztás, szüret vagy tavasz, mely meg ne hozná az „új nótát,“ hol a nép nem tud egy kapavágást sem tenni a hegyen dal nélkül, hol ha megütnek egy puttonfenekot és össze­csapnak két pléhfödöt az utczán, már tengernyi nép zúdul össze a „muzsikára,“ átalán a legrajongóbb hévvel érzik át zenét: ép ezen Egerben oly nyomora zeneviszonyok tapasztalhatók, hogy a legnagyobb vakmerőséggel határos minden kísérlet, mely e viszo­nyok javítását veszi czélba; ép ez Egerben nincs egy tisztességes czigánybatida sem, mert ami volna, csak „viszonylag“ tisztességes, más varosban bizony ne u nagy tisztességet arathatna „tűzoltó ban­dánk !“ Bizony tűzoltók, ahelyett hogy tűzgyújtók volnának ! Azonban ideje lesz körültekintenünk a jelzett ellenmondásos tünemény okai után . . . (Folyt, köv.) Városi ügyek. Egerváros 1879. május 11-éa tartott képviseleti ülésében a követ­kező ügyek tárgyaltattak: Nékám Alajos, a bélyeg s közvetetten illetékek beszedését s kezelését teljesítő városi pénztári hivatalnál alkalmazva volt ellen­őrnek í. évi május 2-án történt elrúnyta következtében megürült el lenöri állás betöltésére határidőül folyó hó 18-ik napja tűzetett ki. — Nékám Otil, Hermin és Ede kérelme folytán, néhai édes atyjok Nékám Alajos volt ellenőr 3 havi fizetése kiutalványoztatott. — Sirk Károly illeték- s fogyasztási adó-pénztárnok fizetés-javítás iránti kérelme elutasittatott. — Koncz Károly és társai mindannyian fel - németi külvárosi lakosok kérvénye, az oítaui „Mária szobor“ előtti szabadtérnek rés/ben korláttal leendő befoglalhatásáért, vélemény- adás végett a szépészeti bizo'tságuak adatott ki. — Zeisler Lajos kérvénye, mely szerint a város főbb utczáinak öntözésére és a há­zakból a szemet kihordatására válaikozni szándékozik, ugyancsak a szépészeti bizottságnak adatott ki azzal, hogy erre vonatkozó vé­leményét, a rendőr íökapitánym al egyetértve, a legközelebbi köz­gyűlésnek mutassa be. — Fischer Mór kérelme, melyben a nagy templom mögött lévő 3. sátorhoz egy fasátor állandó elhelyezését kéri engedélyeztetni, szépészeti s közrendöri szempontból eluta­sittatott, s ugyanezen tekintetből a rendőrségnek meghagyatott, hogy az ott lévő 3 sátornak szétbontása, s a többi vásári sátorok soraiba leendő elhelyeztetésére az illető sátortulajdonosokat köte­lezze. — Az egri községi iskolákról szóló 1875/6 és 187®/? évi szám­adások Hevesmegye közigazgatási bizottságának 478/879 számú határozatával mint felülvizsgáltak leküldetnek. Miután a kérdés alatti számadások helyeseknek találtattak, Skopecz János községi iskola­széki gondnok a további számadás terhe alól, a szokott óvások fen- tariása mellett, felmentetett. — Fiume város képviselő testületé, az ezen város Magyarországhoz lett csatoltatasa 100-ik évfordulójának megünneplése alkalmából készíttetett emlék-érmek egy példányát megküldvén, ez köszönettel fogadtatott s megőrzés végett a levéltárba helyeztetett, továbbá erről a megkereső város közönsége, köszönetünk nyilvánítása mellett, azon óhajunk kifejezésével határoztatott értesit- tetni, hogy az eddigi egyetértés és kapcsolat továbbra is feuma- radván, mennél szorosabbra fűződjek. — Végül az egri sorsjáték bizottság f. év april havi működésről szóló jelentése, mely folytonos, jó eredményt mutat, tudomásul vétetett. Heti szemle. A képviselő ház ban a magyar nyelv népiskolai oktatá­sáról szóió törvényjavaslat fölött a szavazás megtörténvén, a ház — egy csekély töredék kivételével — elfogadta; mire e törvény- javaslat részletes tárgyalása következett, melynek eredménye az lett, hogy a ház, némi módosítással, a közoktatási bizottság szöve­gezésében fogadta el. Ezután az erdő-törvényjavaslat általános tár­gyalása került napi rendre. A vitában Szederkényi Nándor kö­vetünk is részt vett, ki e törvényjavaslat olyan átdolgozását java­solta, mely a föfelügyeleti jogot ne a kormány, banem a törvény- hatóságok kezébe adja. Konstantinápolyi hirek szerint orosz-török szövetség van készülőben. Állítólag e szövetséget maga a szultán is nagyon pár­tolja, mert ez úton szabadúlni vél Anglia gyámsága alól. Ozmán basáról hasonlóan mondják, hogy az Oroszországgal kötendő szö­vetség mellett izgat; az orosz sugalmazott közlönyök pedig ezen hirek ellenében kijelentik, hogy az egész csak koholmány, mely arra czéloz, hogy újabb bizalmatlanságot, támaszszon Oroszország Ioyalis szándékai iránt. Az olasz kormány gondju napról-napra szaporodnak ki­vált a radikálisok magatartása miatt. Az öreg Garibaldi nem nyug- hatik 8 izgató manifesztumot bocsájtott ki a néphez, melynek kira­gasztását a kormány eltiltotta; mire a radikálisok azzal teleltek, hogy számos helyen republikánus egyleteket alakítottak, melyeket aztán a rendőrség karhatalommal oszlatott fel. A német birodalmi gyűlésben a vámvita folyt, mely Európaszerte nagy érdekeltséget keltett. Bismarck most is győzött, a meghasonlás iiszkét dobván a nemzeti szabadelvű párt hívei közé, minek nemcsak az lett a következménye, hogy e párt egyik töre­déke Bismarck táborába pártolt át, hanem maga a párt is teljesen felbomlott, úgy hogy a vas kanczellárral szemben ma már nem áll oly számba vehető ellenzék, mely erőszakos reactionaríus terveit némileg is mérsékelhetné. Az angol-afgán háború befejezettnek tekinthető, mi által Angolország nagy tehertől szabadúl meg, mely szabad mozgásában s elhatározásaiban kivált az orosz fondorlatokkal szemben megle­hetősen akadályozta. Az afgán emir elfogadta az ajánlott békeföl­tételeket s az angol táborba utazott, hol az indiai alkirálylyal fog találkozni. T Á E CZ Szerelmem . . . Szerelmem nem föllobbanó láng, Nem pillanat szeszélye az, Nincs benne ámítás, hazugság, S mint a gyémánt szilárd, igaz. Hányódtam szerte a világban, Balsors üldözött szüntelen; Csak fájdalom volt osztályrészem, — Öröm alig jutott nekem. S annyi bubánat, mély keserv közt Egyetlen szép emlék kisért: — Szerelmem hozzád, — s ez emlékhez Lelkem mindig nyugodni tért. Most itt állok előtted ismét, Megtörve a sok kín után . . . S a múlt egy halvány sugaráért Eseng szomjú lelkem csupán.

Next

/
Thumbnails
Contents