Eger - hetilap, 1879
1879-04-24 / 17. szám
130 E bizalom erejével, ez érzelem hűségével lépünk a királyi trón elé esedezve kérvén Fölségteket: fogadják kegyesen hodoló örvendezésünk üdvözlő szavát, fogadják kegyesen szerencse — kivána- tunkat, mely ima is áldás is Fölségtekért s Fölségtek szivfrigyére, mely ezüstnél, aranynál tartósabb legyen. A legmélyebb hódolattal maradván Egerben 1879. april hó 21-én tartott rendes bizottsági közgyűlésünkben. Fölségteknek legalázatosabb szolgái: Hevesmegye közönsége. Következett az alispán úr év negyedes jelentése, mely tudomásúl vétetett. E jelentésből annyit emelünk ki, hogy Egervá- ros sorsjegyeiből 1000 db. rendeltetett meg s e czélra a nemesi pénztárból 500 frt. utalványoztatott; továbbá hogy ugyanonnan a szegedi árvízkárosúltak javára 500 frt. s utóbb ismét 500 frt utalványoztatott ki, mely összeg a megyében még gyűjtendő adományokkal együtt a m. kir. belügyminiszterhez fog fel terjesztetni. Az árvaszék jelentése szintén tudomásúl vétetett; mire a következő közgyűlés kitűzése következett, mely juHus 14-e és böv. napjain határoztatok megtartatni. Ezután a belügyminiszter több rendelete olvastatván fel, ezek közül az, mely a megyei gyámi pénztár pénzkészletének mely pénzintézeteknél leendő elhelyezése tárgyában hozott megyei határozat megváltoztatását kivánja s azon esetre, ha a szavazó tagok esetleges kártérítési kötelezettséget elvállalni nem akarnának, a gyámi pénztár pénzkészletét 5%-os letétkép a kir. adóhivatalba helvezendönek mondja ki, újabb katározathozatal tárgyaúl a jövő közgyűlés első napjára tűzetett ki, egyszersmind határoztatván, hogy e kérdésben a képviselöházhoz kérvény intézendő. E közgyűlés legérdekesebb mozzanatát a gyöngyös-parádi út kiépitésének kérdése képezte. Gyöngyös városa ebbeli kérvényét a január hóban tartott közgyűlés véleményezés végett a közlekedés és közmunka ügyi szakosztálynak adta ki, melynek véleménye képezte most a vita és határozat tárgyát. A vita most is élénk, sőt, mon Ibatjuk, izgatott vala. Tétettek bözvetitö indítványok is Rády Endre és Vavrik Béla részéről; de hosszúra nyújtott s kissé zajos szóváltás után a közgyűlés abban állapodott meg, hogy a szakosztály véleményének elfogadása vagy elvetése fölött történjék a szavazás, mely a bizottsági tagok neveinek felolvasásával megejtet vén, az eredmény az lett, hogy a közgyűlés a szakosztály véleményét 107 szóval 66 ellenében a tárgyalás alapjáúl elfogadván, annak alapján batároztatott: „Minthogy a gyöngyös-bene-parádi útvonal általános érdekeltséggel nem bir s annak kiépítése már azért is mellőzhető, mert a megye amúgy is már Párádra vezető két útvonalat tart fenn, egyet Egerből Baktának — Síroknak már majdnem teljesen kiépítve, és a másikat a kaál-kápolnai vasúti indóháztól a gazdag s termékeny Tárná völgy mentén, hol az útvonal létesitésével egyszersmind számos község érdeke talál kielégítést és mely vonal Párád községét a vasúti fővonallal hozza közvetlen kapcsolatba; mig ellenben Gyöngyös és Párád közt egyetlen község sem találtatik, sivár szikla tömbökből álló hegyek közt, az erdei cultura kivételével minden termőképességet nélkülöző vidéken vonul át, a vasutakkal csak szárnyvonali kapcsolatot létesít, és az egy Gyöngyös város és Párád község kivételével a megye, vagy a szomszéd megyék egyetlen vidéke sem nyerne előnyt ezen nehéz, majdnem leküzdhetien akadályokkal bővelkedő út kiépítése által. — De a kérdéses útvonalnak megyeileg leendő kiépítése határozottan mellőzendő, mert a megye sem most nem rendelkezik, sem pedig közel jövőben nem rendelkezendik oly alappal, melyből az“,ily, csak roppant nehézségek leküzdésével létesíthető útvonal költségei fedeztethenének, de még ez roppant áldozatok árán, és elöreláthatlan segély-összegekkel a kiépítés sikerülne is, még akkor sem rendelkeznék a megye oly készlettel, hogy annak kellő fentartásáról gondoskodhatnék. — De ezen útnak jelenben a megye költségén leendő kiépítését lehetetlenné teszi a megyei utak sorába fölvett 8 épitetni megkezdett utak száma, melyeknek létesítéséhez 20 év nem sok. — A mellőzés mellett szól továbbá azon körülmény is, hogy a megyének egy vidéke sem igényelheti azt, hogy más vidékek rovására előnyben részesit- tessék, pedig ha ezen útnak kiépitése most elrendeltetnék, 8 annak foganatba vétele elhatároztatnék, tekintve a megyei útalap csekély jövedelmeit a már megindított „Ludas, Fügéd, Méra, Heves lejtői,“ az épités ala't álló „Füzes-Abony, Besenyő, Poroszló. Tisza-füredi,“ a munkába vett „Ttnk-hevesi“ útvonalakon a munkát be kellene szüntetni, mi tekintve, hogy a gazdag alföldet képező alsó tárnái és tÍ8za járások minden néven nevezendő utat nélkülöznek, ellenben Gyöngyös s vidéke az utak mennyiségét s minőségét tekintve, a megyében a legtöbb előnyt élvezik, sem az igazságnak, sem a méltányosságnak meg nem felelne, a miért is a kérdéses útvonalnak mellőzése határoztatik. — Tekintve mindazonáltal azon körülményt, hogy ezen út Gyöngyös városára nézve helyi érdekkel biró, s mint ilyen — lehető figyelemmel lévén, népes és élénk kereskedelmet űző városnak, úgy is miut erkölcsi testületnek, úgy is mint birtokosnak fenálló magán érdekeire is — a törvényhatóság részéről is támogatást igényelhet, a kérdéses útvonalra Gyöngyös városának hátrálékos közmunka-ereje egészben, és az 1869. évi közmunka erőnek fele oly feltétel mellett engedtetik át, hogy az a kir. főmérnök felügyelete alatt érvényesíttessék, hogy abhoz a megye semmiféle anyagokat vagy pénzeli beszerzendő bármi tárgyakat nem szolgáltat, hanem mindennek beszerzése Gyöngyös városának feladata leend, mely végből az átengedett közmunkának egy részét megváltatbatja; s ugyanazon feltétel mellett, hogy az 1879. évi közmunkának másik felét készpénzben megváltja s a megyei közmunka alapba beszolgáltatja; ha pedig az átengedett közmunkát az illető évben nem érvényesítenék, az a megye javára kettős árban megváltandó és ekként behajtandó. — Hogy ezen útra még más községek közmunka ereje is fordittassék, a fentebbiek szerint, mint teljesithetetlen elesik.“ A közgyűlés egyéb intézkedései közül felemlítjük még, hogy Beniczky György leköszönése folytán a közigazgátási-bizottság tagjává Szerelem Alfréd választatott meg. Városi ügyek. 1879. april hó 20-án Eger városa részéről tartott képv. ülésben a következő ügyek tárgyaltattak : Elnöklő "polgármester a megjelent tagokat üdvözölvén indítványozza, hogy 0 Felségeik ezüst menyegzője alkalmából, ezen örömnap emleke- és megörökicésére, a városunkban újonnan építendő 8 eddig „Generalis“ czimü katonai laktanya „Ferencz József laktanyádnak, az abból kivezető s szintén újonnan felépítendő híd pedig „Erzsébet hid“-nak neveztetnék el. Az indítvány egyhangúlag elfogadtatott. — Városi ügyésznek szavazat többséggel Eisenmann János választatott meg. — Özv. Poppel Gyuláné született Musenicz Berta kérelme folytán néhai férje három havi ügyészi illetménye megszavaztatott. — Am. kir. pénzügyigazgatóság értesítése, mely szerint az Eger városa által l848/9-ik években teljesített katonai szolgálmányok fejében 9696 frt 3 kr az állam a városnak megtérít, tudomásúl vétetett, s az ez ügyben szükséges további intézkedés megtételével a városi tanács megbizatott. Az 1877/8-ik iskolai évre vonatkozó városi községi iskolai számadás, a megyei közigazgatási bizottsághoz, felülvizsgálat végett felterjesztetni rendeltetett. — Végül a városi tanács megbizatott, hogy a város útezái kivilágítását — eltekintve az ide vonatkozó szerződésben megjelölt napok számától — saját belátása szerint mindaddig eszközöltesse, meddig szükségesnek mutatkozi k.*) Heti szemle. Konstantinápolyi teiegramm szerint Ausztria-Magyarország és Törökország között Növi bazár megszállása iránt kötött konvenció aláíratott volna. — A kelet-rumeliai provisorium mely a vegyes oecupatio helyére lép, főbb vonásaiban már meg volna állapítva, mely szerint az oroszok májusban a Balkán félszigetet kiürítik, a török csapatok pedig Burgaszt és Icbtimánt megszállják. — Mig az orosz czár Angliával kokettiroz, hogy a két állam közt egyetértés jöjjön létre, addig úgy magában Orosz országban sietnek az állapotok a türhetetlenség felé, amennyiben ott ostromállapot s Gurko rendeletéinek lidéreznyomása alatt nyögnek, mig Moszkvában két városrész áll viz alatt, s az elégedetlenség növekedését mutatja, bogy több egyetemi tanár beadta lemondásá, — valamint Angliában Sir W. Harcourt Sheffieldben élesen bírálja Beaconsfield keleti politikáját s Derby a mostani kormány bukását helyezi kilátásba. — Aegyptomban pedig a konfliktus csillapítására a seikül- izlam hajlandó a trónöröklési rendet megváltoztatni! *) Képviselő testületünk ebbéli határozatát örömmel veszszük tudomásúl s annak mikénti végrehajtását majd szemmel tartjuk. Szerk.
