Eger - hetilap, 1878
1878-01-10 / 2. szám
10 kormány f'crfiainknak, és feltétlenül helyesei nők minden működéseiket. De miután intentiojukat a legtöbb vitális politikai kérdésekre még nem ismerjük, nem törhetünk könyörtelenül pálcát eddigi tetteik felett, és semmikép sem helyeselhetjük a különféle ellenzékek azon hangját, melylyel az alig két éves kormányt megbuktatni törekedik, és feltétlenül kárhoztatjuk az agitátionak azon nemét, mely a minden áron való népszerütlenités céljából, nem válogatva eszközöket, oly demonstratiora ragadja magával a nyers tömeget, mely már a személybiztonság korlátáit is túlhaladja és a közrend épségét veszélyezteti. Ki tagadja jogosultságát az ellenzéknek az éber ellenörkö- désre; ki merné azt állítani, hogy a hazai közönség vakon hódoljon minden oly bevégzett tény előtt, mely öt nem csak közvetlen érdekli, hanem rá nézve életkérdést is képez, és amely létrehozatni készül a kormány által, s ne kívánjon felvilágosítást azon férfiaktól, kiket bizalmával a nemzet nagy többsége felruházott, maga fölé emelt? — Ezt senki sem tagadja, és senki sem állítja, sőt inkább felelős parlamentaris alkotmányos rendszerünkben gyökerezik , s kell , hogy benne éljen a nyilvános ellenörködés. De amennyibcu áll ez, úgy szükséges, hogy benne legyen megtestesülve az igazság és méltányosság is. De vájjon igazságos és méltányos-e a mostani bizalmatlanság zajongása, mely egyes nagy politikai kérdéseket elövonszölva, s nélkülözve minden tárgyilagos bírálatot, izgató szerül mutogat fel áldozat gyanánt a könnyen bivö közönségnek; vájjon ily eljárás által nem lehetne-e népszerütleniteni minden kormányt a világon, légyen az bármily korrect, s bármennyire puritán hazafi? Ily eljárásnak nincs jogosultsága egy parlamenti államban; ilyet csak a demagógia szenvedélytől ittas vaksága képes követni, csak a haszonleső alattomos irigység, vagy telhetetlen hatalomvágy képes scenirozni. Ily eljárások sírjaivá válnak az alkotmányos szabadságnak. Van egy mód ellensúlyozni az ily handabandákat, s ezen mód hasznos szerül szolgálhat a sötétben tévelygők kalauzolására épen lágy, mint az ok nélküli szenvedélyek lecsillapítására, s ezen mód a következő: Miután felelős parlamentünk van, s at ebbe megválasztott országos képviselők nemcsak közvetve, de közvetlenül is felelősek választóiknak: szükséges és elkerülhetetlen, hogy ezen országos képviselők egy sziikebb, bizalmasabb intelligens körben,egy banquett, vagy közvacsora alkalmával teleljenek a nagy politikai kérdésekre, fejtegessék azt nyíltan, egyenesen, iparkodjanak megvilágítani a kérdések minden oldalár. És ha az ily eljárást lelkiismeretesen, a népszerűség minden hajhászata nélkül teendik, el lesz érve nem zsák azon cél, hogy valaki minden kihallgatás nélkül elítéltessék, de cl lesz érre azon két kívánatos dolog is, hogy alaposabb átnézetef nyerve a politikai dolgokról, tárgyilagosan bírálhatjuk meg követett kiil- és belpolitikánkat : de tudomást is vehetünk más oldalról, hogy választott képviselőink mennyire vaunak a helyzet magaslatán, miként kisérik a politikai helyzetet részvétükkel és tanulmányozásukkal, és alkalmat adunk egyszersmind a sötétben ólálkodó c égületieneknek vagy a megszólalásra vagy teljes clnémitásukra. De ok nélkül, látható, és kézzel fogható okok nélkül pereatot kiálltam mindjárt, — bizalmatlanságot szavazni rögtön, és szenvedélyeket kelteni föl mindenütt: nagy politikai dőreség, és bűn, mert a szenvedély a politikában is legroszabb tanácsadó, a szenvedély izgat, és terjeszti a féltékenységet, mely megingatja a társadalom nyugalmát épen úgy, mint szétbontja összetartását. S vájjon ki akarhatja ezt ? S ha valaki mégis követi ezen rendszert, kivánja-e az szívből, cs lelke önzetlenségéből a haza javát, a haza üdvét? Bizonynval az ilyen soha sem volt jó hazafi és a szabadság barátja! T. Állandó nyári színkör Egeiben. Egy állandó színház épitése Egerben, más előkelőbb hazai városaink példájára, nem uj s nem mai eszme már körünkben. Viszonyaink azonban ez idő szerint nem olyanok, hogy annak létesítésére egyhamar kilátásunk lehetne. Azonban, derék szomszédunk, Gyöngyös példájára, egy tisz4 T Á W G A. A nem rég múltból. Csak azt ne mondjátok, hogy a közügy árva, 8 áldozatból kifogy aranyos oltára. Ha láttátok volna, a miket én láttam ! A miket nem hittem, — s bámultam, csodáltam. Kényelem, nyugalom ! te békés istenség ! Te láttad : korlátid ahogy’ átszökdösték, Kik párnáik között töltötték el éltek, 8 ím most fáradságos — izgalomra tértek. Kik bölcsek maradnak, ba. tudeak hallgatni. Hogy' siettek drága kinesöket eladói; 8 a miket őriztek: tisztelet, becsület, — Hogy' kitették minden vadász fegyvérinek. 0 én láttam azt is : kinyíltak a keblek, Árként áradoztak a gyönyörű elvek; Pompás volt, ragyogó a drága kirakat, — De több, mit nem láttunk, — mi a boltban maradt. Fösvénység! te láttad, a miket gyűjtőt tél, Pazarul szétfolyni. Vajon nem köuyeztél ? Hogy ki a fogához vert sokszor egy krajcárt, Drága pénzen vett meg — egy szavazó hajcsárt. 8 láttam: kit kesrves munka öszitett meg, Emelt fővel várni szavát ítéletnek; Bizalom kövei hogy' hullottak rája, — 8 a ki hangosabb volt, győzött a lármája. Hátiam, az igazság leszállt az utcára — A falovat várta Trója erős vára Az lett birtokossá, ki harmincat adott, 8 vesztett, ki csak egygyel kevesbet adhatott. Világ első könyve, örökbölcs biblia, Nem volt szabad ennek sem kimaradnia. „A ki engem hallgat“ — meg van írva, tessék : Oakhogy Ábrahámnak sarja megmentessék. Jupiter-szemöldü, öszhajú tekintély! Eddig rengett Olymp, ha csak egyet intél; Most kezet szoritíál, mosolygott is ajkad Csakhogy viszhangoddá tégy egy gyanús ajkat. 8 ki nem értett hozzá semmit — azt is láttam — Felkutatva — eljött merészen, elszántan. Dölöngözve is szólt a parancsolt bitért. 0 az ügybuzgóság lám mennyire letért! És ti jezsuiták, megrágalmazottak, A ti hátatokhoz mennyi követ dobtak! Szlttak, gyanusittak. lealáztak — s ekközt Homlokukra Írva : cél szentesít eszközt. S láttam : együtt voltak a farkas és bárány, Az oroszlán, akár Ökör, pelyvát rágván. Vipera volt játék a gyermek kezébe. 0. mintha az ember aranykorban élne. Csak azt ne mondjátok, hogy a közügy árva ! Hiszen nem is szabad a nyilvánosságba Kimondani, hogy mi mindent tesznek érte: Ha kell, leszállanák Acheron-méíységbe. 0 én édes hazám, a hol érted ennyit Tehetnek fiaid, ott te ne félj semmit. Ottan tele lesznek mindenkor a vermek ; Legfölebb : kiömlik fürdőstül a gyermek.
