Eger - hetilap, 1878
1878-01-10 / 2. szám
11 lességes és alkalmas nyári szilikor létesítése mostani állapotaink között sem tartozik e lehetetlenségek közé, s ez ítgy keresztülvitelét karolta lei közelebbről városunk egyik derék, tevékeny polgára, Gáspárdy Gyula ügyvéd barátnők, midőn egy, 10 fitos részvényekre alapítandó nyári színkör építése céljából aláírási ivet nyitott, s páratlan buzgalmának már is sükerült eddigeié közel 200 részvényt összeszerezni. Városunk müveit közönségének e nemes iigy iránt az imént előadott körtilméuyben nyilatkozó érdeklődése már elégséges biztosítékot nyújtván arra nézve, hogy Egerben egy állandó nyári színkör létesithetésének kérdése immár kedvezöleg van megoldva: a terv létrehozásának, s illetőleg a kivitel módozatainak megbeszélése s megálapitása céljából az erre meghívott részvényes tagok egy értekezletre ma, csütörtökön f. é. jan. hó 10-én, délutáni 3 órakor fognak a város közháza termében egybegyiilni. Azt hiszszük tehát, hogy nem lesz fölösleges, ha némi tájékozásul ez érdekes, és városunk eulíuralis jövőjére nézve nem csekély fontosságú ügyre vonatkozólag egyet-mást elmondunk, s illetőleg erre vonatkozó nézeteinket röviden körvonalozzuk. Mindenki azonnal be fogja látni, hogy ahhoz, miként Egerben egy, a város és közönségünk állásának és tekintélyének megfelelő színkör létesíttessék, a 20o részvény, vagyis 2000 frt, miként az eleve tervezve volt. korán sem elégséges. A terv lehetőleg célszerű keresztülviteléhez tehát, nézetünk szerint szükséges, elsősorban, hogy a részvények száma ne korlátoztassék, s ha a terv kezdeményezőjének az volt az igen nemes intentioja, hogy a csekély részvényösszeg megállapítása által még a kevésbbé jómódú, de buzgó polgárnak is alkalom nyujtassék városunk e derék közművelődési intézményének létrehozásához csekély fivéreivel járulni: oda kell törekednünk, hogy ez eszmének minél több barátot és részvényest szerezzünk; másodsorban pedig óhajtandó volna, ha az egri ó-casinó-társulat, mint városunknak úgy szellemileg, valamint anyagilag is egyik legtekintélyesebb testíilete, az ügy élére állva, azt magáévá tenné, s létrehozását hathatós tevékenységével biztosítaná. Ezeket megírtam, olvasón», mint látod, Hogy mint kortárs tegyek tanúbizonyságot. Meglehet, hogy sok az, mi fagyaszt vagy hevít. Nem törődik véle, ki tisztel Deli Vid. Tárca-levé i. (Olyan vezércikkféle. Annak eommentárjai. Az élet sikamlós útai. Azokon való botorkáló«. Katona, hivatalnok kereskedő és kisasszony szomorú eseménye. Az oppositio és járuléka. Dratva Mátyás és dr. Misere.) A kormány tétova politikája kihat nemcsak az egész hadseregre az igazságszolgáltatásra és közigazgatásra, hanem még a társadalom minden rétegére is, s mint egy egymásba csatolt láncszem, teljes solidaritást képez egymással. lm milliókat áldozunk a közös hadsereg fentartására, és mégis a sorezredbeli katonaság lehető gyönge lábon áll. Más milliókat nyel el a törvénykezés, és dacára ennek, magasabb államhivatalnokob saját könnyelmüségök folytán sikamlós térre jutva zuhannak a 1 á. - A közigazgatás, mely a törvénykezést támogatni volna hivatva, részvétlenül nézi annak vergődését, dacára annak, hogy ö is me g-m e g tántorodik. Hát még a társadalom ?! Ez utánozza a közintézmények vergődését. Tekintélyes kereskedők hanyathomlok buknak el, előkelő házak jó nevelésű, szűzies hajadonai esendőknek bizonyulnak, s a romlatlan köznép nérnber- része rakásra hull az élet sikamlós útain. Mily szépen, és mégis menydörgésszerü robogással hangzik az égfelé ez oppositionális jeremiad, s hozzá még szóról szóra igaz is; csakhogy kulcsot kell találni annak megfejtéséhez, mely épenség- gei nem nehéz ugyan, benne lévén már magában a jeremiádban a mottó: „Az élet sikamlós útai.“ Persze hogy sikamlósak. És csoda-e a mostani nagy hó-, és hidegben ?! De hát jó ellenzéki érzékkel reá lehet ezeknek okait és következményeit nagy hirtelenséggel és rögtönzéssel ■ magára a kormányra hárítani, s ez okokból következtetve ismét csak a kormányt gyanúsítani. • Nem nagy financiális tudomány kell anuak kimutatásához, hogy a nyári színkör, célszerű, s táucvigalmakboz is alkalmas berendezéssel, a befekteteit tökének 5—8%-ékát okvetlenül meghozza. Az é-casinónak, tudtunkra, egy pár ezer forintja hever a takarék- pénztárban 5-ös kamatra. Ha ez összeget a nevezett t. társulat hajlandó volna a színkör építésére fordítani, s annak helyiségét egyszersmind a casinói tagok számára nyitaudó nyári tekézö, mulatókerttel kapcsolatba hozni; meg vagyunk győződve, hogy ez utón uemcsak biztosítva volna e befektetett tökének eddigi jövedelme, hanem egyszersmnd a kerti helyiség kapcsolatos fölállítása által a casinói tagoknak is igen kedves szolgálatot tenne. Melegen ajánljuk ez eszme keresztülvitelét a t. easinó-testü- let tagjainak szives figyelmébe s komoly megfontolásába. Törvényszéki csarnok. Az egri kir. trvszék 1877. dec. 29 -31-én tartott üléseiben nyilvánosan előadott telekkönyvi s polgár ii ügyek: 16964-tk. Borhy József, Nánássy Gyula és Nemes János ellen; igény-per. — 12351 p. Polonkay Endre, Králik Pál, illetve örökösei s társai ell. Arány megállapítás. — 9175-p. ifj. Forray János és neje, Forray György ell. szöllötulajdonjog. — 9872-p. Knöpfler Bernát csödügye. Fenyitö ügyek 1877. dec. 31. — 1. Éva József és társai gyöngyösi lakosok ellen, kik 1877. jan. 24. Gyöngyösön egy korcsmában Baranyi Ferencet megverték és rajta súlyos testi sértést követtek el. A kir. Irvszék Éva Józszfet 4 havi börtönre, társát Kulcsár Jánost 8 napi fogságra Ítélte, mely Ítélet jogerőre emelkedett. — 2. Józsa Pál széki lakos Margócs József váraszói lakost azon okból, mert az utóbbi bundáját elvitte a vaspálya iudóházá- nál megtámadta; a bundát tőle elvette, s baltájával néhányszor fejbe vervén, agyonütötte. A kir. tszék az emberölési bűntett vádját megállapítván. kétévi börtönre, és 100 frt kártérítésre Ítélte. Mindkét fél részéről fellebbezés jelentetett be- — 3. Rozsnoki Balázs felsöÉs igy hát mégis alapja van az opposilionalis kifakadásoknak Aki nem hiszi, im itt a kulcs hozzájok: Sylvester alkonyán felfelé törekedem a „Kacsa“-parton. Szemben velem a lejtőn sietve jön nagy hegyesen egy Y á z a-, vagy most már : B e n c e-vitéz. Egyszerre csak az én vi3 a vis-tn — alig két lépésnyire ti - lem - mintha lábait egy muszka gránát hordta volna el, vágja magút hanyatt, s felkapaszkodásában mond egy olyan palóc áldást az utcára, városra, hóra, jégre, hogy hallatára tót-ágast áll bennem a természet. Megyek tovább. Közvetlen mellettem egy jóhirii kereskedő alul esik ki a Iába. Persze, hogy hanyatthomlok bukik el. Majd később egy előttem haladó szép fiatal úrhölgy esik el a járdán, sikitva estében olyat, hogy becsületére vált volna egy S c huuda- féle klarinétnak, s ha egy-egy ágyüszd-forma puffanást hallasz, ne is nézz hátra jámbor sétáló, mert ott bizonynyal egy-egy puttonos asszony vágta puttonát a jeges útra: természetes hogy ö is a pnt- tonhoz volt kötözve. Vau hát esés, bukás, sikamlás légiószámra. Oka ugyan uem más, mint a hó, és hideg; no meg az, hogy a havat nálunk nem szokták lesöpörni a járdákról. Hanem azért mégis mind ezeknek egyedüli oka a „hazaáruló kaurmány!“ Minden áron opponálni kell azért. Bele is szoktunk becsületesen úgy annyira, hogy már kezd egy kissé terhűnkre is lenni, mint azt az a bizonyos politikus csizmadia produkálta a városházán. Tapsifüles Dratva Mátyás uram ugyanis kétségbe vonta azt, hogy a város, és vármegye első virilistája polgárjoggal bírna ott, a hol lakik, és ott. hol fizet, s miután ö maga d i s z- télén pógár, rettenetesen haragszik és opponál a d i s z- polgárság ellen. Lett azután ezen oppositiora nagy sürgés-forgás; »Eláll“ és Abzug“-kiabálás, s még talán most is tartana, hanem im egyszerre csak megjelenik a teremben Dr. Misere úr. s kijelenti hogy egy betege megszökött az örültek házából, kit miután nem találtak, átadták cserébe neki helyette Dratva Mátyás urat. És a doktor nem örült a cserének. Balambér.
