Eger - hetilap, 1878
1878-10-31 / 44. szám
348 nélkülözheti, sőt hogy azok sokoldalú okoskodásainak úgyszólván föeszközét képezik, azonban nem elégszik meg azok puszta elöso- rolásával, hanem igyekszik a számok által concrétabb alakban kifejezett jelenségek és viszonyok tekintetében, következtetéseket, eredményeket levonni, tehát a számokat megmagyarázni, azoknak mintegy életet adva, u. n. statistikai törvények létét constatálni. Mióta a statistika egyik koryphaeusának, a híres belga Que- teletnek 1835 ben megjelent, s az embert és viszonyait taglaló munkája által '), az u. n. „tömeges észlelés“ rendszerét bővebben és gyakorlatibb irányban kifejtenie sikerült, — mióta t. i. a statistika tárgyát képező egyes jelenségektől eltekintve, azok összege, a tömeg, a „nagy szám“ tétetik a statistikai észleletek kiindulási és középpontjává: valóban bámulatra méltó és nagy horderejű eredmények érettek el e tan által; a mennyiben kitüntetve lön, hogy n megfigyelt jelenségek körében bizonyos állandó egyformaság, szabályszerűség uralkodik s hogy ezen változatlan szabályosság okai és törvényei ismét csak a tömeges észlelés útján figyelhetők és érthetők meg. A statistika e tekintetbeni elveinek megállapítására a legszebb és leghálásabb tért kétségtelenül az ember, a társadalom és ezek különféle viszonyai nyújtják, nemcsak mivel az ember saját neme és különféle jelenségei iránt leginkább érdeklődvén, egyszersmind azok lényegével, fejlődési phasisai-és állapotaival kívánkozik leginkább megösmerkedni, hanem mivel a népszámlálás műveletének pontos és rendszeres végrehajtása, nemkülönben az anyakönyvek kimutatásai alapján, a társadalmi élet éppen ezen legnevezetesebb mozzanatai tekintetében nyeri a legmegbízhatóbb adatokat, melyek az állladalmi és társadalmi viszonyok alakulásának leghübb tükréül jelenkeznek, mert. hol társadalmi jólét uralkodik, ott e népmozgalmi viszonyok kedvező jelenségeket tüntetnek föl, az áltai bogy az esketések száma felszáll, evvel kapcsolatosan a születések száma emelkedik a halálozás pedig fogy, — s viszont minden társadalmi baj az esketések és születések számának kevesbedését, ellenben a halálozások szaporodását vonja maga után. „A nép e- sedósi mozgalom ép vagy kóros volta tehát méltán a társadalmi és állambeli viszonyok hol kedvező, hol visszás befolyásának egyik fokmérője.“* 2) E (t. i. a népmozgalmi) téren fejtette ki egyúttal a statistika a legbámulatosabb működést; itt igazolta, hogy méltó hajtása a tudományok terebélyes fájának, mert a ,nagy szám' által kitüntette, hogy nemcsak az ember anyagi élete jelenségeinek egész körében észlelhető a már említett egyformaság és szabályosság, hanem hogy e tény még a szellem-erkölcsi, sőt azon tényekben is megvalósul , melyek látszólag az ember szabad akaratától ezen minden rendet fölbontani igyekvő, turbulens elemtől függnek. Vagy nem költi-e fel bámulatunkat, midőn hiteles kimutatások alapján beigazoltatik azon statistikai törvény léte, mely szerint az újszülöttek számában a finem, mindig jóval nagyobb osztalékban szerepel a nőnem fölött és ez arányát folytonos egyformasággal megőrzi; vagy hogy az ötödik életév elérése előtt elhalt gyermekek közölt ismét egyformán magasabb osztalék jön a finemre ? így pl. hazánkban, az országos statistikai hivatalnok 1873-ban közre bocsájtott „Évkönyve“ tanúsítja hogy 100. újszülöttre esett: 5. év elérte előtt elhalt 100 gyermekre számíttatott: 1866. 51.3 fi. 48.7 nőnemű. 53. fi. 47. nőnemű. 1867. 51.2 „ 48.8 53. „ 47. 1868. 51.4 „ 48.6 53. „ 47. 1769. 51.3 „ 48.7 53.4 „ 46.6 1870. 51.3 „ 48.7 V 53.2 „ 46.8 n átlag 51.2 ti. cd n őnemű. 53.‘2 fi. 46.38 nőnemű. Hogy pedig e törvényszerűség léte az ember szabad akaratából kifolyó cselekvényeiben is érvényesülést nyer, leginkább a há- zasulás, bűntények és öngyilkosságok tüneteiből , mint mindmegannyi szabad akaratú cselekvényekböl beigazolható. Franczia országban pl. 1836—1850-ig terjedő 14 évi időközben észleltetett, hogy minden 10.000 esketés közül köttetett. 1836—40 1841—45. 1846—50. legény és hajadon között 8,339. 8,386. 8,355. legény és özvegy „ 351. 354. 371. özvegy férfi és hajadon „ 982. 937. 934. özvegy és özvegy „ 320. 323. 340. 3) ') Guetelét Adolf. Sur 1’ hőmmé et le développement de ses fa- cultés etc. Paris. 1835. 2) V. ö. Kőnek: Magyarbirod.. stat. k. k. 77. 1. 3) V. ö. Kolb. Handlbuch der vergleichenden Statistik. Leipzig 1875. A bűnesetek statistikája mutatja, hogy pl. Angliában és Walesben 1858—64 évig terjedő 7. év alatt minden ezer lakosra esett: 1858. -59. -60. -61. -62. -63. -64. személy elleni támadás: O.u. O.,» O.u. 0,12. 0.,3. O.u. O.15. vagyon elleni „ : 2,«5. 2.3«. 2.29. 2., 7. 2.34. 2.24. 2,i 7. csalás és pénzhamisítás: O.13. O.u. O.09. O.09. O.09. O.os. O.07. egyéb bűneset: O.oi. O.05. 0,<u. O.05. O.o.i. O.os. O.07. Együtt: 2,9«. 2.«3. 2.53. 2.«2. 2.62. 2.54. 2.46. 0 Az öngyilkosságok viszonyai tekintetében, Francziaországban tapasztaltatott, hogy az öngyilkosokok között kivégezte magát minden 100 öngyilkosságnál 1848—52: viz-, 31,9 kötél-, 35.2 lövés által 14.7 egyéb módon: 18.2 1853-58: 31.6 37., 11.6 18.3 1858—60: 31.0 38,3 11.» 18.7 1836-40: 27.2 Belgiumban: 47., 15.8 9.9 1840-49: 27.3 47.3 15.4 9.8 1836-45: 20.9 Norvégiában: 64,8 5.0 9.3 1846-55: 22.3 64.2 4.9 8.6 5) Már az itt felhozott esetek is igazolják, hogy az ember nincs oda dobva a vak esetlegességnek, hanem hogy működésében magasabb rendnek, magasabb hatalomnak hódol. Összefoglnlva a fentebb elöadattakat kitűnik, hogy a statistika hivatása iem állhat pusztán bizonyos technikai tevékenység kifejlésében, midőn számokat összegezve vagy felbontva táblázatokat készít, hanem hogy feladata, az állami és társadalmi lét jelenségeiben mutatkozó egyformaság okait és törvényeit kipuhatolni. És a statÍ8tikának e tekintetbeni működése, az emberi társadalom és ezek jelenségei körében oly eredményteljes, hogy már eddig is több világosságot derített az emberi természet tanára, mint a többi tudományok együttvéve. S most már térjünk át Hevesmegye népesedési mozgalmának jellemzésére. (Folyt, köv.) Dr. Szolcsányi Húgó. Népmüveltség és népkönyvtárak. (Vége.) A nyilv. könyvtárak rendszere leginkább Amerikában van kifejlődve. így Massachusetts államában már az ötvenes években 1 milliónál nem sokkal több lakos mellett 1462 nyilvános könyvtár 684,00U kötettel létezett, s ez államról érdekes lesz azt is feljegyezni, hogy ott ugyanazon időben mintegy 176,000 tanuló 3679 nyilvános iskolában 4440 tanitó és tanitónötöl nyert oktatást és a felnőtt szabad benszülötteknek csak °.3 százaléka nem tudott Írni és olvasni. Oly arányok, melyekhez hasonlókat a legműveltebb európai államokban is alig találunk. — Newyork államban a nyilvános könyvtárak köteteinek száma 1860-ban 3,880,000 lakos mellett, 1,760,800-ra rúgott s Rhode Islandban 174,500 lakos mellett 104, 000 nél többre. Németországban is elég nagy könyvtár van s könnyen hozzájok lehet férni, de a községi és népkönyvtárak alapítási csak az utóbbi években nyert lendületet, mit leginkább a képző egyletek fáradozásainak lehet köszönni. Gyakran azt a kérdést vetik fel, vájjon a nép azon része, mely a könyvtárak alapításánál leginkább tekintetbe jön, eléggé érzi-e a művelődés szükségét és lehet-e annak élénk részvételére számitani ? S nem alaptalanúl; mert közönségesen azt tapasztaljuk, a hol egy-egy nagyobb népcsoport egyenlő foglalkozás mellett, mely a testi erő mellett csak csekélyebb szellemi fejlettségét igényel, munkája után annyira-mennyire megélhet, ott bizonyos — természetesen alsóbb fokú, de egyenletes és állandó műveltségi állapot fejlődik ki, s senki sem érzi szükségét annak, hogy a fölé emelkedjék. így az angol kőszén- és vasbányák munkásairól mondják, hogy az évek hasszú során át a tudatlanság ugyanazon fokán megmaradtak, mert terhes de eléggé jövedelmes foglalkozásukban feltalálják mindazon élvek forrását, melyeket becsülnek s önmagok és gyermekeik kiművelésére nem is gondolnak. Nem kívánnak egyebet mint hogy fiaik elég erősek legyenek arra, hogy apáik hivatását követhesék s az iskolától semmi előnyt nem várnak, sőt időrabló dolognak tartják, mely a család keresetét csak megröviditi. E téves 4) Hollenberg. Welchen Werth hat die Statistik der sittlichen Thatsachen, für die sittlichen Wissenschaften? Harlem. 1876. 45. 1. 5) Die Moralstatistik. Erlanger 1874. 708. sk. a.
