Eger - hetilap, 1878

1878-10-31 / 44. szám

349

felfogás onnan ered, hogy eddig, mig a műveltség alacsony fokán álló ember, ki egész erejét csak a mindennapi kenyér megkereső sére kénytelen fordítani, be nem látja hogy a szellemi műveltség a keresetet csak fokozza, vagy legalább a munka idejét megrövidíteni képes, a legkisebb értéket sem tulajdonítja annak, mert nem képes becsülni azt a jót, melyről sejtelme sincsen. — Az amerikai mozgalmas élet a munkást csakhamar megtanította arra, hogy a műveltség bizonyos foka mennyire képes a keresetet előmozdítani s minél nagyobb lendületet nyer valahol az ipari élet, minélin- kább keverednek össze a népesség különféle elemei, annál érezhetőbb lesz a művelődés szükséglete. Újabb időkben a földműves osztály elkülönözöttsége is tetemesen alábbszállt s a tapasztalás azt tanítja, hogy könnyen hozzáférhető könyvtárak mindenütt bő használatra tarthatnak számot. Eleinte ugyan sokkal több szokott lenni a könyv mint az olvasó, de ez állapot csakhamar az ellenkezőbe csap át. A mondottakat legjobban igazolják az elszásziak, hol a könyvtárak eszméje oly szellemi mozgalmat idézett elő, mely máig sem érte el tetőpontját. A 60-as évek elején a felső Rajna vidékén a községi könyvtárak szervezése czéijából társaság keletkezett és már 1865-ben 7 város és 55 község rendelkezett saját könyvtárral. A társaság ezen örvendetes eredményt akképen idézte elő, hogy minden községnek, mely könytár alapítására vállalkozott, 50 francnyi praeminmot osztott ki könyvek beszerzésére s azonfelül

10—25°/0-nyi rabattot eszközölt ki a könyvárusoknál a kő ségek számára. Ennek következménye aztán az lett, hogy nemcsak a könyvtárak de a könyvek száma is folyton szaporodott. így azon 33 könytárból, melyek kimutatásaikat a társaságnak beküldötték, 1865-ben 103,000 kötetnél több volt kikölcsönözve s Mühlbausen- ben magában ez évben az olvasók száma 60,000-re rúgott. Ezen adatokat azért hozzuk fel, hogy megmutassuk, miképen lehetne ezen ügynek nálunk is nagyobb lendületet adni, mert a népköyvtárak hasznát s befolyását a közműveltségre látván, lehetetlen azt nem kívánnunk, vajha nálunk is mielőbb bekövetkeznék: hogy minden község abban keresse büszkeségét, hogy temploma, iskolája, községháza mellett saját könyvtára is legyen.*)

Városi ügyek.

Eger városa 1878-ik év október hó 27-én tartott képviselői ülésében következő ügyek tárgyaltattak :

A folyó év és hó 6-án tartott ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után, felolvastatott a m. kir. lottó-igazgatóság f. évi 3127 számú értesítése, melyben kijelenti, hogy az árvíz okozta károk némi fedezhetése czéijából tervezett jótékonyczélú sorsjáték ellen a pénzügyminisztérium részéről semmi akadály sem fog tétetni, ha a sorsjáték nyereményei, nem pénzből, hanem árúkból, ékszerekből, vagy egyéb ingóságokból fognak állani, melyek értéke a sorsjáték tervezetében kiteendö. Ezzel kapcsolatban olvastatott a sorsjáték rendezésével megbízott küldöttség véleménye, mely szerint 1-ör, a nyeremények főösszege 20,000 forint értékű, hivatalos próbával ellátott — háztartási czikkek és ékszerekből álló, kizárólag arany és ezüst tárgyakból fog állani; 2-or, a nyeremények száma 1000-re határoztatik következő értékkel: 1 nyeremény: 4000 forint értékben. 1 nyeremény 1500 forint. 1 nyeremény 800 frt. 1 nyeremény 300 frt. 4. nyeremény 150 frtos = 600 frt. 6. nyeremény 100 frtos = 600 frt. 10. nyeremény 50 frtos = 500 frt. 20. nyeremény 25 frtos = 500 frt. 328 nyeremény 15 frtos = 4920 frt. 628 nyeremény 10 frtos = 6280 forint értékben. 3-or, a húzás

1879. november 1-sö napján tartatik, a város közháza nagy termében. 4-er, a sorsjegyek elárúsitását teljesítő közegek részére 15°/0- tóli provisio fog adatni. Ezen vélemény, illetőleg tervezet elfogadtatott s jóváhagyás végett a m. kir. pénzügyminisztériumhoz felterjesztetett ; egyszersmind az ipar s kereskedelemügyi m. kir. pénzügyminiszter úr felkéretett, hogy ezen jótékonyczélú sorsjáték mindennemű levelezése- és értékküldeményeire nézve (beleértve a sorsjáték rendező bizottsághoz intézendő, s ennek czimével ellátva lévő küldeményeket is) a vitelbér mentességét megadni méltóztassék.

Olvastatott a fővárosi közmunkák tanácsának értesítése, mely mellett Eger városában folyó év augusztus 31-én lezajlott felhőszakadás által történt károkról és azok okairól Wohlfarth Henrik és Schmidt Ferencz főmérnökök által készített műszaki jelentést, kapcsolatban azon módszerek iránti javaslatokkal, melyek hasonló elemi csapások következményeinek jövőben elhárítása czéijából alkalma*) Az iskolai és népkönyvtárak Ugye újabban nálunk is örvendetes fejlődésnek indúlt, melyre alkalmilag kiterjeszkedtlnk, hogy ezen nagyfontosságú eszme iránt mennél szélesebb körben érdeklődést keltsünk.

zandók, esetleges használat végett megküldi. Köszönettel tudomáséi vétetik, s a m. kir. kormánytól, ez ügy megvizsgálására kikül- dendö szakértő megérkeztéig az irattárban megöriztetni határoztatik. Ebből kiindulva az egri érseki uradalmi igazgatóság felkéretni határoztatik, hogy az árvíz által lerombolt érsekkerti kőfal helyett, a viz könyebbi lefolyása czéijából rácskeritést készíttetni szíveskedjék, utasittatván a rendőrkapitány, hogy a belső malomnál alkalmazva levő zugó rendes felhuzatása iránt, büntetés terhe alatt intézkedjék. Egyszersmind a megye bizottsága felkéretni határoztatik, hogy az Egerpataknak, Kovács Kálmán kir. főmérnök által leendő műszaki felvételét engedélyezze.

Elnöki indítvány folytán, a m. kir. honvédelmi minisztériumhoz felterjesztés intéztetik, hogy a Boszniában lévő 60-ik számú gyalogezredekhez beosztott egri fiúknak, tekintettel az árviz következményeire, hazabocsájtását eszközölje ki.

A megye-bizottság leirata, mely szerint az árviz következtében a mellékútczák s patakmeder tisztogatására a közmunkaeröböl 300 napszámot átenged, — tudomásúl vétetik s felhasználására a főkapitány utasittatik.

Végül — elnöki előterjesztés folytán — tekintettel azon körülményre, hogy a vásári s piaczi helypénz szedési jogára, az eddigi 6801 frt bérleti összeg mellett, bérlő nem jelentkezett— újabb árverés rendeltetik el s kikiáltási árúi 5100 frt állapittatik meg.

Politikai szemle.

A képviselÖházban f. hó 24-én nagy érdeklődés mellett folytak le a választások. Legelőbb az elnökre szavaztak. Ghyczy Kálmán 206, Bittó István 129 szavazatot kapott s igy a szabadelvű párt elnökjelöltje Ghyczy 77 szótöbbséggel választatott meg. Első alelnökké Várady Gábor 67 szótöbbséggel választatott meg, Mo- csáry Lajos ellenében; második alelnökké pedig b. Kemény János 78 szótöbbséggel, Királyi Pál ellenében. Jegyzőkké választattak: Antal Gyula, Beöthy Algernon, Baross Gábor, Horváth Gyula, Molnár Aladár és Loncsarics Márk, háznagyúl pedig visontai Kovách László s igy a ház megalakúit.

A hétfői ülésben az osztályok alakítása volt napirenden, de a ház nem juthatott hozzá a sok incidens és azon vita miatt, mely a fölött folyt vájjon a Thaly Kálmán és Luppa Péter választása ellen beadott kérvények elfogadhatók-e vagy nem. A vita igen szenvedélyes volt s a függetlenségi párt, néhány tagja kivételével, elhagyta a termet, mire a többség a kérvények elfogadása mellett nyilatkozott. Ha a ház okt. 28-iki ülését izlelitötil veszszük a további tanácskozásokra, úgy igen fúrcsa dolgokra lehetünk elkészülve.

Bósznia- és Herczegovinában folyik demobi- lisatio. Az idősebb tartalékosok közül már eddig is sokat indítottak haza, a b. Tegetthof hadosztálya pedig e hó 28-án indúlt ki Szerajevóból haza felé.

A keleti viszonyok napról napra bonyolódottabbak lesznek s egyátalában nem bizonyos, nem újúl-e meg a háború. A Balkánfélszigeten az orosz-török viszáikodás, úgy látszik, tartós hajjá fejlődött. A berlini békeszerződés tudvalevőleg Rumeliát két részre osztotta, az egyikben Oroszország megszállási jogát bizonyos időre feutartotta, de az oroszek Kelet-Rumeliából sem akarnak kitakarodni, sőt ismét nagy tömegekben mozognak Konstantinápoly felé, melynek meglepetésétől Londonban is komolyan tartanak. Azonfelül az orosz hatóságok fellázították a bolgárokát Ru- melia- és Macedóniában a porta e’len. A lázadók, kiknek számát 20.000-re becsülik már eddig is nyolcz nagyobb mohamedán községet gyújtottak fel s három század rendes török katonaságokat mészároltak le. A porta emiatt körjegyzékben emelt vádat Oroszország ellen s erélyes intézkedéseket tesz a felkelés elnyomására, csakhogy attól lehet tartani, hogy az orosz kormány, mely nagyra növesztette a bolgárok szarvait, nem fogja őket cserben hagyni s igy a congressus által létrehozott béke nagyon rossz lábon áll. Az orosz kormánynak Törökországra vonatkozó szándékait az is eléggé megmagyarázza, hogy Romániát fenyegetésekkel akarja rábírni a conventio megújítására.

Anglia éber szemekkel kiséri Orossország mesterkedéseit, sőt az orosz csapatmozgalmak ellen már fel is szólalt. Bizonyos, hogy a dolog nem fog csupán ennél maradni, annálinkább mert a muszka rakonczátlanság maga provocálja Angliát komoly diploma- tiai actióra. Londonban a hangulat Oroszország ellen fölötte izgatott, nemcsak a már elkeríilhetlenné vált afgán háború miatt, melybe az orosz kormány fondorkodása az angolokat bonyolította, hanem a burgaszi alconsnlon minap elkövetett sérelem miatti is, kit orosz tisztek bántalmaztak s súlyosan megsebesítettek. Reméljükj