Eger - hetilap, 1878
1878-10-31 / 44. szám
347 nuló hosszú völgyekben leömlö esöviz ne egyszerre, hanem hosz- szabb időre elosztva folybassék le a városba. E végből a 12 kilométernyi hosszúra nyúló szarvaskői völgyben legalább két és a Barátvölgyben egy völgyelzárás építendő, mire ott a természet által igen alkalmas helyek vannak nyújtva. Ezen völgyzárlatokban csak oly térfogatú állandó nyílás hagyandó átereszül, mely a városon keresztül vonuló patakmeder keresztszelvényénél fogva levezethető viz mennyiségének megfelel. Ezen intézmények alkalmazása által a viz felfogása és veszély nélküli lassúbb levezetése teljesen elérhető és a több ízben veszélyhozónak bizonyult „védfal“ egészen feleslegessé válik. A városban, nem messze a védfalon belül létező malom vagy eltávolítandó vagy legalább annak gátja teljesen felnyitható zsilipek alkalmazása által átalakítandó. Kisajátítások : A közbiztonsági érdekből valószínűen teljesítendő kisajátítások eszközölhetése végett a kisajátítási jognak a törvényhozás által a város részére való megadása szükségeltetik és e nélkül a megkivántató intézkedések keresztülvitelét alig véljük lehetőnek. Miután végre ily elemi csapások után a megkárosított épületek helyreállítása alkalmával uj építkezések is szoktak eszközöltetni, a hatóság feladata volna minden erélylyel oda hatni, hogy az újból építendő házak megfelelő építési rendszabályok alkalmazása mellett létesittessenek, mi által a jövőre nézve nemcsak a személy- és vagyonbiztonság tetemesen elömozdíttatnék, hanem a város külső szépítése és emelkedése is újabb örvendetes lendületet fogna nyerni. Kelt Budapest 1878. évi octfber hó 4-én. Wohlfarth Henrik. Schmidt Ferencz. Hevesmegye 1877-iki népesedési mozgalmához. Kedves Barátom ! Az „Eger“ f. é. 41. 42. és 43-ik számának hasábjain, dr. montedegoi Albert Ferencz kir. tanácsos és ta- felügyelö úr ö nagysága, Hevesmegye 1877-ik évi népesedési viszonyairól kitűnő szakértelemmel, nagy gonddal szerkesztett és hiteles kútfőkön alapuló adatokat bocsájtott közre. E kimutatások megyénk népmozgalmi tüneteinek megítélésére a kellő anyagot nyújtják és igen tanulságos következtetéseket engednek levonni. Legyen tehát szabad nekem e kiváló fontosságú társadalmi mozzanatok jelentőségét, ugyancsak becses lapodban, a mennyiben azt a közlendő tárgyak sokasága megengedi, közelebbről méltatnom, illetőleg az azokból levonható következtetéseket, rövid megjegyzések kíséretében, kifejtenem. * * * A statistika napjainkban, a tudományok nagy családjának úgyszólván legnépszerűbb tagját képezi, nevével az életben mindenhol találkozhatunk; statistikaí adatokat, úgy az állam, mint a társadalom minden köre által, gyüjtetni, feldolgoztatni, rendszerbe foglaltatni és közöltetni látunk, melyeket a gyakorlati élet mihamarabb felhasználni és értékesíteni siet. Csakhogy a közéletben a statistikával, mint tudománynyal nem látszanak egészen tisztában lenni és azt többnyire igen egyoldalúan, sőt igen sokszor ferdén szokták értelmezni. A köztapasztalat szerint ugyanis, statistikának tekintetik minden számhalmaz, számsor vagy táblázat, mely bizonyos rendszer szerint készíttetett; már pedig a statistika tudománya ennél sokkal messzehatóbb, ma- gasztosabb jelentőséggel bir. Igaz ugyan, hogy a számokat nem a külső hatás csak fölkölti azt, de kívülről nem viszi be. Ha tebát a szemlélet tárgya alkalmas annak fölköltésére, akkor megszüli azt a lélek, ellenkezőleg elmarad. . . A benyomás, melyet a lyceum költ, oly hangulat épen, mely megfelel azon czélnak, melyre ez épület hivatva van: a komoly tudományos czélnak. Első pillanatra látszik, hogy a művész a múzsáknak emelt palotát. S e czél kifejezésére fölötte alkalmas azon forma, melynek következetes keresztül vitele az épületen ép úgy dicsekszik a vaviatio kelleraével mint amily távol van tőle az egyhangúság. E forma az óvá!, az eilypticus görbe idom, mely épúgy alaprajza az egész épületnek , mint szabályzója a részleteknek is. Ha ugyanis a kiszögellő négy sarkat s az oldalok közepein hatalmasan előre lépő frontálék idomait vizsgáljuk, melyeket egyenes falak kötnek össze a sarkakkal: ezeken nyomban szembe szökik az oval idom, mely felé a művész törekvék, amennyire szándékát a merev köhalmazon érvényesitheté. Bár csak durványozott lapos metszések idomozzák e részleteket, mint midőn az esztergályos a tojásdadra simítandó fadarabot először metszi körül; de ép e durván}'ózó idomozás, a nyers anyagot ily nehézkesen áttörő forma adja meg az épületnek massivitását és komoly méltóságát. — Ugyan e forma érvényesül a sarkélek homorú metszésében, a folyosók szögleteinek h jlitásában, a boltozatok technikájában, a könyvtár, vitaterem és kápolna egész alakításán, a főbb ajtók és kapuk ívelésén, s az ablakok alakjain. Szóval e forma következetesen van keresztül vezetve, a monotoniát kerülő változatokkal. S ez alapformához mily gyönyörűen illik a nyolez szögű csillagász torony, lapos tetejének közepén a kis forgatható kúppal! Az épület alap- ! formájáról szólva, dicsérettel kell kiemelnünk az épület gondnokának, ft. Si vamp el J. úrnak Ízlését, ki az épület udvarát kitisztítván s begyepesitvén, a gyepszönyegeknek szintén ellyptikus idomot adatott, mi tökéletesen bele illik az épület stíljébe. Tekintve végre az épület harmonious egészét, kellő nyugalmas benyomású az, mert benne a teher és erő; a szélesség, magasság és hosszaság pontosan el van találva. A teher és erő árnya különösen megérdemli a figyelmet. Mig ugyanis pl. az ind pagodáknál a teher túlsúlyban látszott lenni az erővel szemben, s azért az épület hatása félelmetes; ellenben a gót stílnél a teher aráuytala- núl kissebb az erőnél, minek következtében szivünk mintegy erőszakos szorítással hajtatik a végeden vágyak elérhetetlen jmagassá- gába, úgy hogy ezt csakis a sikátorok keskenysége és félhomálya képes némileg ellensúlyozni: addig a dóri stílnél a teher és erő a legszebb öszbangban áll, egyik sem haladja meg a másikat. Erre törekedett a lyceum mestere is; ez tapasztalható a tetőzet alakításában, mely ha annyira nem sikerül, mint ahogyan elsült, akkor az épület hatása könnyen a gót stíléhez lett volna hasonló, mert a falak és oszlopok óriási tömege aránylag csekély terhet látszott volna viselni. Ugyanezen törekvésről tanúskodik az előcsarnokok alacsonyabbra vétele is, mely csiny azonban ismét az ind pagoda félelmével fenyegetett volna, ha az oszlopok kevésbbé maszivak volnának! így kerülé a művész a scyllát és charibdiszt! Azonban a barocc nem nélkülözheti sohasem az ízléstelenséget teljesen. Fájdalom, bizonyítja ezt lyceumunk is, azonban szerencsére oly csekély mérvben, másrészt pedig ép ez Ízléstelenség árán oly sok Ízlést vásárolva s mentve meg, hogy ép ebben rejlik európai érdekessége. Az ember természetében rejlik az u. n. anthropomorphismus, melynél fogva magát nézi bele a tárgyakba is, élő lelkes lényeknek képzelve azokat. Innen van, hogy az épületet is megeleveniti a képzelem ; és pedig az épület szeme az ablak, szemöldje az ablakpárkány, homloka a párkány és tetőzet közötti sima falszalag, haja pedig a tetőzet. Az emberi arcz e részeinek megfelelő épületi részeket föltaláljuk ugyan a lyceum sark- és közép kiszögelléseinél, de az ezeket összekötő épületrészeknél nem, miért is egy kevés nyngtalanság ize vegyül az egész épület behatása által keltett érzelmeinkbe. Kissé túlkomor, lenyomott, nehézkes az épület e miatt, szóval: ez egy kis Ízléstelenség a művön. Azonban ha meggondoljuk, hogy ha a művész e kis Ízléstelenséget el akarta volna kerülni, akkor az egész szélesség, magasság és hosszaság aránya megváltozott volna, sőt a szögletek, közép frontálék és összekötő falak arányai is, s igy aztán az ablakok, kapuk, csarnokok stb. arányai is mind változáson mentek volna át, s mindez befolyással lett volna még az alapformára is, mely a nagyobb szabású épületen tán nem leheilene el annyi ünnepélyességet: mindezt meggondolva, bámúlnunk kell, hogy az építész hogyan tudta a barocc ízléstelenségét annyira leküzdeni s elkerülni, hogy ily csekély ízléstelenség árán tudta megtestesitení, sőt fogalmazni e remek barocc ideált! E barocc ideál ilyetén conceptiója s keresztülvitele avatja a lyceumot európai érdekűvé. . . Ez épület tehát barocc volta mellett is szép, méltóságos és ünnepélyes. S e hatását gyönyörűen élvezhetjük, úgy a főtemplom előtti térről, mint az alapítványi ház s a káptalan-útcza felöl, és . . . Ohó! megakadunk! a hátulsó front imposans voltát, melyet a colossalis csillagász torony nyújt, lehetetlen élveznünk! ott nincs tere Az^éfegdzőnek, ott nincs levegője a köóriásnak. ott le van lán- ezolva s bebörtönözve a porteutumj Félünk, hogy azonnal megharagszik s Összetiporja a nyavalyás viskókat! Mert megjegyzendő, hogy mikor a lyceum épült, a szegény' munkások ott apró ideiglenes viskókat rögtönöztek magoknak, s azokat ott felejtették, s nem késtek a törpe kapzsi utódok a colossalis épület csúfjára apró- y^segrü, házacskákkal foglalni el a_ léit- . Ö'TföI vagy Eszterbázy szelleme, kiben fogsz föltámadni s el fogod-e söpörni onnan e botrányos, szemetnyi törpeségeket?! Dr. Matzkr. Valér. *
