Eger - hetilap, 1878
1878-06-06 / 23. szám
XVII. év-folyam. 23. szám. V 1878. junius 6-án. Előfizetési díj: Egész évre . 5 írt — kr. Félévre. . . 2 „ 50 „ Negyed évre . 1 „ 30 „ Egy hónapra. — 4ő „ Egyes szám . — 12 „ EGER, Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Hirdetésekért minden 3 hasábzott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 15 kr fizettetik. Riadó-hivatal: a lyceumi nyomda. Előfizetéseket elfogad : a szerkesztőség (Széchenyi-utca zsebközben 24. sz.) és Szolcsányi Gy. könyvkereskedése Alapítványi uj ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt 30 kr. Eger jun. 7. 1878. V i t k o v i c s Mihály egri születésű koszorús költőnk, nyelvünk, irodalmunk és nemzetiségünk, korának egyik legbuzgóbb apostola, jeles földink születésének, 1878-ik évi aug. 25-én bekövetkező százados évfordulójának Eger város közönsége által, városunk jó hírnevéhez méltó megünneplése céljából, az ünnepély programújának megállapítására, f. é. máj. hó 30-án a délesti órákban az „Eger“ szerkesztőjénél tartott értekezlet iránt kiváló érdeklődés nyilvánult, midőn az említett értekezletre városunk értelmiségének szine java gyűlt össze. Az értekezletet Zalár József megyénk érdemes főjegyzője, s nemzeti költészetünk egyik kiváló bajnoka nyitotta meg, velős rövidséggel előterjesztvén, miként a cél, melyért összegyűltünk , az, hogy Vitkovics Mihály egri születésű koszorús költőnk emlékének, születése f. é. aug. 25-én bekövetkező százados évfordulója alkalmából, jeles földinkhez, s városunk jó hírnevéhez méltó megünneplése s ez ünnepély programúja fölött tanácskozzunk. E végből indítványozza, hogy Vitkovics Mihály emléke, születése százados évfordulóján, f. é. aug. 25-én rendezendő akadémia, Vitkovics M. jeles földink szülőházának emléktábla által megjelelése, esetleg „Vitkovics-album“ cim alatt egy szépirodalmi emlékkönyv, s amennyiben lehetséges, Vitkovics Mihály egy begyűjtendő összes müveinek kiadása által ünnepeltessék meg. Mindennek létesítésére, s illetőleg az ünnepély programújának részletesebb kidolgozására egy szükebb körű bizottság megválasztását hozza javaslatba. Az indítvány egyes pontjai fölött csakhamar élénk, s érdekes eszmecsere fejlődött ki. Danielik János püspök ö mlga mindenekelőtt indítványozza, hogy a jelen értekezleten résztvevők Vitkovics Mihály születésének százados évfordulója megünneplésére bizottsággá alakuljanak, ez alakulásban való részvételüket sajátkezű aláírásukkal jelentsék ki, s e bizottságba lépésre városunk müveit lakossága közöl több irodalombarátot is buzdítsanak. Az indítvány közhelyesléssel találkozván, az alakulás kimondatott, s a nagy bizottság tagjaiúl a következő jelenvoltak jegyezték alá magukat: Babies István, Burik István, Csiky Sándor, Danielik János, Dusárdy József, Eötvös József, dr. Fekete Károly, Földváry Kálmán, dr. Frantz Alajos, Gáspárdy Gyula, Horváth József, Isaak László, Kempelen Béla, Kósa Kálmán, Matzke Valér, Sivampel József, Szabó Ignác, Szederkényi Nándor, Szmida Viktor, Szuhányi János, Tavassy Antal, Vavrik Béla, Zalár József Az indítványba hozott „Vitkovics-album“ szépirod. emlékkönyv kiadása, az idő rövidsége, s az ily albumokba méltó, irod. becscsel biró munkálatok beszerzése körül fölmerülhető nehézségek miatt, több részről nem talált pártolásra. Babies István azonban meleg szavakkal karolta föl az album szerkesztésének ügyét, oda nyilatkozván, miként nem épen szükséges, hogy annak megjelenése szigorúan az ünnepély napjára határoztassék. A „Vitkovics-album“ szerkesztése tehát elvben kimondatott , s annak lehető keresztülvitele az ünnepély rendezésére megválasztandó szükebb körű bizottság gondjaira bízatott. Kiválólag élénk pártolásra talált a Vitkovics összes müveinek kiadását képező indítvány annálinkább, miután e müvek még teljesen egybegyűjtve soha sem láttak napvilágot, s Eger város közönsége, e jeles földink iránt való kegyeletes megemlékezésének alig adhatna méltóbb kifejezést, mint összes müveinek kiadása által. Matzke Valér tr. Vitkovits irodalmi müveiről, Szabó Ignác e müvek gyűjteményéről adtak fölvilágositást. Az értekezlet a szükebb körű bizottságot fölhívta, hogy amennyiben lehetséges, Vitkovics összegyűjtött müveit szerezze meg; amennyiben pedig ez nem volna kivihető, költőnk megjelent müveit összegyűjteni s egybeállitani Ugyekezzék. Végül az értekezlet elhatározta, hogy Vitkovics Mihály szülőházát emléktáblával fogja megjelölni; s úgy ezen, valamint a Vít- kovics-ünnepély méltó fényének emelésére szükséges minden további intézkedések megtételére s az ünnepély részleteinek kidolgozására egy szükebb körű bizottságot választott. E szükebb körű bizottság elnöki tisztének elfogadására D a- n i e 1 i k János püspök ö migát kérte föl az értekezlet. Miután azonban ö mlga, sok oldalú elfoglaltsága miatt, az elnökséget, az értekezlet minden kérelme dacára sem volt elfogadni hajlandó, azonban az ünnepély sükerének előmozdítására minden tehetsége szerint közreműködni Ígérkezett: ugyancsak ö mlga ajánlatára e bizottság elnökéül ft. Szvorényi József fögymn. igazgató, m. tud. akadémiai tag választatott meg egyhangúlag, ki e megtisztelő bizalmat el is fogadta. Megválasztattak azontúl, helyettes elnöknek : Zalár József; jegyzőknek: Matzke Valér tr. és Szabó Ignác; bizotts. tagoknak: Babies István , Burik István, D a- n i e 1 i k János , Földváry Kálmán , dr. Frantz Alajos, Horváth József, Horváth Zsigmond, Kempelen Béla, L u g a László, Mayer Alberik, id. S a m a s s a János, dr. Schwartz Dávid , Sivampel József, S z á v i c s Pál, Szederkényi Nándor, Tárkányi B. József, Tavassy Antal, Vavrik Béla, Zsendovics József, s esetleg a leendő egri gör. n. e. lelkész. E bizotts. névsor teljes garantiát nyújt arra, hogy tagjai mindent el fognak követni a Vitkovics-ünnepély minél jfényesebbé tételére ; de főleg városunk intelligens közönsége érdeklődésétől fog függeni, hogy az egyszersmind városunk jó hirnevéhez is teljesen méltó legyen. Részünkről azon óhajtásunknak adunk ez úttal kifejezést, miként a bizottság oda törekedjék, hogy a Vitkovics-Un nepély országos jelentőséget nyerjen; hogy arra főbb irod. intézeteink : a magy. tud. akadémia, a Kisfaludy- s Petöfi-társulatok stb. meghivassanak; szóval, hogy az ünnepély méltósága s fénye által mutassuk meg szerb ajkú hazánkfiainak : mennyire meg tudja becsülni s tisztelni a magyar nemzet azon szerb ajkú magyar honfit, ki, bár származására nézve szerb, de születésére nézve hazánkfia volt; ki magas lelkűidével fölfogva hazája iránti kötelességeit, nemcsak szivvel,
