Eger - hetilap, 1877

1877-03-08 / 10. szám

XYI. év-folyam. 10. szám 1877. március 8-án Előfizetési dij Egész évre . . 5 ft — kr. Félévre . . . 3 ft 50 kr. Negyed évre . . 1 ft .10 kr. Egy hónapra . — 4.» kr. Egyes szám . . — 18 kr. Hirdetésekért minden 3 hasábzott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhejyért 15 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökije. Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. Előfizetéseket elfogad: a szerkesztőség (Széckenyi-utca zsebközben 24. sz.) és Szolcsányi Gy. könyvkereskedése (Alapítványi uj ház a lyceum átellenében) s minden k. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr Mtiipar- s terménykiállitás Egerben. Őszinte örömmel üdvözöljük a városunk polgárai körében kö­zelebbről megindult arra nemes buzgalmat és lelkes tevékenységet, mely Egerben egy, e f. évi augusztus havában megtartandó, ipar­mű- és terménykiállitás létesítését tűzte ki derék feladatául. Világos tanúja e mozgalom annak, hogy iparos polgár­társaink nemcsak életjelt akarnak önmagokról valahára adni, de magasabb szempontból fogva fel hivatásukat, s egyszersmind sa­ját legfontosabb érdekeiket, egyesült erővel törekszenek saját te­hetségeik s erőik fejlettségének, munkásságuk productiv eredmé­nyeinek tanúságát fellüntetni egy oly nyilvános téren, az általuk célba vett kiállításon, mely mig egy részt, a szakavatott bírálat Oldatában, szokatlan versenyre, s fokozott tevékenységre ösztönzi polgártársainkat, másrészt annak remélt sükere jelentékeny ará­nyokban fogja hatványozni városunk jó hírnevét. Úgy vagyunk értesülve, hogy az ez irányban megindult moz­galom immár túl van a kezdeményezés első, nehézkes stádiumán, s teljes a remény hozzá, hogy az megnyugtató sfikerrel is keresz­tülvihető leend, főleg ba, — amin egy pillanatra sem kétkedünk, — az egri érseki s fökáptalani uradalmak, valamint helybeli s szomszédvidéki nagyobb birtokos polgártársaink sem vonandják meg a nemes terv létesithetésétöl hathatós támogatásukat, minek elnyerésére nézve, az ügy élén álló buzgó férfiak — mint halljuk — közelebbről meg is teendik a szükséges lépéseket. De valamint e támogatásnak, s közreműködésnek a tervezett célra való megnyerésében nincs kétségünk : úgy biztosak vagyunk abban is, hogy minden egyes polgártársunk, kinek bazáuk s vá­rosunk j«va és érdi e szivén fekszik, elengedhetlen hazafias kö­telességének tartandja e cél kivitelére minden erejét s tehetségét mérlegbe vetni, hogy annak minél szebb süker biztosíttassák. Midőn tehát a nemes eszmét, s annak buzgó clőharcosait ismételve szivünkből üdvözöljük, s a vállalat kivitele érdekében részünkről is teljes szolgálatkészségünket ezennel felajánljuk, t. polgártársainknak az ügy iránti tájékozódása, érdeklődésének, s részvevő buzgalmának élénkítése szempontjából alább közöljük a célba vett kiállítás tervrajzának előzetes vázlatát. Az „egri kai. legényegylet“ cs az „egri általános Ipartársolat“ állal 1877. évi ang. havában Egerben tarlaudó ipar-, mii és lerménykiál­litás tervezete. A.) A kiállítás rendezésére vonatkozó szabályok. 1. §. Védnökség. A kiállítás védnökeiül egyes nagylelkű pártfogók kéretnek föl. 2. §. Pártfogók lehetnek társulatok és egyesek, kik a kiállítást pénzadományaikkal, vagy szellemi részvétük által moz­dítják elő. 3. §. Vezénylő bizottmány. A vezénylő bizott­mány a végrehajtó bizottság által a pártolók- és kiállítókból egy­behívandó közgyűlésen alakittatik meg. Ugyanezen közgyűlés vá­lasztja meg ezen bizottság elnökét is, ki egyszersmind a kiállí­tás főelnöke. Működése a kiállítás szellemi részére terjed ki. Tudomást sze­rez a végrehajtó bizottság működéséről s ennek utján a szakbi­zottságok működéséről. Rendezi a megnyitó, dijosztó és bezáró ünnepélyeket, s a kiállítás összes biz ottságait harmadik személyek irányában képviseli. 4. §. Végrehajtó vagy rendező bizottság. A végrehajtó hizotlság áll „az egri kát. legényegylet“ és az „egri általános ipartársulat“ elnökeinek vezetése alatt, a két társulat részéről külön-külön megválasztott hat-bat tagból. Ezen bizottság megalakulván, saját kebeléből választ egy pénztárnokot, egy elle­nőrt és két jegyzőt. Jogában áll ezen bizottságnak a szükséghez és a felállított csoportokhoz képest a bizottságba szakférfiakat be­választani s ezekből a szakbizottságokat megalakítani. A végrehajtó bizottság e kiállítás belső orgánuma s köteles­sége és joga a kiállítás sikerére, helyes beosztására és felügyele­tére a kezdeményezést és minden szükséges intézkedéseket meg­tenni; a védnökségre kijelölt egyéneket ennek elfogadására fel­kérni, pártolókat gyűjteni, a kiállítás helyiségéről gondoskodni, a szakbizottságokat megalakítani s a vezénylő bizottmány tagjainak és a kiállítás föelnökének megválasztása céljából a pár­tolókat és kiállítókat egy közgyűlésre összehivni. 5. §. S z a k b i z o t t s á g. A szakbizottságok, a tervezett kiállítási csoportokhoz képest — a végrehajtó bizottság közbejöt­tével alakíttatnak meg, a szükséghez képest 3—5 tagból Ezen bi- zottságoknek teendője saját csoportjuk egybeállitása és létesítése tekintetétől minden lehető intézkedést megtenni; tartozván eljárá­sukról a végrehajtó bizottság elnökeit értesíteni. A szakbizottsá­gok saját elnöküket és jegyzőjüket önmaguk választják. (Folyt, kőv.) Borászatunk ügyében. ii. A második, szinte nagy fontosságú kérdés megoldása az: Mi tehát a mi teendőnk aláhanyatlott borászatunk emeiése érdekében? E kérdésre a rövid felelet az: borainknak a modern és divé borkereskedési igényekhez alkalmazott okszerű kezelése, s borke­reskedésünk független irányú kifejlesztése. A modern, s a világkereskedelem borpiacai által követelt borkezelésre nézve ma már számos, alaposan irt szakkönyvek ál­lanak rendelkezésünkre. E tekintetben tehát nincs egyéb teendőnk, mint bogy a régi scblendrián szokások- és eljárással végkép sza­kítva, a tudomány alapelvein nyugvó eme szakmüvekböl könnyű szerrel eltanuljuk s kövessük azon eljárást, mely által borainkat a világkereskedelem számára képesekké, ugyrnondott „palack­érettekké“ tehetjük. Ezt megtanulni bizony nem nagy fárad­ságba kerül, s nemcsak azt érjük el vele, hogy boraink érettsé­gére nem kell gyakran éveken át yárnunk, hanem, a mi fö: azt is, bogy kitűnő hazai boraink versenyképesek lesznek a földkerek­ségének leghíresebb boraival, s azokat a versenyen kétségkívül le is gyözendik. Akarják t. olvasóink, hogy közvetlen példára hivat­kozzunk? Itt van közöttünk Egerben P, kanonok úr, ki évek óta Pasteur francia rendszere szerint kezeli borait, mely eljárás foly­tán terményei rövid félév alatt nemcsak teljesen „palackérettekké“ lesznek; de oly kitűnőséget érnek el, hogy pl. nem épen az egri ismert elsőrangú begyekről szűrt 1868-iki borait száz forint-

Next

/
Thumbnails
Contents