Eger - hetilap, 1877
1877-03-01 / 9. szám
67 sülve, hogy az intézet részvényesei a lefolyt 1876-ik évre közel ll°/0-08 osztalékban részesülnek. Az egri felt. ipartársulat közgyűlése. Az egri ált. ipaitársulat f. hó 18-án tartá a városház nagy teremében ez évi rendes tisztújító közgyűlését, mely, a tagok tömeges részvéte melllett, következőleg folyt le: A közgyűlés kezdetén felolvastatott a társulat keletkezése óta elnökösködö s ezúttal betegeskedése miatt a személyes megjelenésben gátolt Ürményi Antal társ. elnök levele, melyben, a társulatnak eddig irányában tanúsított bizalmát meleg szavakban megköszönve, az elnöki tisztről lemond. Az elnök lemondását a közgyűlés elfogadván, s Ürményi Antalnak az egylet érdekében tanúsított eddigi odaadó, és sükeres fáradozásaiért köszönetét jegyzőkönyvileg kifejezni határozván, az elnöki tiszt betöltésére egyhangúlag Gynbek Lajos tagtársat kérte föl, ki is elnöki székét körülbelül a következő szavakkal foglalta el: T. közgyűlés! Ha egy hosszú életpálya alkonyán az cmbeit, ki polgártársai érdekében és javára, a közügyek terén érdemeket szerzett, is meghatja azon ragaszkodás, melylyel polgártársai körűié esoportosulva, szeretetteljes bizalmukkal tisztelik meg : mennyivel inkább érzi e hatást az, ki, miként igénytelenségem, a pálya kezdetén semmivel sem dicsekedhetik, hogy az iránta nyilvánult bizalmat kiérdemelhesse ; — s ha mégis e megtisztelő állást polgártársaim kezéből elfogadom, bátorit erre azon tudat, hogy a városunkban több év óta a törvény értelmében fönálló ált. ipartársulat elnöki teendőinek nem épen könnyű feladatában t. polgártársaim nagybecsű tanácsai- s jóakaraté támogatásával fogok találkozni. T. nagygyűlés ! Tudom, és érzem, hogy hazánk ipara, s ezzel karöltve iparosaink anyagi jóléte nagymérvű s gyors hanyatlásban van ; hogy tehát ezt teljes erőnkből megakadályozzuk, s iparunk fölvirágzását elémozditsuk, erre kiválólag a társulás az egyedüli helyes és célirányos eszköz. Azon iparos polgártársaink tehát, kik hazaszeretettől lelkesítve, nemzetünk anyagi fölvirágzását, s ennek egyik legfontosabb tényezője, a hazai ipar emelkedését szivükön hordják: e tekintetben hazafias kötelességüknek főleg azáltal felelnek meg, ha társulatba lépve, egyesitett erővel törefeesznek a cél elérésére, s igy társulatunk is csak akkor felelhet meg úgy nemzetgazdászati céljának, mint helyi iparunk fölvirá- goztatása fontos érdekeinek, ha iparos polgártársainknak tehetség hogy egyik sem uralkodik a másik felelt, származik a tulajdon- képeni szép. Ily szépnek példánya : a Madonna; egy földi nő meg - istenülten. 2. Kutatva ily szempontból a dolgokat, nem csak elméletileg tanuljuk ismerni a szépet s annak fokait, hanem ezzel meg nem elégedve, a tetszés érzete által ana is öszlönöztetünk, hogy a szépet másokra nézve is lelfogbatóvá tegyük, vagyis a létezőkön magunk is előidézzük, gyakorlatilag is széppé tegyük a tárgyakat. — Midi ii igy az ember gyakorlatilag valósitja meg a tárgy által a széprt, akkor müvészszé leszen. A művészet tehát az eszmének, szépnek megalkotása 8 föl- tüntetése, érzékeit k alá esővé tétele valamely tárgy mint anyag, vagy eszköz által. Ha valaki pl. szép emberi töt akarna művészein ábrázolni, erre nézve előbb tudnia kell, milyen a szép fej. Vizsgálja tehát a különféle főket, «gészben s részleteikben; az egésznek idomát, a hajzatot, homlokot, szemöldöt, szemet stb. szóval a részek egyetemleges és különleges arányát, s a mit ez eljárás utján szép vonásul itt-ott fölismer, azt összefoglalja s arányos egészbe önti ; mi által oly eszmét, oly szépet alkot gondolatában, melynek egyes részei a való életben szórványosan föltalálbatók ugyaö, de egyszerre és együtt a természetben sehol, csupán az ö lelkében, eszméjében vannak meg. — Az ily kép azért eszménynek, ideálnak mondatik ; a mely szerint ba már most a művész pl. véső segélyével a követ, vagy ecsettel a színeket idomítja : akkor ezen anyagokat, t. i. a követ vagy színeket eszményítette, vagy megfordítva, a gondolatában levő ideált, kő vagy színek által megérzékiteíte. — A művészet tehát az érzékinek eszményítése, vagy az eszmény érzékitése. A mondottakból az is világos, hogy lényegére nézve minden művészet egy, s csak az anyagra vagy közegre nézve különböznek, melyet a gondolatban alkotott eszmény megtestesítésére használnak. fia tt hát valaki pl. követ, fát, ércet, faragás vagy öntés által idomít: származik a szobrászat; ha ecsettel a különböző festékeket: a festészet; a különfélekép összerakott köveket: az szerint összes zömét magába öleli.“ További szavaiban az uj elnök a benne helyezett bizalmat meleg szavakban megköszönve, s a tagokat egyetértésre, kölcsönös bizalom és szeretetre buzdítva, a jelenvoltak éljenzése közt fejezi be elnöki beszédét. A közgyűlés további folyamában az alelnöki tisztre Braun József vaskereskedö választatván meg, a tárgysorozat értelmében a számvizsgáló bizottság megválasztása ejtetett meg. E bizottságba közfelkiáltással megválasztattak: Stern Alajos, Hegedűs János és Mezey János. A választmány kilépett tagjai helyett titkos szavazás utján megválasztattak: Ürményi Antal, Zochor Vince, Komáromy József, Szabó Sándor, Schmidt Antal, Barsy József. Az egri ált. ipartársulat választmánya által a lefolyt 1S76 évben 66 különböző tárgyban hozott határozatok közöl fontosabbak a következők : A magyar nemzeti jegybank és önálló vámterület ügyében az országos képviselöházhoz intézett kérvény; Ráth K. orsz. képviselőhöz a kézműiparosok lapjának megszűnése folytán intézett sajnálkozó levél, s erre nyert rokonszenves válasz; kérvény a közigazgatási tanácshoz az iparos tanoncok vasárnapi iskoláztatásának szigorú keresztülvitelére célzó erélyes intézkedések ügyében; s egyéb, a választm. részről ugyané fontos tárgyban tett lépések, melyek nem maradtak süker és eredmény nélkül. A vasárnapi s népiskolai tanoncok vizsgáján a választmány küldöttek által vala képviselve, s a kiválóbb tanoncok jutalmazására 6 db. 1 fitos, és 7 db ezüst húszast fordított. Továbbá az illetékes hatósághoz kérvényt intézett a rajztanitás sikeresebb vezetése iránt, mely eljárása teljes sltkcrt eredményezett. Küldöttséget, menesztett a szegedi orsz. kiállításra, s élénk tevékenységet fejtett ki a végből, hogy ott az egri ipar méltólag képviselve legyen, mely törekvése azonban nem vezetett óhajtott eredményre. Az 1876-ik év folytán az egri ált. ipartársulatba lépett 6 uj tag; elhunyt kettő, névszerinti Könyves József és Poldermann József. Ugyancsak a lefolyt évben a társulat az egri kath. legény- egylet védnökeinek sorába lepett, s tagja lön az orsz. magyar iparegyesületnek. Végre a lefolyt évben segéddé avatott 15 tauon- cot, s szegödtetett 6-ot. A kápolnai honvéd-ünnepély. Múlt ftbr. hó 27-én, kedden, az 1849-ben Kápolnánál dicső halált szenvedett honvédeinkért Kápolnán tartott évfordulati emépitészet; a hangokat: a zenészét; a beszédbeli előadást: a szónoklat; magát a nyelvet: a költészet; vagy végül saját testét s egész cselekvését: a színészet. A művészet e különböző nemei közül a költészettel kell itt közelebbről megismerkednünk. 3. A költészet az eszménynek Dyelv általi megtestesítése. A költő lelke ugyanis elszárnyal a magasba, s vagy magával emeli föl az anyagit, a mindennapit, hogy a csillagok közt koronázza s tisztítsa meg a folytonos használatban reá ragadt salaktól; vagy a magasból hoz le egy szikrát, hogy azt köztünk meghonosítva a hús-szivet égi lángra gyújtsa a szellemerö által. — De a költői hév ezen fellobbanása csak alanyi érzelem maradna és mint a föld keblében lappangó drágakő — mondhatnék alig létezve— csak vágyaink célja lenne, ha azt nyilvánítani, másokkal is megismertetni nem törekednénk. De mihelyt a gondolat szóvá, azaz szemlélhctövé tétetett, már magán hordja az anyag korlátoltsági jellegét. Mert mig a képzelem szabad, villany-gyorsasággal hatol keresztül az eszméken s heves csapongással szökell át egy gondolatról a másikra; azért, hogy más elme is követhesse játszi élvezetében, vagyis, hogy észlelhetövé tétessék a költői kebel érze- ménye *) — rendeztetnie, érzékittetnie kell, azaz költeménynyé kell alakíttatnia. A költemény tehát oly mü, melyben az eszményt nyelvileg megtestesítve szemléljük. (Folyt, köv.) *) Bátran szólhatunk itt általában a kebel érzeményéről akkor is, ha nem épen lyrai költeményről van is szó; mert pl. a leírásnál csak úgy elmondja a költő, mit a tárgy vagy esemény stb. iránt érzett; avval a különbséggel, hogy mig a lantos műben az érzelmet mondja el, úgy, bogy az érzelemről is szól: a nem lyrainál az érzelmet más gondolatok borítékjában tolmácsolja, midőn tu- tajdonkép egészen tárgyilagosan (a tárgyról, eseményről stb.) látszik szólani, *
