Eger - hetilap, 1877
1877-02-22 / 8. szám
XVI. éT-foIjam. 8. szám. 1877. február 22-éu. Előfizetési dij: Egész évre . . 5 ft — kr. Félévre . . . 2 ft 50 far. Negyed évre . . I fititokr. Egy hónapra . — 43 kr. Egyes szám . . — 12 kr. EGER. Hirdetésekért minden 3 hasábzott petit sorhely után 6, bólyogadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit Borhelyért 16 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden estitörtökön. Kiadó-hivatal: a Jyceumi nyomda. Előfizetéseket elfogad: a szerkesztőség (Széchenyi-ntca zsebközben 24. sz.) és Szolcsányi Gy. könyvkereskedése (Alapítványi uj ház a lyceum átellenében) s minden k. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr Eger város dolog- és szegények menháza beléletének feltüntetése 1876-ik évről. Eger város tek. képviselő-testületének. Múlt évben, 1875-ik évről beterjesztett kimutatásomban, szemben az emlitett évben ápolt egyének jelentékeny számával s az ezzel összefüggött nagyobb kiadásokkal, azon kedvező reménynek adtam kifejezést, hogy az ellátandó egyének száma 1876-ra tetemesen apadni fog, melylyel aránylag a kiadás, és az ebből a városra háramló megterheltetés is tetemesen csökken. Hogy ebbeli reményem teljesült, következő adatok bizonyítják : Mig 1875. évben 148, addig 1876. évben 63. tehát 85. egyénnel kevesebb gondoztatott ; és pedig 32 férfi és 31 nő. Ezek közül meghalt 5 férfi. Az 1875. évben kibocsátottak közül 1876-ban 9 egyén fogatott be koldulás miatt ismételten, miből azon világos következtetés vezethető le, miszerint az 1875-iki 148 egyén közöl több felénél városunkból részint elmenekült, részint a koldulással felhagyván, becsületes keresetmódra szorittatott. 1875. évben a gondozási napok száma 15316 volt, 1876-ban pedig 12354-et tett ki. Ezen feltűnő körülmény magyarázatát abban találja, hogy az 1875-ben gondozott 148 egyén legnagyobb része első koldulásért, s igy rövid időtartamra voltak a rendőrség által elitélve, ellenben az 1876-ban ápoltak, kevés kivétellel, mint elaggott, munkaképtelen nyomorékok, állandó lakói voltak intézetünknek. Bevétel a munkából következő: Favágásért 62 frt 44 kr. Tollfosztásért 42 frt 79 kr. Gyékénymunkáért 25 frt 5 kr. Összesen 133 frt 24 kr. Kiadás 74 frt 66 kr; marad tisztán 58 frt 58 kr, mely összeg a bevétel és kiadás Igazolására a munkakönyvhöz mellékelt „kiadás és bevételi“ jegyzetekkel megvizsgálás végett a tettes tanácsnak terjesztetett be. Ezen kin utalással szemben 1875-ben a bevétel 225 frt 66 kr, és a kiadás 108 frt 57 kr volt, s tisztán átadatott a számadással a t. tanácsnak 117 frt 9 kr. Ebből kitűnik, hogy úgy a bevétel, mint a kiadás, valamint a tisztán fenrnaradt összeg 1875 évről kétszer annyit képvisel, mint 1876-ról, mely körülmény az intézet működésének határozott jó eredményét mutatja fel, mert az egész év folytán át idönkint alig találtatott 3—4 munkaképes egyénnél több, és az egész tavasz, nyár és őszi idő alatt még a kevésbbé munkaképes férfi-erök is folyton az utcák tisztogatására voltak fordítva. Van azonban az intézetben még jelentékeny mennyiségű fosztott toll, melynek munkája szintén az 1876-iki számadás javára esnék. Meg kell még itt jegyeznem, miszerint az intézet részéről 28 kilogramm tépés-készletböl 12‘/2 kilogramm közvetítés végett a török sebesültek javára szabadságharcunk egri honvédéinek szolgáltatott ki dij nélkül. Az élelmezés a keresztény szeretetröl nevezett egri irgalmas nénék által teljesittetett, melynek eredményét a következő számok igazolják : Vállalkozás utján 1875-ben egy élelmezési nap került 20 krba, a múlt évben pedig 123/4 krba, megjegyeztetvén, miszerint az utóbbi évben a húsevő napok száma hetenkint egygyel szaporittatott, s a kiszolgáltatott ételek s a kenyér jósága, s meny- nyisége az előbbi évét hasonlitbatlanul felülmúlta, anynyira, hogy a munkaképes tagok helyzetét rendszeres böjtöltetés s börtönbüntetés által kellett kellemetlenné tenni, hogy kitöltött bünretés-ide- jök után a dologház kényelmes élete kedvesebbé ne váljék rájok nézve a külvilágénál. 12354 élelmezési napok száma 20 krjával 2594 frt 34 krba került volna a városnak. 123/« krjával pedig 1574 frt 62 krba jött, megtakarittatott tehát 1019 frt 72 kr. 1875-ben az élelmezésre költetett 3219 frt 36 kr, 1876-ban pedig 1574 frt 62 kr. így az utóbbi év élelmezése 1644 frt 64 krral jött kevesebbe; 1019 frt 72 kr tehát intézetünk szegényeinek legjobb ellátása mellett azon összeg, a mely az irgalmas nénék nemes munkájának köszönhető, Mielőtt múlt év elején az irgalmas nénék a távolfekvö dologház élelmezésének terhes munkáját a szegény emberiség érdekében elvállalták volna, t. Tavassy Antal polgármester ur részéröl tett azon tudakozódásra, vájjon az intézet ezen szolgálatért mily anyagi jutalmat óhajt a város részéröl ? Az egri ház íönöknője közvetített ez ügyben Grátzban a fejedelemasszonynál, kitől e választ nyeré: „Örülök, hogy a szegények érdekében uj szolgálatot teljesíthetnek, melyért jutalmukat keressék az Égben !“ Kelt Egerben jan. 10. 1877. Dr. Danilovich Pál, gondnok. Eger, febr. T9. 1877. T. szerk. ur! E napokban, egy vidám társaság — olyan szkupcsinaféle — körében, magyar szokásként, csakhamar a politikára kerülvén a sor, egyik jelenlevő polgártársunk, ki nem sokat háborgatta éltében a római classikusokat, de azért tetőtől talpig derék, s helyzete- és foglalkozásához képest müveit ember, ki tudvágyó nemesebb ösztönből, s szeret tanulni, — azon kérdést vetette föl: mit kell érteni a politikai lapokban most gyakran olvasható „perfid“ kifejezés alatt, melylyel a ••jelenleg tárgyalás alatt levő bankkérdés alkalmából az osztrák ministerereket vádolják? Én úgy, ahogy képes voltam, megmagyaráztam neki, mire azt a megjegyzést tette, hogy a politikai tudományokhoz kevésbbé értő nagy közönség köréből számosán igen nagy köszönettel vennék, ha a lapok az általok használatba vett, s kevesbbé ismeretes miíkifejezéseket pár rövid szóval megmagyaráznák, kérve, legyek én itt ezúttal az első, ki lapunkban, az „Eger“-ben ezen óhajtásnak megfelelöleg, a kezdeményezést megteszem. Ez magyarázza meg a jelen sorokat. A kérdést pedig következőleg ügyekeztem megoldani, illetőleg a fölhozott idegen kifejezést értelmezni. „P e r fi d“-nek (nyelvünkben, tudtomra, nincs alkalmas szó reá, azért használja irodalmunk az idegen kifejezést) szokták nevezni közönségesen az olyan embert, aki adott szavát úgy teljesiti, hogy nincs köszönet benne. Aki Ígéretének, adott szavának, szerződésbeli kötelezettségének oly formát ad, hogy azt saját hasznára és előnyére könnyen el- csürhesse-csavarhassa, s jóhiszemű ellenfelét épen az által károsítja meg legjobban, hogy Ígéretét, adott szavát betű szerint
