Eger - hetilap, 1877
1877-12-20 / 51. szám
XVI. év-folyam. ál. szám. 1877. december 20-áu. Hirdetésekért minden 3 hasábzott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 15 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. Előfizetéseket elfogad : a szerkesztőség (Széchenyi-utca zsebközben 24. sz.) és Szolcsányi Gy. könyvkereskedése Alapítványi uj ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő : egyszeri közzétételért 1 frt 30 kr Előfizetési dij: 5 frt — kr. 2 „ 50 . 1 * 30 „ Egész évre . Félévre . . Negyed évre Egy hónapra Egyes szám ti 1 Előfizetésre való felhívás. Az njév közeledtével tisztelettel kérjük t. olvasóinkat előfizetéseik idejekorán való megújítására, nehogy a lap szétküldésében fenakadás történjék. Az előfizetési pénzek — legalkalmasabban posta-utal- vány útján — kiadó hivatalunkba küldendők. Előfizetési föltételek: Egészévre. . . . 5 frt — kr. Félévre . . . . 2 frt 50 kr. Évnegyedre . . . 1 „ 30 „ Az „Eger“ kiadó hivatala (érs. lyc. nyomda.) Tisztujitás. Hevesmegye tisztválasztó közgyűlése, roppant érdekeltség, 8 a megyebizottsági tagok csaknem teljes számának részvéte mellett, tegnap, f. hó 19-én vette kezdetét. Elnöklő főispán, Beöthy Lajos ö mlga a gyűlést megnyitván, — a megállapított tárgysorozat értelmében a kijelölő bizottság tagjainak megválasztására hívja fel a megyét. A tisztujitás kérdésében alakult két párt közöl a Majzik-párt Szathmári Király László, Rády Endre, és Nánássy Ignác, — az Isaák-párt pedig id. Puky Miklós, Németh Albert és Fülöp József biz. tagok megválasztását sürgeti. A kérdésben névszerinti szavazás döntött, minek folytán 128 szavazattal 103 ellenében, tehát 25 szótöbbséggel az utóbbiak lettek a candidatiónális bizottság tagjainak megválasztva, kikhez elnök főispán ö mlga, törvényadta jogánál fogva, kiegészítésül id. Sa- massa János, Begovcsevich Róbert és Blaskovics Gyula biz. tagokat nevezte ki. Az ekként megalakult candid, bizottság a főispán elnöklete alatt még az nap délután megállapította a kijelöléseket. A tisztválasztás, feszült érdekeltséggel, ma f. hó 20-án vette kezdetét. Lapunk zártáig (délut. 2 óráig) megválasztattak : Alispánnak: Xsaák László 162 szavazattal, Majzik Viktor 138 szav. ellen, 24 szótöbbséggel. Főjegyzőnek: Zalár József; I. aljegyzőnek: Simáczius Gusztáv; II. aljegyzőnek: Földváry Kálmán, mindhárom közfelkiáltással. Főügyésznek: Imre Miklós 138 szavazattal Eisenmann János 129 szav. ellen 9 szótöbbséggel. Árvaszéki elnöknek: Kürthy Ferenc 160 szavazattal, Szederkényi Nándor 92 sz. ellen, 68 szótöbbséggel. Eger, dec. 20. 1877. A lázas izgatottság, mely megyénk összes lakosságát a választások előtt hetek, sőt hónapok óta egyre fokozódó feszültségben tartá, — a mai nappal megszűnik, s rövid napok múltán a kedélyek áramlata ismét régi, nyugodt normális medrébe tér vissza, mikor is majd izgalmaktól ment tiszta szemekkel, elfogulatlan, higgadt kebellel tekinthetünk vissza megyei önkormányzatunk múltjára , s komoly, objectiv megfontolással mérlegelhetjük annak jövőjét. Az imént lefolyt megyetiszti választások küzdelmében két hatalmas párt állott egymással szemben. A tusa erős volt. De akármelyik párt lett légyen is a mai nap élénk harcában a győztes, tagadhatlanul mindkettőt megyei autonómiánk jobblétére irányzott, saját meggyözödés-szülte törekvés vezérelte, s az élénk küzdelem, bármely részre dőlt légyen is el, eredményében fontos tanulságokat szolgáltatott megyei életünk jövőjére nézve. A múlt harca volt ez a jövővel. A múlt megtanulhatta a jelenből, bogy a megyei autonómiánkat, ősi alkotmányos szabadságunk ez utólsó palládiumát hazafias aggodalommal s féltékenységgel őrző megyeközönség ma már megérté s felfogta a kor intő szavát, s választási actusában nem a pártérdek, a protectio, nepozismus vagy a baráti érzelmek és családi összeköttetések viszik többé a vezérszerepet. A jelen felfogta, hogy ha féltékenyen Őrzött nemzeti kin- csüuket, a megyei autonómiát meg akarja menteni a jövőnek, életképessé kell azt tennie. A megyekormányzat mai elöhaladott stádiumában, a közigazgatási viszonyok sükeres vezetésére már nem elegendők az eddigi avult factorok , melyek a „praxistól“ várták és nyerték mtíködé- sök olyan-amilyen üdvét; s ma már a politikai téren arra hivatkozni, hogy „a magyar született táblabiró,“ épen annyit ér, vagy annyit sem , mint ba a hadászat terén azon argumentummal állanánk elő — ami hajdan talán még megjárta, — hogy „a magyarszületett katon a.“ Megértette, s megfontolta a jelen kor, hogy mai napság a gyakorlat, megfelelő tkeoria nélkül, nem elég az üdvösségre, s a puszta jóakarat, vagy önbirálat nélküli elbizakodottság, kellő képesség s ismeretek nélkül, az ügynek inkább árt, mint basznál. A jelen megyetisztválasztási küzdelem félreismerbetlen nyomait tüntette föl a választó közönség ebbeli meggyőződése- s tájékozódásának. S épen ebben rejlik a tanulság a jövőre nézve. Megtanulhatta ebből az újonnan választott megyei tisztviselő, hogy a hivatalbeli „sine curá“-k ideje lejárt; hogy állásához kellő szakismeret, munkaképesség s szorgalom igényeltetnek, miket, ha eddigelé azokkal a szükséges mértékekben nem birna, okvetlenül meg kell szereznie, ba a megyeközönség bizalmára méltónak óhajtja magát kitüntetni. Megtanulhatta belőle, bogy a léhaság,, a hivatalbeli tájékozatlanság, ingatagság, a hivatalos eljárásban nyilatkozó erélytelenség, részrehajlás, — az ismeret,- tehetség,- és ezorgalomhiány oly határozott akadályai immár a tisztviselésnek, melyeket semmiféle patrocinium, kortézia. vagy hagyományos ösz- szeköttetés nem fognak többé ellensúlyozhatni, — s az ilyen tisztviselőnek, elébb-utóbb, de pusztulnia kell, ha alkotmányos megyei autonómiánkat főn akarjuk tartani. Megyekormányzatunk érdekében írott cikkeinkben sokszor hangoztattuk a tisztválasztásoknál a qualificatio kimondásának s megállapításának, már a most folyó restauratio óhajtott sükerére nézve is, sürgősségét. S nem is tudjuk érteni a kormány abbeli mulasztását, hogy ha némely megyetiszti állásokra nézve törvény által szabályozta a képesség föltételeit, miért nem vette ezt mindjárt valamennyi megyei tisztségre nézve foganatba ?
