Eger - hetilap, 1877
1877-12-13 / 50. szám
XVI. ér-folyam. 50. szám. 1H77. december 13-án. Előfizetési dij: Egész évre. . 5 fi t — <tr. Félévre . . . 2 „ 50 „ Negyed évre . 1 „ 30 „ Egy hónapra . — i > Egyes szám . — 1 „ Hirdetésekért minden 3 hasábzott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért lő kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmit hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. Előfizetéseket elfogad : a szerkesztőség (Széchenyi-utca zsebközben 24. sz.) és Szolcsávyi Gy. könyvkereskedése Alapítványi uj ház a lycenm átellenében) s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekéit előre fizetendő : egyszeri közzétételért 1 frt 30 kr Előfizetésre való felhívás. Az njév közeledtével tisztelettel kérjük t. olvasóinkat előfizetéseik idejekorán való megújítására, nehogy a lap szétküldésében fenakadás történjék. Az előfizetési pénzek — legalkalmasabban posta-utalvány útján — kiadó hivatalunkba küldendők. Előfizetési föltételek: Egészévre. ... 5 frt — kr. Félévre . . . . 2 frt 50 kr. Évnegyedre . . . 1 „ 30 „ Az „Eger“ kiadó hivatala (érs. lyc. nyomda.) Kiket válaszszunk megyei tisztviselőknek ? Itt állunk már a megyei tisztujitás küszöbén. Választatni fognak a tisztviselők a megyei bizottság tagjai által, 6 évre, nyilvános szavazás utján. A határidő itt lévén, ideje annak is , hogy körülnézzünk és gondolkozzunk, kikre hízzuk a megye dolgainak intézését. Miután a mostani megyei szervezés a régi időben divatozott házaló és lélekvásárló korteskedésre tért nem szolgáltat, azt hiszem , csak a választásban követendő elvekre nézve kell tisztában lennünk, a személyek iránt azután, helyes elvek utján indulva, könnyebben jutunk el a célhoz, mely nem egyéb, mint a körülmények szerint a legjobb és legalkalmasabb tisztviselőkkel látni el a megyét. A helyes elv tehát, melyből a választásnál ki kell indulni, nem lehet más, mint azt választani minden állomásra, ki az azon hivatallal járó kötelességek teljesítésére legalkalmasabb, legképesebb; vagyis választani a jobbat, de soha sem a roszabbat. Nem is lehet más elv irányadó; mert a ki tudva a kevésbbé alkalmas, vagy épen munkakörét betölteni képtelen egyénre adja szavazatát, szóval aki valamely tisztségre a roszabbat választja, az kereskedik szavazatával, s nem szolgálja. hanem eladja a közönség ügyét, vagy a pártérdeknek, vagy a barátság és atyafiság, vagy a könyörűletesség magántérre illő kedveskedésének. A pártérdeket illetőleg hallottam ugyan, hogy az előbbi rae- gye-gyülés alkalmával a baloldal egyik megyei vezérférfia azt nyilatkoztatta ki, hogy neki nem lehet jó tisztviselő, csak ha pártjabeli. „Bízzuk a politikai vitát az országgyűlésre, tegyük meg pártbeli kötelességünket a képviselő-választásoknál, de ne vigyük végletekig a megyében: legyünk méltányosak, gondoljuk meg, hogy a megyei autonómiának, a jó közigazgatásnak önálló s azon politikai feladatai vannak, hogy vannak más reális érdekeink is a politikán kiviíl, melyeket önkárunk nélkül nem lehet elhanyagolnunk, s hogy valósággal lealacsonitjuk a megyét, ha nem látunk benne egyebet mint kortestanyát. „Azon célt, hogy jóravalö megyei közigazgatásunk legyen, csak azon az utón érhetjük el, ba a tisztviselők megválasztásánál, különösen nálunk, hol a válogatás tere különben sem felettébb nagy, a fösulyt nem arra fektetjük, hogy ki melyik pártnak a híve, hanem hogy ki bírja nagyobb mértékben a megkivántató kellékeket, mely áll a szellemi képesség és a közönséggel való emberséges bánásmód tulajdonságaiból. Maga a választás eszméje az, hogy általa a jobbat keressük, hogy tisztválasztás alkalmával, a párt részére ne a jó kortest, hanem hogy a megyei közönség szolgálatára lelkiisméretem és józan belátásom szerint jó tisztviselőt válaszszak. Már Mahomet próféta, aki pedig köztudomás szerint hatalmas pártvezér volt, megirta a törökök bibliája a „Korán“-ban, hogy „aki valakit hivatalra emel, míglétezik egymás arra képesebb, és nem azt választja, vétkezik isten, vétkezik az állam eile n.“ Oly intézkedéseknél, melyek tárgyát a közönség java képezi, isten rendelése- kint, oly arany-igazság örök elve van e szavakban kifejezve, melyet méltó lesz nekünk is követni és alkalmazni.“ Ha már ezek szerint a politikai pártekintet nem lehet helyesen a föirányadó, még kevésbbé lehet az a barátság vagy rokonság köteléke; mert a megyei hivatal nem penzió vagy rokkantak intézete gyámoltalan vagy túlélt tespedö szelleműek számára, sem nem a tehetetlen nagyravágyás kényelmére alkotott munkanélküli kenyérkereset pályája; hanem oly hivatal, mely különösen a mai korban, — midőn a törvények a közigazgatás körében is naponta változtatnak, tökéletesíttetnek, — folytonos tanulást s azonkívül jó adag munkaképességet és állhatatos szorgalmat vesz igénybe. A törvények végrehajtásával megbízott tisztviselőnek pedig első kötelessége, hogy tudja azon törvényeket, amelyeknek életet adni hívatva van. Mert minden hiba vagy mulasztásnak, mely tudatlansága, hanyagsága vagy tehetetlensége miatt bekövetkezik, mindig egyes polgárok fizetik meg az árát. A derék tisztviselő sehol sem mindennapi ember; még azon esetben is, ha sikerül minden rendelkezésünkre álló tehetségeket azon helyre alkalmazni, melyet legjobban képesek betölteni, lesz elég dolga a tisztviselőnek isteDÍgazában összeszedni minden jóra- valóságát, ha az ország követelésének s a közönség és egyes polgárok méltó igényeinek megfelelő gyors, pontos , emberséges és becsületes közigazgatást akarunk létre hozni. Ez pedig azoknak a kötelessége, kik a tisztviselők választására hivatva vannak, amely kötelességet azonban hiányosan teljesít az, ki a hivatalok betöltésénél személyes érdekek után indúl, mert ba az ily módon hat évre zöldágra ültetett tisztviselő nem érti a dolgot, ki végzi azt helyette, miután senki sem kötelezhető tehetetlen társa helyett dolgozni, míg az talán kényelmesen hever: — és az ily hibás választás által a megye nyakára akasztott kölöncöt cipelni.