Eger - hetilap, 1877

1877-12-13 / 50. szám

XVI. ér-folyam. 50. szám. 1H77. december 13-án. Előfizetési dij: Egész évre. . 5 fi t — <tr. Félévre . . . 2 „ 50 „ Negyed évre . 1 „ 30 „ Egy hónapra . — i > Egyes szám . — 1 „ Hirdetésekért minden 3 hasábzott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért lő kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmit hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. Előfizetéseket elfogad : a szerkesztőség (Széchenyi-utca zsebközben 24. sz.) és Szolcsávyi Gy. könyvkereskedése Alapítványi uj ház a lycenm átellenében) s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekéit előre fizetendő : egyszeri közzétételért 1 frt 30 kr Előfizetésre való felhívás. Az njév közeledtével tisztelettel kérjük t. olvasóin­kat előfizetéseik idejekorán való megújítására, nehogy a lap szétküldésében fenakadás történjék. Az előfizetési pénzek — legalkalmasabban posta-utal­vány útján — kiadó hivatalunkba küldendők. Előfizetési föltételek: Egészévre. ... 5 frt — kr. Félévre . . . . 2 frt 50 kr. Évnegyedre . . . 1 „ 30 „ Az „Eger“ kiadó hivatala (érs. lyc. nyomda.) Kiket válaszszunk megyei tisztviselőknek ? Itt állunk már a megyei tisztujitás küszöbén. Választatni fognak a tisztviselők a megyei bizottság tagjai által, 6 évre, nyilvános szavazás utján. A határidő itt lévén, ideje annak is , hogy körülnézzünk és gondolkozzunk, kikre hízzuk a megye dolgainak intézését. Miután a mostani megyei szervezés a régi időben divatozott házaló és lélekvásárló korteskedésre tért nem szolgáltat, azt hi­szem , csak a választásban követendő elvekre nézve kell tisztában lennünk, a személyek iránt azután, helyes elvek utján indulva, könnyebben jutunk el a célhoz, mely nem egyéb, mint a körül­mények szerint a legjobb és legalkalmasabb tisztviselőkkel látni el a megyét. A helyes elv tehát, melyből a választásnál ki kell indulni, nem lehet más, mint azt választani minden állomásra, ki az azon hivatallal járó kötelességek teljesítésére legalkalmasabb, legképe­sebb; vagyis választani a jobbat, de soha sem a roszabbat. Nem is lehet más elv irányadó; mert a ki tudva a kevésbbé alkalmas, vagy épen munkakörét betölteni képtelen egyénre adja szavazatát, szóval aki valamely tisztségre a roszabbat választja, az kereskedik szavazatával, s nem szolgálja. hanem eladja a kö­zönség ügyét, vagy a pártérdeknek, vagy a barátság és atyafiság, vagy a könyörűletesség magántérre illő kedveskedésének. A pártérdeket illetőleg hallottam ugyan, hogy az előbbi rae- gye-gyülés alkalmával a baloldal egyik megyei vezérférfia azt nyi­latkoztatta ki, hogy neki nem lehet jó tisztviselő, csak ha párt­jabeli. „Bízzuk a politikai vitát az országgyűlésre, tegyük meg párt­beli kötelességünket a képviselő-választásoknál, de ne vigyük vég­letekig a megyében: legyünk méltányosak, gondoljuk meg, hogy a megyei autonómiának, a jó közigazgatásnak önálló s azon politikai feladatai vannak, hogy vannak más reális érdekeink is a politikán kiviíl, melyeket önkárunk nélkül nem lehet elhanyagolnunk, s hogy valósággal lealacsonitjuk a megyét, ha nem látunk benne egyebet mint kortestanyát. „Azon célt, hogy jóravalö megyei közigazgatásunk legyen, csak azon az utón érhetjük el, ba a tisztviselők megválasztásánál, különösen nálunk, hol a válogatás tere különben sem felettébb nagy, a fösulyt nem arra fektetjük, hogy ki melyik pártnak a híve, ha­nem hogy ki bírja nagyobb mértékben a megkivántató kellékeket, mely áll a szellemi képesség és a közönséggel való emberséges bánásmód tulajdonságaiból. Maga a választás eszméje az, hogy ál­tala a jobbat keressük, hogy tisztválasztás alkalmával, a párt ré­szére ne a jó kortest, hanem hogy a megyei közönség szolgálatára lelkiisméretem és józan belátásom szerint jó tisztviselőt válaszszak. Már Mahomet próféta, aki pedig köztudomás szerint hatalmas párt­vezér volt, megirta a törökök bibliája a „Korán“-ban, hogy „aki valakit hivatalra emel, míglétezik egymás arra képesebb, és nem azt választja, vétke­zik isten, vétkezik az állam eile n.“ Oly intézke­déseknél, melyek tárgyát a közönség java képezi, isten rendelése- kint, oly arany-igazság örök elve van e szavakban kifejezve, me­lyet méltó lesz nekünk is követni és alkalmazni.“ Ha már ezek szerint a politikai pártekintet nem lehet helye­sen a föirányadó, még kevésbbé lehet az a barátság vagy rokon­ság köteléke; mert a megyei hivatal nem penzió vagy rokkantak intézete gyámoltalan vagy túlélt tespedö szelleműek számára, sem nem a tehetetlen nagyravágyás kényelmére alkotott munkanélküli kenyérkereset pályája; hanem oly hivatal, mely különösen a mai korban, — midőn a törvények a közigazgatás körében is naponta változtatnak, tökéletesíttetnek, — folytonos tanulást s azonkívül jó adag munkaképességet és állhatatos szorgalmat vesz igénybe. A törvények végrehajtásával megbízott tisztviselőnek pedig első kötelessége, hogy tudja azon törvényeket, amelyeknek életet adni hívatva van. Mert minden hiba vagy mulasztásnak, mely tu­datlansága, hanyagsága vagy tehetetlensége miatt bekövetkezik, mindig egyes polgárok fizetik meg az árát. A derék tisztviselő sehol sem mindennapi ember; még azon esetben is, ha sikerül minden rendelkezésünkre álló tehetségeket azon helyre alkalmazni, melyet legjobban képesek betölteni, lesz elég dolga a tisztviselőnek isteDÍgazában összeszedni minden jóra- valóságát, ha az ország követelésének s a közönség és egyes pol­gárok méltó igényeinek megfelelő gyors, pontos , emberséges és becsületes közigazgatást akarunk létre hozni. Ez pedig azoknak a kötelessége, kik a tisztviselők választá­sára hivatva vannak, amely kötelességet azonban hiányosan telje­sít az, ki a hivatalok betöltésénél személyes érdekek után indúl, mert ba az ily módon hat évre zöldágra ültetett tisztviselő nem érti a dolgot, ki végzi azt helyette, miután senki sem kötelezhető tehetetlen társa helyett dolgozni, míg az talán kényelmesen hever: — és az ily hibás választás által a megye nyakára akasztott kö­löncöt cipelni.

Next

/
Thumbnails
Contents