Eger - hetilap, 1877
1877-08-02 / 31. szám
XVI. év-folyam. 31. szám. 1877. augusztus 2-án. Előfizetési dij: Egész évre. . 5 frt- kr. Félévre . . o • ti 50 „ Negyed évre • * 3« „ Egy hónapra . —-is „ Egyes szám . — 1 ■ » EGER. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Hirdetésekért minden 3 hasábzott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 15 kr fizettetik. Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. Előfizetéseket elfogad: a szerkesztőség (Széchenyi-utca zsebközben 24. sz.) és Szolcsávyi Gy. könyvkereskedése Alapítványi uj ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő : egyszeri közzétételért 1 frt 30 kr. Eger, aug. 1, 1877. Végre valahára kezdünk sejtelmével bírni annak, hogy nem vagyunk cadaverek; az öntudatos mozgás, mely az élet egyik leg- ecclatan8abb jele, mutatkozni kezd nálunk. Mozgósítunk! kiáltják örömriadással a lapok, s az ország minden része száz ezernyi visszhangban adja vissza az örömriadalt — mely, hitünk szerint, rövid időn diadalkiáltássá, és egykor unokáink áldást és hálát zengő hymnusává fog általváltozni. Mert a mostani küzdelmek, csaták, melyek kilátásba helyez- vék, a hóditó muszka-pánszláv szövetség ellen létért való küzdelmünk, és fenállhatásnnk, nemzetiségünk, hitünk, vallásunk, szabadságunkért való élethalál-tusáink leendenek, s miután mindezek egyenkint és összesen fenyegetve vannak, összesen és egyenkint kell, hogy lelkesítsenek bennünket a legvégső, a legnagyobb áldozatra is. Hatszáz s néhány éve annak, hogy a szláv világ hatalma nyugat-Europát leigázni készült, s a német birodalmak, a Habsburgok trónja megreszkettek a félelmes ellenség vad, tömeges hatalma előtt. S ekkor csak a magyar szövetség, a magyar vitézség mentette meg a germán-világot a megsemmisüléstől, és mentette meg Európát hatszáz esztendőre a szláv elem túlsúlyától. Mint egy vasék, tartotta vissza e nemzet az északi és déli szlávokat az egyesüléstől; a morva és cseh hadjáratok, a kis-oro- szok és lengyelek elleni küzdelmek, megmegujulva, századokon keresztül fartoltak, mely idők alatt a német elem megerősödve, izmosodva békésen tenyészett és szaporodott csendes háztüzhelye mellett. . . Önfeláldozásunkért nem fizettek hálával, hiszen semmi sem terhesebb, mint a hála tudata. Most azonban a nyakukra nőtt pánszlávizmus az ő existenciájokat is ép úgy fenyegeti, mint a mienket, s a közös baj meg fogja hozni a szövetséget arra, hogy a Habsburgok ép oly erővel tiporják el a muszka hatalmat és terjeszkedést most, mint hatszáz évvel ezelőtt a mi segélyünkkel eltiporták a rettenthetetlen vitéz Ottokár óriási hatalmát. Hanem jobb szeretnök már, ha a hadüzenet megtörtént volna. Nincs ok a további diplomatálásra ; nincs okunk különösen nekünk magyaroknak idegen firmák alatt indokolni a háborúba való beavatkozást; nekünk nincs szükségünk mentegetni magunkat „hogy a háború iszonyatosságai a semleges államok actiojának megadhatják a kellöjog- címet“ mint ezt a bécsi német lapok fejtegetik, mert a mi jogcímünk hazánk és szabadságunk szeretete, nemzeti létünk, existen- tiánk, az önfentartás, önvédelem legszentebb joga! Az egri népgyülés. Országos érdeklődést keltett fel hazánkban az ország fővárosában közelebbről tartott népgyülés, melyen Klapka tábornok megjelenvén, élénk színekben ecsetelte Magyarország jövendő sorsát, ha a keleten dúló háborúval, a pánszláv terjedéssel, s a telhetetlen orosz hóditásokkal, s minden népjogot lábbal taposó, vadállati kegyetlenségekkel szemben, továbbra is megfoghatlan indolentiával, összetett kezekkel nézzük a birodalom, s főleg hazánk s nemzetiségünk létét fenyegető végzetteljes események tovafejlödését. A főváros lakossága ez aggasztó viszonyokkal szemben erőteljesen, s határozottan nyilatkozott. A nyilatkozat nem tévesztette hatását, s utána városok és testületek, hol magyar ajk szól, és magyar szív dobog, hatalmas phalauxot képezve,^ sorban emelkednek föl, s csatlakoznak rokonérzelmeikkel, s erőteljes szózatukkal a főváros jó példával elülment lakosságához. Hogy e városok sorában Eger leend egyike az elsőknek, — erre nézve alig lehetett kétség a hazában. Ismeretes dolog, hogy Eger az elsők sorában áll mindig ott, hol a hazafiság, nemzetiség s a honszeretet ügye forog szóban. A múlt jul. hó 28-áu délután az egri értelmiség egy tekintélyes tömege értekezletre gyűlvén össze a város közháza nagy termében, buzgó hazafiak élénk színekkel ecsetelték a keleten dúló vad fergeteg sötét fellegeinek hazánk ege fölé közeledő tornyosulá- sát; fölhívták a figyelmet a főváros lakosságának férfias nyilatkozatára, s Eger városában egy hasonló tárgyú s célú népgyülés tartását hozták indítványba. Az indítvány közhelyesléssel fogadtatott, s a népgyülés elé terjesztendő nyilatkozati javaslat azonnali kidolgozásával Petravich Bertalan, Polonkay Endre, Szederkényi Nándor, Zalár József s e lapok szerkesztője bízattak meg; kik is munkálatukkal még az értekezlet folyamán elkészülvén, a felolvasott javaslat általános helyesléssel találkozott, s a népgyülés egybehivására a közvetlen következő vasárnap, jul. 29 ének d. e. 10 órája tűzetett ki. A népgyülés tartásának hire gyors szárnyakon terjedt el a lakosság minden rétegei között, s a vasárnap derült reggele sok ezernyi néppel tölté meg a városház udvarát, melyek közt az értelmiség s az iparos osztály volt tulnyomólag képviselve. Tavassy Antal röviden előterjesztvén a mai népgyülés egybe- hivásának célját, elnök-választásra hívta fel az egybegyűlteket mire Babies István orsz. képviselő elnökül, Kapácsi Dezső m. jegyző jegyzőül felkiáltással megválasztattak. Babies I., majd utána Szederkényi Nándor, élénk vonásokkal, s tüzetesen előterjesztették a keleten dúló háború okait, s végzetes horderejét Európa, de különösen birodalmunk és hazánk sorsára nézve. Ez után Sz. N. felolvassa az elöleges értekezlet által megállapított nyilatkozatot, s ^elfogadásra ajánlja azt. A nyilatkozat ekként hangzik : „Eger városának népe mély megindulással és méltó felháborodással szemléli az indokolatlan támadást, melyet az orosz cári hatalom, hazánk s a monarchia történetileg és helyrajzilag legfőbb érdek-szövetségese, a török birodalom ellen intézett, s a mely támadást a kegyetlenség minden nemével, Európa civilisatiójának kigúnyolására célzó népjogellenes barbarismussal folytat a mohamedán nép kiirtásának, a török birodalom szétbontásának, s a panszlavis- mussal szövetkezett cári hatalom terjeszkedésének eszközlése végett, melyben Eger városának népe, a monarchia, de különösen hazánk s nemzeti lételünk veszélyeztetését látja. Eger városának népe, e mély megindulásnak s méltó felháborodásnak kifejezést adva, elérkezettnek látja az időt, a kormányt sürgősen felhívni arra, hogy az orosz cári hatalom ezen támadó s vandal pusztítását, úgy hazánk és a monarchia, mint az emberiség s eivilisatió érdeke szempontjából minden eszközzel, még fegyveres hatalommal is, most már azonnal közbelépve, s a török állammal szövetkezve, annak állami épségét megóvandó, meggátolja, s az
