Eger - hetilap, 1876
1876-03-23 / 12. szám
XV. éT-folyaiu. 12. szám. 1876. március 23 áu. Előfizetési dij : Egész évre . Félévre . Negyed évre . Egy hónapra Egyes szám 3 ft - kr. 2 ft 50 kr. 1 ft 30 kr. — 45 kr.- 12 kr. Hirdetésekért minden 3 hasábzott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetést! 1 30, nyilttérben egy pet t sorhelyért 15 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadií-llivatal : a tyceumi nyomda. Előfizetéseket elfogad : a szerkesztőség (Szécbenyi-utca zsebközben 24. sz.) és SzolcsAnyi Gy. könyvkereskedése (Alapítványi uj ház a lyceum átellenében) s minden k. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr. Előfizetési fölhívás. A jelen évnegyed végéhez közeledvén, lisztelettel kérjük lapunk t. olvasóit előfizetéseik idejekorán való megújítására, nehogy a lap elküldésében hátramaradás történjék. Előfizetési föltételek : Egész évre 5 frt. — kiFélévre 2 írt. 50 „ Évnegyedre . 1 * 30 „ Egy hóra — 45 „ Az előfizetési pénzek — legalkalmasabban posta-utalvány utján — kiadó hivatalunkba küldendők. Az „Eger“ kiadó-hivatala (érs. lyc.- nyomd.-i.) Ismét a székhely-kérdés ! E f. hó 18-án — irja a „Hon“ közelebbi számaiban — d. u. 5 órára a beltigyminister a pest-, heves-, jász- és kunságmegyei képviselők közöl többeket meghívott e megyék területi beosztásának tervezete felől kérdezősködni, s tanácskozni. Kettős megyénk országos képviselői közöl ez értekezleten megjelentek: gr. Szapáry Gyula, b. Baldácsy Antal, Majzik Viktor, Ivády Béla, Kovách László, és Rá- dy Endre. Ott volt B a b i c s János Jászberény képviselője is. Csupán városunk orsz. képviselője, Babies István, hiányzott az értekezleten. Nem volt-e képviselőnk e tanácskozás megtartásáról egyáltalán, vagy kellő időben értesitve, vagy épen akkor sokszerü elfoglal- tatása másutt vette igénybe idejét s jelenlétét? nem tudjuk. Ö feleljen érte. Téüy az, hogy képviselőnknek ez értekezleten való hiánya nagy feltűnést idézett elő városunkban. Annyit azonban tudunk, s állítunk, hogy Hevesmegye territoriális rendezésének sőt székhelyének kérdésébe bocsátkozni, jelenléte s meghallgatása nélkül a megyei székhely képviselőjének, ki állásánál fogva egyenesen hivatva van arra, hogy érdekeinket s jogainkat a hatalmaskodó eilenáramlásokkal szemben oltalmazza, szerintünk minden lehetett, csak opportunus nem. A nevezett lapnak az értekezletre vonatkozó közleményeiből arról értesülünk, miszerint az összes területi inclavatiók bekapcsolása azon területbe, melybe inclaválvák, minden oldalról megvitat- tatváD, egyhangúlag elfogadtatott. Minő combinatiokon épül az ott megvitatott területrendezés : erről — azon egy körülményt kivéve, hogy a Tisza képezze a természetes határvonalat,— a közleményből alig lehet eligazodnunk. Ahhoz tehát nem szólhatunk. Sokkal fontosabb azonban ránk nézve azon körülmény, hogy a hevesmegyei székhely kérdése az értekezleten újólag szóba került. Kovách László ur, Gyöngyös képviselője, elemében volt; s bár az értekezlet elején történt felszólalásában addig, mig a territoriális beosztás kérdése megoldva nincs, a székhely kérdésének vitatását időszerűtlennek állítja; az értekezlet folyamában mégis jónak látta, Eger mint székheiy ellenében, Gyöngyös mellett kardoskodni, s a régi nótát újra eldúdolni. Secundáltak neki Rády Endre képviselő, a gyöngyösi ügyvéd, s Baldácsy, a báró, kinek tudvalevőleg Gyöngyös tő szomszédságában nagyobb birtokai vannak; tehát mindkét nrnak közel érdekében áll, bogy Kovách úrral egy gyékényen áruljanak. Eger mellett, Gyöngyös ellen, a Mátravidék, tehát egy tekintélyes megyeterület érdekében, csupán Ivády B. szólalt fel, demonstrálva az absurduniot, mely a Mátravidéknek a székhelylyel való érintkezésére nézve elöállana, ha minden észszerű combinatio ellenére, s minden elfogadható alapos indok nélkül, csupán privát érdekek kedvéért, Gyöngyös tűzetnék ki az újon alakítandó Hevesmegye székhelyéül. Egyébiránt e kérdés már az unalomig meg van vitatva. Kovách L. ur azonban, egyebek hiányában, az által törekszik magának, vasúti érdemeihez, újabb berostratusi babérokat szerezni, hogy a jó Gyöngyöst minden áron székhelylyé erőszakolva, Heves megyét a közigazgatási téren is tönkre tegye. Ezért szokta ö háznagysága sateileseivel emumusjelenetet minden alkalommal újra inscenirozni az egriek ijesztgetésére, s a jó gyöngyösiek mulatta- tására. Az elfogulatlan olvasó azonban, az e kérdés körül a sajtó terén kifejlett terjedelmes vita alapján, megítélhette, miszerint nincs egy árva argumentum, mely a hevesmegyei jelenlegi székhely megváltoztatását, bármily körülmények között is, a józan ész előtt motiválhatná. Nemképzelhetünk oly kormányt, mely jelen válságos pénzügyi viszonyaink közt, midőn hazánk a bukás szélén áll, elég meggondolatlan s lelkiismeretlen volna, bogy a századok által szentesített, megállapított, kész, berendezett megyei székhelyet, miuden józan, alapos és elfogadható indok nélkül, midőn azt semmiféle országos, vagy közérdek nem igényli, sőt ellenzi, csupa privát passióból megváltoztassa, csak azért, hogy e memhedeu ballépés által az országnak százezrekre menő költséget okozzon. A Tisza cabinet körültekintő óvatossága-, bazafisága-, szabadelvüsége , igazságezeretete-s erélyéröl pedig, melyekbe vetett, határtalan bizalmának Eger városa oly fé nyes jelét adta, — nem lehet, nem szabad föltennünk, hogy magát holmi anticbambrirozó, önér- dekbajhász politikusok által félrevezettetni engedje, s ezek kedvéért ily eszeveszett fölforgatásra vállalkozni elég meggondolatlan legyen. Mi teljesen bízunk ügyünk igazságos voltában, s azért az efféle mumusoktól nincs okunk megijedni. De kötelességünknek tartjuk mindannyiszor fölszólalni, valahányszor igaz jogaink s érdekeink ellenében macbinatiók merülnek föl, s országos képviselőnktől megvárjuk, miszerint úgy ez úttal, valamint, egyébkor sem mu- lasztandja el az alkalmat, hogy igazügyünket s jogainkat minden megtámadások ellen erélyesen megvédelmezze. Polgári iskoláink kérdése. Kettős megyénk kir. tanfelügyelője, az ügybuzgó dr. Montede- goi Albert Ferenc, közelebbről egy terjedelmes és tartalmas körlevelet intézett megyénk városainak képviselőtestületeihez, melyben tüzetesen előterjesztvén a polgári iskoláknak közművelődésünk s hazánk anyagi fölvirágzása tekintetéből nagy horderejét, fontosságát, s azok felállításának közoktatási törvény követelte helyeken mulhatlan szükségességét: e hazafias, egyszersmind törvényes kötelesség folytán erősen szivökre köti az illető képviseleteknek, miszerint teljes erejök s tebetségökkel oda működjenek, hogy városukban egy a közokt. törvény szabványainak megfelelő polgári iskola minél elébb fölállittassék. Hivatkozik a kir. tanfelügyelő úr, körlevele
