Eger - hetilap, 1876

1876-11-09 / 45. szám

355

nak találtatott ; a tett ajánlat elfogadása s az annak alapján létesítendő csere helybenhagyatik, a tényleges áttelepithetés tekintetéből pedig a m. k. vallás és közoktatási ministerhez, a szathmári püspök által tett nagylelkű és emberbaráti ajánlat jóváhagyása végett felirat intéztetik, azzal, hogy a hideg évszak küszöbön állván, a kitelepítés halaszthatlan lévén, hogy még legalább a legszükségesebb hajlékok emelhetők legyenek, ezen ügyet mielőbb és kedvezően el- intéztetni méltóztassék.

A tejgazdaság.

A tej és a belőle készítettek képezik legnagyobb jövedelmét a szarvasmarha tartásának, mert a takarmány szabályszerint a tejelő állatok által értékesíthető legjobban.

A tejtermék, csak nagyobb városokkal határos helyeken használtaik fel, az ezektől távol levőkön pedig vajat és sajtot kcszit- nek belőle. Hogy vaj, vagy sajt készittessék-e belőle, az a gazdasági és helyi körülményektől függ,

Ha egy tehén évenkint 90 kg. vajat, vagy 200 kg. sajtot szolgáltat, s 10 hóig fejős marad, jó tehénnek [mondható. Közönségesen azonban a tej mennyiségével — melyet egy tehén ad — a viz- részek is növekszenek, s a jól tejelő tehénnek teje mindig nagyobb víztartalommal bir.

A vaj- és sajtgazdasághoz oly tehenet válaszsznnk, mely tartalomdús tejet ad ; mert ha tehenünk naponkint 21 liter vizes tejet ad, belőle még is csak annyi vaj és sajt lesz, mint a másikéból, mely ugyanazon takarmány mellett naponkint 14 liter igen zsíros tejet ad.

A tehéntej 100 része tartalmaz:

87.5 rész vizet,

4.6 rész (tejet) cukrot,

3.8 rész sajtanyagot,

3.5 rész vajat, zsirt, bevont golyócskákban, és

0.6 rész ásványi — eléghetlen anyagot.

A tehénnél a tejnek elkülönítése borjazás előtt többnyire megszűnik ; ez azért történik, mert a tehén a borjú részére már semmi tápanyagot nem ad, és teljesen saját erősbödése- és tejképzésre használja fel.

A tejmüszerek kiképződéae, mely szabályosan csak a máso1619. — Herbeville megveri Rákóczyt Zsibónál 1705. — A török békés utón átadja Giurgevo-t az osztráknak 1829. — A pesti vasút próba-menete 1845. — István nádorrá lesz 1847. Született Katona József 1792.

12- én. József főherceg nádorrá lesz 1796, nádorsága 50 éves Unnepélye.alkalmából alakúi a m. képtár-egylet 1846. — A zágrábi országgyűlés elnapoltatik 1861.

13- án. László király megesküszik, hogy Hunyady fiait nem fogja üldözni 1456, hirtelen meghal 1457. — Á lippai csata 1848.

14- én. A pozsonyi országgyűlés elhatározza, hogy ha netalán Lípót családjának osztrák-ága kihalna, a spanyol-ág legyen örökös 1687. — A tágasabb Reichsrath megnyitása 1864.

15- én. Meghalt Bethlen Gábor, ki 26-szor olvasta át a sz. Írást 1629. A bogsányi csata, az oláhok kegyetlenkedései Apahidon 1848.

16- án. Az osztrákok megveretnek Resiczánál 1848.

17- én. Született Csokonai Vitéz Mihály 1773. — Am. akadémia első alakuló ülése ; gr. Teleky elnök, gr. Széchenyi Il-od elnök 1830. ï— Hurbán beül Kolozsvárra 1848.

18- án. Zrínyi Miklós a költő egy vadkan által megöletik 1664.

19- én. Meghalt Vörösrnarthy Mihály 1855. — Am. országgyűlés ismét összehivatik 1866. — Meghalt István főherceg 1867.

20- án. Bach ismét miniszter 1848. — János föber. németbirodalmi kormányzó leköszön ; — 12 órakor délben megnyittatik a lánchíd Buda és Pest között 1849.

21- én. Meghalt Kisfaludy Károly 1831. — Vörösmarthy temetése 1855. (Párisban Rossinió 1868.)

22- én. Meghalt Mária Terézia 1780 — Meghalt Baróti Szabó Dávid 1819.

23- án. Krakkó az ausztriai birodalomba bckebleztetik 1846.

24- én. A pozsonyi országgyüiés kimondja a jobbágyok örök- váltságát; váltó törvény 1839.

25- e'n. Első magyar színi előadás Budán 1790. — Az osztrák kardvágás nélkül megveszi Déeset 1848.

26 án. Uralkodók congressusa Teplitzben 1835.

27- én. Olmützi punctatio 1850.

28- án. Az első alkotmányos budget-törvény szentesittetik 1862.

dik borjazásnál fejeztetik be, nagyon elősegittetik, ha az'állatoknak néhány hóval borjuzás előtt naponkint kétszer egy tele marok megfőzött lenmagot adunk. Tetemesen növekszik a tejelés a második borjuzástól az ötödikig, mely után ismét csökken. Többször azonban mint 8-szor nem kell a tehenet leborjazni hagyni, mert ezután úgy tejadományából, mint hizlalási képességéből is vészit.

Csak tartalomdús és megfelelő tápanyagokkal lehet a tehenet a legnagyobb tejelő képességre hozni, melyhez természetesen megfelelő fajú és testalkattal biró állatok szükségeltetnek, melyek a gazdaságban nagy szerepet játsz .nak.

A tehénnek tejképessége nagyobbitatik a takarmánynak célirányos elkészítése és keverése, valamint tartalomdús anyagokkal való itatása által. Hiányos italék a tejelő tehénnek ártalmas. Azonban annyit adni neki, mennyi csak lehető, ha abba sót, korpát, lisztet és olajos magpogácsát teszünk, nagy hasznára válik.

Hogy a tejet — ha a tehenet repce- vagy lenpogácsával etetjük — az olajos iztöl megmentsük, a megtört pogácsát meg kell szárítanunk, s még más takarmánynyal is vég yitentink, melyből igen nagy adagokat adnunk nem szabad. De nem szabad még a tehénnek jéghideg, tisztátlan vagy párákkal telt vizet sem adnunk.

A tehenet, mely a tejelést elhagyta, ha az nem a rósz etetésvagy betegségétől származik, ismét tejelővé teszszük, ba naponkint egy jó marok megtört köményt, ánizst, olasz-kaprot-, boróka vagy fenyümagot adunk italába.

Legtöbb tejet adnak a tehenek borjazás után két hóval, mely után a tejelés ismét csökken. Hogy a nyári hónapokban legtöbb tejet adnak, az nem annyira az időszaktól, mint az ekkor nekik adott zöld takarmánytól függ ; s hogy reggel több tejet adnak, mint a nap más szakában, az onnét van, mert az állati testnek tejelválasztó képessége az éj alatt nagyobb időközt vehet igénybe.

A fej és. Nevezetes szerepet játszik a tejelválasztó képességnél a tehénnek naponkint háromszori fejése, mert tapasztalás szerint a tej-jövedék a kétszeri fejésnél mind tartalomra, mind mennyiségre és jóságra kisebb ; minthogy minél tovább van a tej az emlőben, annál kevesebb zsirrészeket tartalmaz az, mit bebizonyít az is : hogy a reggeli tej mindig soványabb, mint a déli és esti tej. A kétszeri fejes, csak takarmáoyszük időben és csak akkor engedhető meg, ha a tehenek messze levő legelőkre hajtatnak, s csak

29- én. Mária Terézia rendeletéből alapúi nyitrai, rozsnyói, nagyszombati és szepesi kát. és a munkácsi s nagyváradi g. e. püspökség 1780. — Ugyanakkor átveszi II. József a kormányt.

30- án. Meghal Attilla 453. — Maderspach győzelme Ordög- hidnál 1848.— A háromszéki csata, — először szól Gábor Áron ágyúja.

A japáni császár Becsben.

Gr. De Witt a következő érdekes adomát beszéli el :

Egy fital orosz tengerésztiszt, ki a körülmények véletlen játéka következtében, soha sem juthatott el Pétervárra, s igy a cárt nem is láthatta, mint futár, igen fontos sürgönyökkel küldetett Bécsbe, Sándor orosz cárhoz, ki akkor épen az osztrák fővárosban időzött.

Sándor cár igen szeret gyalog, magánosán a városban sétálni, s miként ezt otthon Pétervárott gyakorolja, úgy tőn Bécsben is. Amint egyszerű orosz tiszti egyenruhában künn sétál, véletlenül találkozik a sürgönyhozó tengerésztiszttel, ki nagy sarkantyus bagariájában tétovázva lépked, s nem látszik tudni, merre forduljon. Sándor cár hozzá megy, s jóakarólag szólítja meg : „Keres ön valakit ?“

— No természetes, — válaszolt a tiszt, — futár vagyok, s fontos sürgönyöket hozok Sándor cárnak. A Burgba utasítottak. De mert épen most érkeztem meg, s ismerősöm nincs, zavarban vagyok, merre kelljen mennem.

A cárnak tetszett a tengerésztiszt nyílt, egyenes modora, s in- cognitója tréfát Ígért.

— Oq most nem találhatja a cárt —■ monda Sándor — mert épen most ment ki, s biztosíthatom önt, hogy csak két óra múlva fog visszatérni.

A további társalgás folyamában a bizalom mindegyre nyíltabb lön a két férfiú között. A cár részvéttel kérdezősködött az ifjú tiszt családja, viszonyai, helyzete s kilátásai felől, s e közben értesült, hogy a tiszt még igen fiatal korában került a tengerészeihez, s az