Eger - hetilap, 1876

1876-08-24 / 34. szám

266

számban az elmúlt események s ünnepélyek elejéről már közvetlen értesíteni, úgy talán bevárhatnám, mig a felzakatolt vér, a lüktető szív és csapongó képzelet megbiggad, s ekkor talán tárgyilagosan s részletesebben vezethetném a nyájas olvasókat szerteszét e nagy város nevezetességeiuek megszemlélésére, de hát a tárgyilagosság kizárja a szenvedélyességet, s inkább szenvedélyek befolyása alatt kínlódni, mint hidegen, megfontoltan élni boldogul, — mert a szenvedély egy átkinlódott perce többet ér a halvérüek egy századéleténél.

Hirtelen elhatározással,lázasan csomagolva málháimat s az el- késés izgatott félelmeivel rohantam az egri indóházhoz s nyugtalan éj, és fárasztó nappali utazás után tegnap, pénteken 2 órakor értem be a nagy jövőjű város falai közé, hol az idegenek túltömött száma oly nagy, hogy ha a régi barátság vendégszeretöleg nem von magához, az esetben hajléktalanul bolyonghattam volna a suttogó Tisza csendes folyású parti fái alatt.

De hát a barátság néha többet ér a szerelemnél, s én tapasztalom azt jelenleg is, ki kényelmes első emeleti szalon díszes bútorain heverészek akkor, mig hason kényelmek közt élő egyének tiz- buszával tanyáznak sokszor egy üres iskola puszta falai között.

Mert hát a dalárok már szerdán és csütörtökön a tömeges elszállásolást tették szükségessé, miután a vendéglők helyiségei már mind jó eleve le lettek foglalva, s a dalárok holnapi elutazásáig ezen tultömöttség fen is fog állani.

Csütörtökön tehát, midőn az összes dalárdák megérkeztek, már az ünnepélyességek a színházban tartott disz-eiőadással kezdetöket vették, s midőn én tegnap megérkezve, a tolongó néptől elfoglalva tartott indóháztól a városba hajtaték, a nép, mint egy népes raj hullámzott az utcákon, tereken s az ezernyi lobogók a házak és középületek tetejéről 8 ablakaiból vígan pattogaták élénk „istenhozott11- jaikat a tóduló idegenek elé.

Én, ki itt nem találtam magam idegennek, még is négy évi távoliét majdnem tájékozatlanná tett, s a város óriási emelkedése, a paloták hosszú sora, mely eltávozásom óta emelkedett, gyönyörűn parkírozott közterek, a 14 nap alatt emelt óriási nagy dalcsarnok, mely négy ezer embert fogad magába, bámulatba ejtett, s ennek és

ebből származott tájékozatlanságomnak tulajdoníthatom csak, hogy a dalár-ver8enyre nem bírtam szerezni belépti jegyet, s ha véletlenül a kir. törvényszéki elnök valószínűleg a baráti viszony mellett az egri kedves emlékek befolyása alatt mag nem osztja velem páholyát, úgy aligha nem hallhattam volna kivülröl a dalverseny akkordjait, de látni aligha láttam volna valamit.

És pedig volt látni való elég. Először is a tündérgyorsan felemelkedett dalcsarnok, melyre az országos dalár-szövetség 4500 frt, Szegedváros pedig 5500 frtot adott, meglepi a szemlélőt egyszerűsége, csinossága, és könnyedsége által.

Igaz, hogy csak fából van az egész épület, de nyári színháznak nagyon jó lesz az Szeged közönsége részére, miután a dalár-szövetség az ünnepélyek lezajlása után a város közönségének ingyen fogja hátra hagyni, addig is azonban a befolyt jövedelmet saját hasznára szedi be, mi valószínűleg felmegy esténkint 2000 írtra, s igy valószínűleg a dalárok nem vesztenek nagyiéi tüségük miatt egy garast sem.

Tehát ezen 14 nap alatt épült nyári csarnok egy hosszas négyszög, köröskörül földszinti nyitott páholyokkal (egy-egy oldalon mintegy 25 van s 15 írtjával adatik esténkint jelenleg bérbe) ; a sziatér pedig egy tojásdadgömbölyüségben végződik, gondolom, az aakusti- ka miatt van igy épitve. Ezen tojásdad gömbölyűig kétfelé tolható 8 tájképekkel díszített két spanyolfal által van elzárva a nézőtértől, mig a szintérrel szemben egy terjedelmes karzat fogadja magába lelkes publikumát.

A páholyok, karzat, nézőtér túltömve díszesen öltözött sugárzó arcú közönséggel, kik között az öreg Erkel és fia, id Ábrányi és fia Emil Zimai László, Vajda Victor, Simonfy Kálmán zenészek, Szász Károly, Jámbor Pál költők, Madarász Victor, Haszár Adolf (a „Du- gonics-szobor készítője,) műrészek voltak, kiket idönkint felismertem, természetesen a journalistika, de különösen a német lapok erősen vaunak képviselve még Becsből is; a humort dr. Ágai képviseli.

Két díj volt kitűzve dalar-versenyül ; az első Szeged hölgyei által felajánlott ezüst babér-koszorú, a második, egy ezüst tálcán nyugvó ezüst serleg, Szeged város közönsége által, s a verseny-dal

T A R G .A. §►Magyar-osztrák

Történelmi naptár.

Közli : Kiirthy Jenő.

Augusztus.

1- én. Montecuculi megveri a törököt St. Gotthardnál 1664. — Szászszebesi magyar vereség; — a guerillák leölik a losonci muszkákat 1849.

2- án. Felsömagyarországi zendülés (Terebes és Mibályon az urak ellen) 1831. — Á lokvai csata 1848. — Debrecennél Haynau megveri Dembinszky!, Görgey Vámos-Pércsen hallgaija az ágyúdörgést 1849.

3- án. Meghalt Hunyady János 1456. — A szerbek győznek Neuzina mllett 1848. — Klapka gvőztes kirohanása Komáromnál 1849

4- éD. Bodins, Ujlokva és Kisetében marcangolják a zsidókat 1831. — Hofer András felkel az osztrák mellett 1809.

5- én. Pálffy Miklós megveri a törököt Esztergomnál 1595. — S:\voyai Jenő herceg Péterváradnál 1716. Szőregnél Dembinszky csatát veszt ; Bem megveszi Szebent 1849. Az 1 és 2 frtos Kossuth- bankók forgalomba jönek.

6- án. A német szövetség feloszlik, az osztrák főhercegtől elesik a császári korona 1804. — Bécsben a katonaság a sárga fekete helyett Nagynémetország szinét kapja 1848. — Kossuth futárt küld Bemhez, hogy siessen haza átvenni a fövezérséget ;— béke Ausztria és Sardinia közt; — csatavesztés Csűr mellett 1849.

7- én. Losoncot kirabolja a muszka 1849.

8- án. Született Kölcsey Ferenc 1790. —Losoncot felgyújtja a muszka ; — Csányi kijelenti, hogy a hazát egyedül Görgey képes megmenteni 1849. — A magyar korona feltaláltaik Orsóvá mellett 1853.

9 én. Paskievitsch „lázadókkal11 nem alkuszik. — A sz.-and- rási csata, Dembinszky leesik lováról, a csata elvész 1849.

10-én. Augsburgi vereség 955. — Lascano feladja Esztergomot a töröknek 1543. — Az országgyűlés népfelkelést rendel Mária Terézia védelmére 1744. — II. Ferenc császár mint I. Ferenc Ausztria első császára 1804. — Fehértemplomnál rácvereség 1848.

11- én. Kossuth lemond, Görgey diktátor 1849.

12- én. Mohácsnál megveri a törököt Károly herceg 1687. — Kunersdorfnál a poroszt Daun 1759.

13- án. A világosi fegyverletétel 1849. — Bizaine átveszi a főparancsnokságot 1870. (A rémuralom kezdete Párizsban 1793.)

14- én. II. Lajos 20,000 emberrel Mohács felé indúl 1526. — II. József összekapcsolja a magyar és erdélyországi canceliáriát 1782. — István nádortól elvétetik a „király személyét képviselő11 cím 1848. — Gasteini egyezmény 1865.

15 én. Szent István megkoronáztatik Esztergomban 1000; — meghalt 1038.

16- án. Érsekújvárnál Károly herceg 1685,— N mdorfehérvár- nál Savoyai Jenő 1716 megverik a törököt.— II. József megrendeli a katonai összeírást 1784.

17- én. XI. Kelemen felfüggeszti mindazon papokat, kik Rákó- czyval tartottak 1709. — Ferenc József császár megnyitja a németfejedelmek gyűlését 1863,

18 án. Született I. Ferenc József király és császár 1830. —• Találkozik III. Napóleonnal Salzburgban 1867.

19-én. II. Ferdinandot leteszik a csehek 1619. — Szalanke- mennél megveri badeni Lajos a törököt 1691. — Szent Tamás U-ik ostroma 1848.

20 án. A rákosról hazatért nemesség Hatvanban tart fegyveres gyűlést 1525.

21- én. Soliman V ik hadjárata. Roggendolf 16000 embert és minden ágyúit elveszti 1541. — Bach megszűnt miniszter lenni 1859.

22- éu. II. József ama rendelete, mely a jobbágyok felmentését és a cigányok letelepítését célozza 1785. — Meghalt Kazinczy Ferenc 1831. — A magyar nemzeti színház megnyitása 1837. — Az országgyűlés feloszlatása. Pest megye óvást tesz 1861.

23- án. Velence megadja magát Radeczkynak 1849. — rí gai béke a poroszszal 1866. (Párizsi vérmonyegzö 1572.)