Eger - hetilap, 1876
1876-08-17 / 33. szám
XT. ér-folyam. 33. szára. 1876. augusztus 17 én. Előfizetési dij : Égés?, évre Félévre Negyed évre , Egy hónapra Egyes szám 5 ft — kr. 2 ft 50 kr. Î ft SO kl. — 45 kr.- 12 kr. Hirdetésekért: minden 3 hasábzott petit sorhely ntán 6, bélyegatió fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 15 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Xladé-hiratal : a lyeeomi nyomda. Előfizetéseket elfogad : a szerkesztőség (Széchenyi-utca zsebközben 24. sz.) és Szolcsányi Gy. könyvkereskedése (Alapítványi nj ház a lyceum átellenében) s minden k. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr S5SBBBSoâw«CTW«w.iai»a»gwrïîïvn-.,ViOTé^'caw.iiOTÍT«rna»8g»^^ ' Eger, aug. 15. (A török birodalom elavult alapzata» az osztrák diplomatia.) A diplomatáról azt tanítja a történetírás, miszerirt az nem egyéb: az önámitás, kölcsönös ámítás és a rászedni törekvés kígyói sima nyelvezetű mesterségénél. E tekintetben a török birodalom feletti gyámság bitorolbatása érvényesítése körül Európa nagybataImasságai egymás irányában, a hitegetésben, az ámításban excellálnis egymást minden módon felülmúlói törekeszneb. Sok esetben sajátságos gyengeségként nagy méivben szerepel a diplomatia szövedékei készítésénél s tovább tűzésénél azon rövid- látóság: hogy némely ministerek a legegyszerűbb, és még a laicus szemeknek s felfogásnak, és a ecnlissák n ögé be nem tekinthető politikusoknak is feltűnő ármánykodás „lólábait" meg nem látják s fel nem ismerik. Körölbelől ilyen bajban szenvedtek Bécsben 1848 óta szakadatlanul; vagyis a mióta a sokat tapasztalt és senkinek nem bivö Metternich elüzetett az osztrák államkarcellírságbó), — az osztrák külügyi teendők vezetéséből. Az osztrák miDisterek azéta sokastm látták s nem fogták fel úgy a magas politikai helyzetet, a diplomatia kártyakevfrését, amint azt a legegyszerűbb ész is belátta s fnámi- tás nélkül ösztönszeriileg felfogta. Ezen gyári éságté), úgy látszik: a TiszaKálmán ministerelnöki felfogása iem ment még ez ideig. A mióta az angol faj a maga részére elsajátította, sőt azt mondhatoi a földgömbnek mindakét felén állandó birtokosává tette magát a világuralomnak : úgy életerős politik ai intézményei, mint áj világszemket és tényezőket teremtő technikai leleményessége által, azéta az angol faj akarata nélkül és annak ellenére vajmi kevés nagyobb8zerti átalakulás történhetik és megyen véghez a földkerekségén. Az időnkint ki-kitört s messzeható rombolásokat előidézett angol és francia politikai és társadalmi forradalmak első sorban Európa egyes államait és népeit Bodorfák magukkal és maguk után. És tulajdoDképen s kiválólag azon államok és nemzetek tudták fentar- tani a nemzetközi s magas politikában tekintélyes állásukat és befolyásukat, a kik a cult ura szakadatlanul elötünedezö vívmányait s élettanait életképesen tudták és tudják saját létük biztosítása, fejlesztése és erőteljes fentartása tekintetében elsajátítani s eszélyes gyakorlatiássággai érvényesíteni és meghonosítani. A francia forradalom, számtalan sok mindenféle újításai közt legnagyobb befolyásúvá nőtték ki magokat a világ állapotára és befolyására nézve azok, melyeket a társadalmi életviszonyok és a hadfolytatás terén idéztek elé; és a mely nemzet s állam azok te kintetében a korszellemmel nem tudott lépést tartani, annak most már egész létele forog kockán. E tekintetben az európai államok közt mindenesetre az egykor nagy és hatalmas török birodalom jutott teljesen létkockáztató állapotba, és az enyészet felé közelgető helyzetbe. A török világuralom és birodalom létrejövetelét, elhatalmasodását és egyetemes szervezetét egyenesen s kiválólag a vallásnak és a vallásos fanalismusnak köszönhető; arra építtetett s azon alapulva állott fenn folyvást és virágzott elég sok ideig a török birodalomnak egész és összes államintézménye. E szeriot a török birodalom a vallásért s egyenesen az által jött létre ; mig azzal ellenkezőleg: Európa többi nemzetei és államai a vallást csak mint állami intézményt és államkormáDyzati eszközt igyekeztek mindig alkalmazni és annak szellemi s anyagi hatását az időnkint előálló politikai s társadalmi viszonyok követelései szerint érvényesíteni s kiaknázni. így aztán a keresztény államok kormányzatai a vallást most már mindinkább elkülönítik, ngy szólva kiközösítik az államkormányzás apparátusából; s azt inkább egyéni és társadalmi szellemi foglalkozássá határolják körül. A törökbirodalom összes államintézményeinek a vallás szolgáltatván a szerves alapzatot: e miatt azon birodalom egyátaljában nem képes ama vallás, már idejét túlélt szellemi bilincsei közül, politikai s társadalmi tanai tömkelegéből kibontakozni; a korszellem kultuiáiis színvonalára felemelkedni; ezeD előrehaladni és ezen téren kellő szabadsággal és korszerű sükerrel mozogni s cselekedni; a mely képtelenség aztán állami s nemzetközi tehetetlenségre kárhoztatja a tfrök államot. Ezenszelleni tehetetlenségnek utóvégre természetes kifolyásaként kell tekinteni azon kórállapotot: bogy a török birodalomnak dinkább szétmállik és mindinkább európai gyámság alá jut, s ettől vezettetik, — galvanizáltatik. A miint a navarini tengeri ütközet által megsemmisítette Anglia a török fölad i erőt : attól kezdve meg lön törve a török birodalom nagyhatalmi ereje és jelentősége ; s egymás után szakadozott szét apró államokra a ragyszeiü birodalmi test. Legelőször a három védbatalom : Ai giia, Francia- és Oroszország egymásra féltékeny versengése Görögországot szakasztottá ki s tette függetlenné a török birodalom szerves tagozatai közűi; — majd Egyptom, Olábország, Moldva, Szerbia, Montenegro apródon- kint vazalhállamokká nőitek ki magukat ; és pedig a közelebbi időben főleg az osztrák kormány közvetítése és szószóiása által. Az osztrák kormány külügyi dolgainak évtize dek óta működött intézőiről valósággal el lehet azt mondani, miszerint nem tudták: hogy „mit cselekesznek, és hogy miként cselekedjenek az osztrák- magyar birodalom állami biztonságaérdekében" — bár annyit mindenesetre csak könnyen átláthattak volna, hogy az osztrák-magyar birodalom határvonalain minél inkább függetlenné és önállóau működhető hatalommá segítik fel az apró szláv törzsű államokat, annál több tűzhelyet és gyupontot, létesítenek a déli szláv izgatók Özeiméi számára. Azt nondhatni: hogy az osztrák kormányt a legtöbb esetben bamba vak eszközként használta fel az európai, de lölt g a francia és porosz diplomatia magas politikai ármányos sakkhuzásainál. 1849-ben a bécsi irányadó és cselekvő egyéniségek elég eszély- telenek voltak a magy arok törvényellenes leigázása végett az orosz gyámságot venni igény be és elfogadni ; mit az oroszok cárja a viszonti jó szolgálat és gazdag kárpótlás fejében rögtön szerepeltetett is. 1855-ben nagyot fordult a kocka. Az uj francia császár, okulván nagybátyja nehéz sorsán, mindenekelőtt az angol barátságát igyekezett lekötelezni és kiaknázni, s ezzel karöltve Miklós cár világuralmi törekvését igyekezett tönkre tenni ; a mi különben is Angliának úgy a Feketetengeren, mint főleg Keletindia tekintetében már mind inkább kényelmetlenné vált. A krimi hadjárat alkalmával Ausztria urai: . z orosz gyámnak rögtön hátat fordítottak s Anglia és Franciaország céljainak tettek jó szolgálatot, melyet azután III. Napoleon azzal jutalmazott meg Ausztriának, hogy tőle Olaszország részére elvette Lombardiát. Ausztria urai majd a scbleswig-holsteini hadjáratnál tettek Poroszországnak jó szolgálatot; mit aztán azzal hálált meg Poroszország Ausztria urainak, hogy a nevezett tartományok jó részét magának annectálta, utóbb pedig az osztrák hadsereget jól elverte, és el-
