Eger - hetilap, 1876
1876-05-25 / 21. szám
162 len vetély, a méltatlankodás legnemesebb törekvéstekben is keserű csalódásoknak tészen ki benneteket ; és tapasztalni fogjátok, hogy a legszentebb dolgok és mivek is vagy sárba tapodtatnak, vagy az önzés silány céljaira használtatnak fel. E kínosan fájdalmas tapasztalás ellen kell magatokat — most niig idő van, — felfegyvereznetek vallásos érzelemmel, munkaszeretettel, jellemszilárdsággal és hazafihoz illő polgári kötelességérzettel. A vallásos érzelem a léleknyugalomnak, s az ember önmagával való megeléglilésének éltető ereje. Nem nyugtalanít ez, mint az értelem fárasztó és még is kétes fiirkészése, — és midőn lelkűnknek nyugtot szerez, önként vezet az egyetemes emberszere- tetre, mely a szenvedélyeket az érintkezésből rájok tapadt szennytől megtisztítja, az indulatok pártoskodását lecsillapítja, és bizton megvéd a vész ellen, hogy minmaguukkal meghasonlásba essünk és harcra keljünk. A dologtalanság a testnek és léleknek megélője. A munka azonban nemcsak a sikerben dicső, 8 nemcsak ez által teszi az ügyességgel, tudománynyal és kitartással eredményt kikénysze ritö embert méltóvá azon sajátságra, melynél fogva az isten képére teremtettnek mondatik, hanem maga már a foglalkozás is igénybe véve a tettnek erejét és a léleknek tehetségét, mig amazt erősbiti és Ugyesiti, emezt az érzemények magasabbra irányzásával megmenti az elérhetetlen óhajtások és üres ábrándok országába tévelye- déstöl, az önmagával meghasonlástól, az ifjú kedélynek legnagyobb veszedelmétől. A rátok való legkiválóbb munka a tudományosságra törekvés, miben, — gondotok legyen, — hogy az Ítéletet és Ízlést válaszszátok vezérekül. Ama nélkül az ismeretek hasonlók a fanyar gyümölcshöz, emez érlei és a nemes zamatot adja meg a tudományos törekvés gyümölcseinek. Foglalkozzatok a hasznos munka terén szünetlenU>, a henyeség bonyodalmakba kever, melyekből keserves kiábrándulás háramlik a dologkerülőre. A szünetlen foglalkozás a jellemet is szilárdítja, — és jel 1 e m s z i 1 á r d s á g az, mi megóv titeket a csüggetegségtöl, a lélekjelenlét ingadozásától. De vigyázzatok, nehogy ajellem helyét dac foglalja el, mert ez az embert, mihelyt az ellenkezés megszűnik — az Ítélet hiányában bábjátékává aljasitja az erősebb behatásoknak, a kikerülhetetlen körülményeknek. A jellem szilárdsága nem csak megóv benneteket a tünködés- töí, az álbir utáni kapkodástól, az avatkozástól, a feltolakodástól, a kort haladó igények nevetséges fcnbéjázásától, a szerénytelenségtől, mi mind temérdek lelki harcot idéz elő: hanem megadja telketeknek a legkitűnőbb belső becset is, a tiszreletgerjesztö önérzetet. A különben félénk és erőtlen anya, ha jellemszilárdsággal bir, lángba és hullámba rohan szeretett gyermeke megmentésére: ellenben tört döf saját dulongó kebelébe, hogy ellenségétől vagy bánatától szabadulhasson. A jellemszilárdság a világ zajában gyarapodik, — a tudomány a magányban. Boldog, ki e kettőt kellő arányban egyeztetni képes, és Kölcsey tanácsát követi, ki igy int: f ö k ö t e 1 e s s é- ged legyen a magányban tökélyestílni, a társaságban ké születedet szüntelen hasznodra fordítani. Oh ne lankadjatok a munka fáradalmai alatt, és az akadályok nehézségei előtt. — Legyetek állhatatosak, legyetek kitartók. A kitartás éi állhatatosság öregbiti a lélek- nagyságot. Az életküzdelemben, ellenség és ellenkezés nélkül az egész természetben semmitsem találni. Nagyon tanulságos a Heraclesrö szóló rege, kit a zsarnok a legyözhetetleneknek vélt akadályok leküzdésére külde ki, de ki az ernyedetlen kitartása által kikénysze- ritett győzelmekben, csak dicsőséget szerze nevének. A tettek érdemét az akadályok súlya és sokasága csak fokozza. Végre ne feledjétek, hogy a társadalomban született ember nem csupán önmagáé. — Mindnyájan átalában az emberiségé, különösen a hazáé vagyunk, minden erőnkkel, minden tehetségünkkel, és életünkkel egyetemben. Az emberiség és a haza mindnyájunkra számot tart ; és ki magát e kötelezettség alól feloldozni merészli, nemcsak bűnt követ el a társadalom ellen, — hanem már magánál a kiválás merényleténél fogva, egyénileg veszve van. Vegyétek szivetekre e tanácsot. Higyjétek meg, öröm és keserűség között nyílt homlokkal bátran és férfiúhoz illő méltósággal fogjátok megfutni pályátokat, — még ha célt nem értek is. Mirt ugyan mi lenne az emberiségből, ha C3.ak az bírna bátorsággal a küzdelemben, ki a sikerről bizonyos ? Bátran előre ifjú barátim, vallásos érzelemmel, munka-szeretettel, jellemszilárdsággal é3 hazafihoz illő polgári kötelemérzettel felfegyverkezve! Legyen rózsás vagy tövises pályátok, legyen éltetek áldott vagy nyomoru: emlékezetetek kétség kívül áldott lészen. L—t.-4 T A R G A. |k Az éleny befolyása az állati életre. Felolvasta a heves és k.-Bzolnokmegyei orvos-gyógyszerésn-egylet 1875 szép. 6-án tartott havi gyűlésén Horváth Zsigmond t. egyl. tag. (Vége.) Ha téli időben meleg öltözékben vagyunk, kevésbbé érezzük szükségét a nagyobb mérvű széneny-dús káposzta, füstölt hú«, só- dar, szalonna stb. tápszereknek, mint ha téli öltözékünk igen fosz- lányos. Ha oly könnyiideden volnánk öltözve, mint az indiánok, akkor még több étkezésre és még több munkára lennénk utalva. Csodálkozással beszélik egyes utazók, hogy a samojedek vadászat és halászat alkalmával nagyobb hideget lévén kénytelenek kiállani, egy samojed 24 óra lefolyása alatt 10 font halat vagy húst, 12 darab faggyú-gyertyát és nagyobb mennyiségű halzsirt, pálinkát képes nem csak jó étvágygyal megenni, de mint széntartalomra dús étkeket meg is emészteni; és mind ez arra szolgál, hogy az állati hő melege és az elvesztett hő mindig egyensúlyozzák egymást. A mérsékelt és hideg zónákban erős és kitartó munkára vagyunk utalva, az erős höveszteség gátlására, de erős étkekre is, melyek a testet a fenyegető feloszlástól meg is óvhatják, mert ha az éleny nem talál a szervezetben oly auyagokat, melyek légenymen- tes*) táplálékokból származtak és az éleuynyel könnyen egyesülhetnek : akkor ugyanazon gáz megtámadja a lélekzeti szerveket *) Légenymentes vagy légzési étkek közé tartoznak azok, melyeknek szénenye a légzés közben beszitt élenynyel szénsavvá egyesül, és e közben a test föntartására szükséges meleget hozza létre, igy a és ez által veszélyes tüdő-betegségek származnak. Egyszeri sebes futás hidegben elég néha tüdö-gyüladás előidézésére. A test fokonkénti lehűlése evésre kénytet bennünket ; igy a szabadban hosszasabb tartózkodás után még nagyobb mozgás nélkül is emelkedik étvágyunk ; mert a höveszteség a kisugárzás és fokozott párolgás által emelkedik. Azért utón rendszerint jó étvágyunk van, az éhség csillapítása leghatalmasabb véd-eszköz a hideg ellen. A hideg viz többszöri élvezete az étvágyat fokozza, mert a viz által, mely a testben 30 R-ig íölmelegszik, nagy höveszteség támad és az éleny az elvesztett hő pótlására szükséges. A sok viz iváshoz azonban erős emésztő szervek kívántainak, melyek képesek nagyobb mennyiségű ételt alkalmas időben oly állapotba helyezni, a melyben azok egyesülése az élenynyel könnyen lehetséges. A gyönge emésztésű embereknek a hideg víz ivása nagyobb mérvben fölötte káros lehet. A hideg éghajlat alatt lakó ragadozók sokkal falánkabbak a meleg vidékieknél. Ha az oroszlán, tigris hazája az északi sark volna, még több állatot emésztenének föl, még várengzöbbík lennének, keményítő a szervezetben dextrinné, utóbb cukorrá változik, mely változás már a szájban a nyál hatása következtében megkezdődik. Légeny- menteshez tartoznak a keményítőn kivid a mézga, cukor, borszesz stb., de ezek egyedül az állati élet főntartására nem elégségesek, mert a légenytartalmú tápszerek a vér és plastikai képzők igy : a fehérnye, fibrin, sajtonya. A legjobb tápszerek a hévmérsék emelők és vért, csontot- vilsavas raészéleg- képező alkotó részeket tartalmazó p. hüvelyes gyümölcsök, búza, rozs, tej, zsirral kevert hús, tojás. Rizs, burgonya kevesebb plastikai tápszert tartalmaznak.
