Eger - hetilap, 1876

1876-05-18 / 20. szám

154

ha a kijelölt alapot olyannak tartanók, mely a cél elérésére, vagy is a reáliskola fölállítására s föntartására elegendő biztosítékot nyújtana.

Azonban a kijelölt alap, az eddig a lakosság által díjmentesen gyakorolt pálinka-mérés bérbeadásából befolyandó összeg, igen határozatlan, bizonytalan s ingatag lévén, kell, hogy e mellett, a cél siikeres kivitelére biztosabb és határozottabb források után tekintsünk körül.

Minden hosszasabb csürés-csavarás nélkül mi részünkről mindjárt rámutatunk egy nem megvetendő forrásra, mely nemcsak joggal, de sükeresen is fordítható volna a reáliskola föntartására.

Ez azonjelentékeny összeg, melyet ez idő szerint városunk egészen céltalanul és haszon nélkül fordít az úgynevezett közös vagy községi népiskolák fentartására.

Tudjuk, hogy e kijelentésünkkel darázsfészekbe nyúlunk ; de elmondjuk erre vonatkozólag nézeteinket őszintén, tartózkodás nélkül.

A népoktatási törvény intentioja az úgynevezett közös vagy községi iskolák rendszerére nézve félremagyarázhatlanul világos. E cél kettős.

Az első az, hogy oly községekben, hol az a nélkül is csekély számú lakosság vallás-különbségre nézve annyira megoszlik, miszerint az egyes bitfelekezetek önerejükből iskolát föntartani képtelenek, közösen, összesített erővel egyesüljenek egy törvényszabta követelményeknek teljesen megfelelő népiskola föntartására.

A másik, s legfőbb cél pedig az: hogy az oly nagy fontosságú népoktatási ügyben a kormány ellenőrzési s felügyeleti jogát biztosítsa magának. E nagy horderejű cél felé irányul a kormány azon eljárása is, melynél fogva állami segélyezésben kiválóképen a községi népiskolákat részesíti.

Minden elfogulatlan ember könnyen belátja, bogy a törvény- hozás ez intentioja nem a külföld majmolása, hanem ha valahol,

úgy hazánkban ez rendkívüli fontosságú iutézmény, hol mig egy részt némely hitfelekezetek, érinthetlen, s féltékenyen őrzött autonómiájuk köpenye alatt a hazai népnövelés, és oktatás ügyét elha- nyagolják, kellőkép nem gondozzák, s nem fejlesztik, sőt abban tömérdek káros visszaéléseknek tárt kaput, széles mezőt engednek : addig más részt, egyéb idegen nemzetiségű elemek, ugyancsak vallási önkormányzatuk sötét leple alatt, a népoktatás szent ügyét magyar és hazaellenes tanok terjesztésére, fajgyülölsíg szitására, és saját obseurus terveik előmozdítására használják fel. Exempla sünt odiosa. De a ki példákat óhajt illuitratioul, nem kell azok keresésében sokat fáradnia. Igen jól mondja pedig sir J. Davis, hogy: „Amely elmélet, felekezet, vagy intézmény féli a nyilvánosságot, önmaga hirdeti gyarlóságát/'

A népoktatási törvény életbe lépte előtt É terben, kath. felekezeti jellegű elemi s népiskolák állottak főn, va amint egyéb magasabb tanintézeteink -is, mint melyek a legnagyobb részben a kath. cierus által alapittattak, s tartattak főn, e jelleggel birnak. Hogy ez iskolák s tanintézetek minden időben, úgy ma is, teljesen megfelelnek az ország, a törvény, s a culturalis fejlődés minden igényeinek: a viszonyokkal ismerős, józan, s elfogulatlan Ítélettel senki sem fogja kétségbe vonni.

A népoktatási törvény életbe léptével az egri kath. hitfeleke- zet Ugyekezett fönálló elletni s népiskoláit a törvény minden kívánalmainak megfelelöleg szervezni, nemcsak, de sőt a népiskolák számát, a külvárosrészekben a népesség arányához mérve kellőleg szaporította.

Ezek ellenében Eger város polgárságának akkor a városház termeiben úrkodó politikai pártja üdvösnek látta az elegendő számú s jól berendezett kath. felekezeti elemi s népiskolákkal szemben páráiéi! e, úgynevezett közös vagy községi tanodákat felállítani, s ez által az úgyis eléggé megterhelt, s egyenes adója után 40—50°/o pótadót fizető városi polgárság vállaira újabb terheket róni.-4 T Á Fl G A.

Az éleny befolyása az állati életre.

Felolvasta a heves és k.-szolnokmegyei orvos-gyógyszerész-egylet 1875 szép. 6-án

tartott havi gyűlésén Horváth Zsigmond

t. egyl. tag.

Ha az állati test nagyobb mennyiségű hőt vesztett, több hő pótlásra is van szüksége, mely csak úgy lehetséges, ha több élenyt vészén föl, és több széneny és köneny égettetik el; ezen elemeket pedig a test az elhasznált tápszerekből nyeri, azért a táplálék szükséglete a hőveszteség nagyságával növekedik. Az állati test — mint Liebig mondja — e tekintetben hasonlít a kályhához, a táplálék a tüzelő anyaghoz. Az élvezett táplálékok bárminő változáson mennek is keresztül, az utolsó mindig: a szénenynek szénsavvá, a kö- nenynek vizzé átváltozása ; a légeny pedig és a szerves anyagok el nem égett szénenye vizelet és szilárd ürülékekben fognak a testből kiválasztatni. Ha valamely kályha hőfokát változatíanúl óhajtjuk föntartani, a tüzelő anyag mennyiségének a változó hőmérséklettel arányosan kell megfelelni; épen igy áll a dolog az állati testtel, melynek hőmérséklete mindig ugyanazon fokú marad, nem tekintve annak kisebb-nagyobb hőveszteségét külső környezetén ; de hogy ugyanazon időben több tüzelő anyag elégjen, és igy magasabb hőmennyiség származzék, ehhez nagyobb mennyiségű éleny is szükségeltetik ; méltán fölmerül tehát a kérdés, melyek azon körülmények, melyek által bizonyos meghatározott időben — az állati testbe ömlő éleny mennyisége öregbedik vagy fogy ? Ezen tényezők a következők :

I. Az éleny fölvétele növekszik a lélekzések száma- és erőssége által ; igy a gyermekeknél az érverések és lélekzések száma szaporábban következik egymásután, mint a felnőtteknél, és igy vérök hőfoka is egy kissé magasabb, de ép azért többször és aránylag több táplálékot igénylenek, mint a felnőttek. — Egyenlő borban általán a férfiak több élenyt színak be, mint a nők, mert melliiregök nagyobb és lélekzetök erősebb. Több orvos és physiolog azon nézetben van, hogy a lélekzési szervezetek a körlég és igy az éleny vételére nappal egy harmaddal nagyobbak, mint éjjel. A madaraknál is a lélekzés-szervek nagyobb tevékenységet fejtenek ki, mint az embereknél, és természetes, hogy a madár szervezeti melege magasabb, de táplálék hiányában három nap alatt el is vész. — A kígyó ellenben lassabban lélek zik és bura alatt oly kevés élenyt emészt fel egy óra alatt, hogy az ezen idő alatt származott szénsav alig vehető észre, azért egy kígyó három hóig is ellehet táplálék nélkül. — Ezt volt alkalmunk látni a múlt junius hóban városunkban; egy óriási zuzár közel 14' hosszúságú, három hó lefolyása után itt kapott jun. 27-én szükséges táplálékot, mely több házi nyulból állott.

Mozgás, munka, beszéd, lármázás növeli a lélekzés számát és igy az éleny fogyasztását is. Ebből érthető a magasabb hőfok kifej- lése gyors mozgásnál és folytonos beszédnél. Ha pedig több hő fejlődik ki, mint a mennyi az elvesztett hő pótláséra szükséges, akkor következik be az izzadás, melynek elpárolgása a fölös hőt elviszi, ha pedig az izzadó testrészt szabadon kites szűk a körlégnek, a fölös hő érzetét is elveszitjük az egész testben.

Nagyobb munka és mozgás után a szervezet az elhasznált sok éleny miatt több táplálékra szorúl, mint a nyugalmi állapotban. Egy igavonó barom nagyobb munka után több táplálékot is kiván, mint ha nem dolgozik s azon fölül meleg istállóban nyugszik.

II. A lélekzés által fölvett éleny mennyisége minden körülmény között nem mindig egyenlő, habár a mell-üreg térméje mindig ugyanaz, és igy a beszitt éleny térméje is változatlan mennyiség ; de a lég sűrűsége, következőleg az éleny tartalma nem mindig ugyanaz, a lég- hőmérséklet stilyedése- és a légnyomás emelkedésével szaporodik.

Ezért télen, midőn alacsonyabb fokú a hőmérséklet, sűrűbb lévén a lég, több élenyt szivünk fel, mint nyáron. Ezért télen, főleg ha szabadban vagyunk, több táplálékra szorulunk, mint nyáron. Tengerszinén több táplálékra van szükségünk, mint a magas begyeken, mert ott több, itt kevesebb élenyt fogyasztunk. Továbbá a magas hegyeken erősebb munkára van az ember kárhoztatva, az elvesztett hő pótlása miatt.

III. Az éleny a bőrön keresztül a szervezetbe is behatol, és pedig annál jobban, minél nagyobb a test tisztasága. Kisérletképen kisebb házi állatok bőrét fénymázzal erősen és ismételve bevonták és ez által az éleny behatolását megakadályozták, s úgy találták, hogy szervezeti hömérsékletök egy óra alatt 12°-al lejebb szállott.

Ezen állításokból igen sok és fontos tünemények folynak és