Eger - hetilap, 1876
1876-05-18 / 20. szám
XV. ér-folyam. 20. szám 1870. május 18-án. Előfizetési dij : Egész évre , Félévre Negyedévre . Egy hónapra Egyes szám 5 ft, — kr. 2 ft 50 kr. 1 ft .10 kr. — 45 kr.- 12 kr. Hirdetésekért minden 3 hasábzott petit sorhely után 6, bélyegadi fejében minden hirdetést,"1 30, nyilttérben egy petit Borhelyért 15 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön, Kladé-hiratal : a lycf urni nyomda. Előfizetéseket elfogad : a szerkesztőség (Széchenyi-utca zsebközben 24. sz.) és Szolcsányi Gy. könyvkereskedése (Alapítványi nj ház a lyceum átellenében) s minden k. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr Az egri népgyülés. Nem tudjuk: a kedvezőtlen időnek, az érdeklődés hiányának, vagy más egyéb okoknak íulajdonitsuk-e, hogy a mull vasárnap, f. hé 14-ike délelőtti 10 érájára hirdetett ncpgyülés városunk lakosságának számarányához képest csak igen csekély, alig 2—500 főnyi tömeget hozott össze a városház udvarára. Ennek legnagyobb zömét is — amint kivebetttik — csupán a volt Csiky-párt, vagyis a szélső balellenzék képezte; miga fuzionált szabadelvű párt soraiból, szórványosan, alig láttunk néhányat. S alig csalódunk, ha azt állítjuk, hogy azokat is a kiváresiság vezette a gyülekezet helyére. A népgyiilést Csiky Sándor nr nyitotta meg, mint ki néhány elvtársaival egyetemben a népgjtiles tartásának tervezője, indítvány ozója s egyszersmind egy előleges értekezlet megbízásából annak intézője s elnöke volt. Eöviden előadta az összejövetel célját. Elmondd : miszerint az előleges értekezlet Szederkényi Nándor, Luga László és Szabó Ignác polgártálsakat a népgyülés elé terjesztendő határozati javaslat szerkesztésével megbízta, s mint e hármas küldöttség vezetőjét, Szederkényi Nándort föihivta, miszerint az álta- lok szerkesztett határozati javaslatot terjeszsze elé. Szederkényi Nándor, hosszasabb indokoló előterjesztésben fejtegetvén, s példákkal illustrálván annak életbe vágó szükségét, hogy hazánk önálló vámterületet képezzen, s független magyar nemzeti bankkal bírjon: most, midőn e kérdéseknek az országgyűlésen való megoldása, hazánk kormányférfiainak az osztrák társbirodalom kormányával történt alkudozásaival, s egyezkedésével szemben küszöbön áll, elérkezettnek látja az időt, hogy e kérdéseknek miként való megoldására nézve az ország népe szavát hallassa, s akaratát nyilván kijelentse. Azért is az előzetes értekezlet megbízásából s jóváhagyásával, kiküldött társaival egybehangzóig, a küldöttség határozati javaslatát a következőkben terjeszti a népgyülés elé: „Tekintve, hogy hazánk ipara, kereskedelme, általában köz- gazdászata fejlesztése, felvirágoztatása s biztosítása érdekében nél- külözhetlectil szükséges az önálló vámterület megállapítása; tekintve, hogy említett közgazdászat s pénzügyünk együttes repdbehozatala s megsziláditása érdekében pedig az önálló független nemzeti bank szervizésé elkertllhetlen kellék; mondja ki a népgyülés határozatiig : hogy az önálló vámterület megállapítását s a független magyar nemzeti bank szervezését hazánk érdekében mindenekfölött való életkérdésnek ösmeri, s tekinti.“ E határozati javaslat előterjesztése után az egybegyűltek köréből R u z s i n Bódog polgártársunk szólalt fel, s egyszerűn értelmes, rövid beszédben annak elfogadását ajánlotta; mely felszólalást az egybegyűltek helyesléssel kisérvén, elnök Csiky Sándor, mint az összejövetel megállapodását kimondó, miszerint az egybegyűltek az előterjesztett határozati javaslatot elfogadják, annak tartalmát magokévá teszik, s az abban foglaltakhoz való ragaszkodásukat nyilvánosan kifejezik. Végül Csiky Sándor elnök azon óhajtásának adván kifejezést, miszerint Eger városa országos képviselője az említett, életbe vágó országos kérdések országgyűlési tárgyalásánál annak idején az egri népgyülés jelen megállapodását s határozatát figyelmen kivül ne hagyja, a népgyülést befejezi, — mire az egybegyűltek a legszebb rend- és csöndben eloszlottak. Ez az egyszerű, száraz, de hü képe az egri népgyülés lefolyásának, melyből valamelyik itteni jó barátunk a pesti lapok utján előleg oly nagy zajt csinált, s melyből ellenfeleink saját javukra már eleve is politikai tökét kovácsoltak. Részünkről e népgytilésbez csak kevés szavunk van. Angolországban, hol a nép politikailag érett, eféle meetingek tartásának megvan a maga értelme, s hordereje. Nálunk, hol a nép legnagyobb zöme, főleg ily bonyolultabb kérdésekben, melyeknek megértése, tiszta, józan s elfogulatlan belátása, még az intelligens embernek is hosszasabb búvárkodása-, tájékozódása s tanulmányába kerül, — teljesen tájékozatlan, s józan, higgadt Ítélet ti, tapasztalt, hazafias férfiak vezetésére s támogatására szóiul : az ily népcsődliléseknek alig lehet praktikus értelmük, s egyéb céljok, mint hogy önző érdekek istápoiására a tudatlan nép jóhiszeműsége kiaknáztassék ; s ép ezért r álunk, az ily, kivált vidéki, népgytilések határozatai mérvadókul nem is tekinthetők. Annál kevésbbé lehet pedig a fönebb leirt egri népgyülés eme határozatát Eger város összes lakossága nyilatkozataként tekinteni, mert azt csak senki sem fogja helyes felfogással elhinni, hogy azon egypár száz ember, mely a mondott népgyüiésre megjelent, melynek legnagyobb zöme városunknak csupán egyik politikai árnyalatát képezte, s melynek tömegében az intelligens osztálynak csak szórványosan vehettük ki itt-ott egy póttagját, kiknek legnagyobb része is inkább csak mint kiváncsi, hallgatag szemlélő szerepelt, hogy, — mondjuk — e pár száz ember hivatottnak, illetékesnek, s jogosultnak tartsa magát arra, hogy Eger város 23 ezernyi lakosságának politikai meggyőződését, nézeteit, elveit s érzelmeit az összes polgárság nevében tolmácsolja. S épen ezért tiltakoznunk kell a népgyülés elnöke, Csiky S. ur azon feltevése ellen, hogy az imént leirt soi disant népgyülés határozata Eger országos képviselőjének további képviselői eljárásában irányadóul, mintegy utasításul szolgáljon. Képviselőnknek e tekintetben az irányt megjelölni, csak városunk politikai közönsége,- a válaszíó polgárok tekintélyes nagy többségének, a szabadelvű pártnak van kizárólagos jogában, mint amely párt országos képviselőnket megválasztotta. S azt hiszszük, hogy e párt fog is annak idején e jogával élni, ba annak szükségét látandja. De, habár nincs is magyar ember, igaz hazafi, ki nemzetünk iparának, jólétének föl- virágozása s emelkedése érdekében az önálló magyar vámterület, s független magyar bank fölállítását teljes szivéből ne óhajtaná: meg vagyunk győződve, miszerint az egri szabadelvű párt, országos képviselőjének, programmjában is nyíltan kifejezett s megjelölt további politikai magatartását illetőleg, a nyomasztó politikai viszonyok bölcs és előrelátó tekintetbe vételével is, oly elhamarkodott lépésre határozza el magát, mely az országos képviselőnk ismert szigorú jellemébe, bölcs belátásába, tapintatossága-, tudománya s hazafiasságába helyezett bizaiom megrendülésének legyen tekinthető. Nézetek tanügyi viszonyaink körül. (Folytatás.) Még be sem fejeztük tanügyi viszonyaik körül megindított, s talán immár hosszúra is nyúlt eszméiuk fonalát, midőn azon örvendetes újdonság által lépettünk meg, hogy városunkban egy reáliskola felállításának terve képviselő-testületünk utóbbi közgyűlésén is komolyan szóba került. E terv már régi, s igy nem vindicálhatjuk magunknak azon szerencsét, hogy arra jelen cikksorozatunk adta az impulsust. Ugyancsak e képviseleti gyűlésben a „miként?" kérdése, vagyis a fölállitási, s föntartási költségek födözésének alapja is kijelöltetvén, ez által mintegy fölmentve érezhetnek magunkat ama kitűzött célunktól, hogy a kérdés tovább fejtegetésébe bocsátkozzunk,
