Eger - hetilap, 1875
1875-03-18 / 11. szám
83 Olvastatott továbbá T. Roff község kérvénye, hogy a célba- vett védmüvek helyreállításához megkivántató 1500 frt összeg erejéig kölcsön fölvételére jogosittassék, mert a jelen ínséges időben más úton a költség meg nem szerezhető, a munka pedig halaszthatatlan. A kérdéses ügynek az 1840. X. t. c. 5. §. értelmében megvizsgálásával Losotczy László megyei bizottsági tag elnöklete alatt, kinek az iratok kiadatnak, Benkó Albert alelnök tiszajárási szolga- biró és Timon Bertalan megyei főmérnökből álló küldöttség bizatik meg, elváratván jelentése, melynek beérkezte után fog az átengedni kért közmunka-erő s a kölcsön engedélyezése iránt is határozat hozatni; miről küldöttség a tagjai s folyamodó község Bárczay Gyula szolgabiró útján értesittetnek. Olvastatott a megyei központi inségligyi bizottság elnökének jelentése, melyben a megyei pénztárban meglevő összegeknek kamatoztatás végetti kiadatásának elreDdeltetését kéri. E részben, minthogy a központi bizottság által e hó 7-én tett felterjesztésre válasz nem érkezett, újabb felirat intéztetik a m. kir. belügyminiszterhez. Olvastatott a megyei árvaszcknek 8038. és 8365. szám alatt kelt két rendbeli végzése, melynél fogva Balázs Ignác tiszteletbeli tiszti ügyész által több árvák érdekében, a „magyar kölcsönös biztositó bank44 ellen Budapesten eszközlendö per megindithatása tekintetéből 60 frtot perköltségekre kér elölegezteini. Habár rendszerint az árvák érdekében indítandó perek költségei az érdekelt árvák vagyonaiból előlegezendők, mégis tekintve, hogy merülhetnek felesetek,midőn az árva érdeke valamely pernek haladéktalan megindítását követeli, a nélkül, hogy adott esetben az árvának egyáltaljában vagyona—vagy legalább oly vagyona volna, mely könnyen s az illető hátránya nélkül értékesíttethetnék, a kért hatvan forintnyi előleg engedélyeztetik, s utasittatik Okolicsányi József megyei főpénztárnok, miszerint ez összeget az előre nemlátott költségek rovásának terhére az árvaszéki elnöknek szolgáltassa ki, és a pénz megtérítéséig vagya számadás beérkeztéig tartsa nyilván előjegyzésben. A kiutalványozott összegről az árvaszéki elnök saját felelőssége alatt rendelkezik és számadását annak idejében, de okvetlen minden év végéig, a megyei házi pénztár illető kiadási tételének okmányozása végett bemutatni köteles, valamint arról is intézkedik, hogy a biróilag megítélt előlegek a házi pénztár számára beterjesztessenek, a meg nem ítélt előlegek pedig az árva vagyonából behajtassanak, vagy ennek nem eszközölhetése okmányoztassék. Mivel pedig a megyei árvaszéknél számosán merülnek fel oly esetek, melyek költség-előlegezést rélküiözhetlenné tesznek, a megyei házi pénztár pedig oly szűk körülmények közt van, hogy az árvaszék ebbeli igényeit ki nem elégítheti, a m. k. belügyminiszter feliratban felkérendő, hogy e cimen az 1875 évre a megyei árvaszék rendelkezésére 4000 frtnyi javadalmazást utalványozni s ezt a megyei 1875 évi költségelőirányzatba felvenni méltóztassék. Olvástatott a megyei árvaszéknek a felsö-tiszajárásban mutatkozott nagyobb mérvű hátralék feldolgozása végett ugyanoda kiküldött árvaszéki ülnök utazási költségei megtérítésére vonatkozó jelentése, és a közigazgatási szakosztály előterjesztése. Minthogy a felolvasott iratokból kitűnik, hogy a felsötiszajá- rásba kirendelt árvaszéki tag az 1870. XLII. t. c. 58. § nak k) pontja alapján lett kirendelve, s hogy az itteni járási szolgabiró azt, mintha ezen küldetésre okot nem szolgáltatott, be nem igazolta, sőt az árvaszék jelentéséből ennek éppen ellenkezője kiderül, ugyan azért a felmerült költség megtérítése alól az illető szolgabiró, a törvény szabatos rendelkezésével szemben, fel nem menthető. Amennyiben azonban a beterjesztett számla szerint a felmerült 50 frt 94 krnyi költség öszveg nem kizárólag a fent érintett küldetésből, hanem némely megyei árvák érdekében *611 kiküldetésből is eredett, a felszámított költségnek csak is azon része, melyet kizárólag a felső tiszajárásban tett kiküldetés eredményezett, lesz Recsky László szolgabiró által a megyei házi pénztárnak megtérítendő. Minthogy pedig a megyei számvevőség által tett kiszámítás szerint a tényleg felszámítható összeg tesz 50 frt 94 krt, ebből pedig a poroszlói árvák érdekében tett kiküldetésre esik 26 frt80kr; megtérítendő Recsky László felső tiszajárási szolgabiró által 24 frt 14 kr. A számvevöségileg megállapított számla pedig Okolicsányi József m. főpénztárnokoak azzal rendeltetik kiadatni, hogy a folyó évi május 18-án 4021 sz. a. előlegként kiutalványozott 100 frtnak végleges felszámítását ekként eszközölje : a f. évi 427 k. 1. sz. a. letéte- ményezett, felveendő s a házi pénztárba szállítandó 49 frt 06 ; az árvaszéki ügykezelés körébe tartozó s végleg kiadásba helyezendő 2 6 frt 80 r. a Recsky László alszolgabiró által megtérítendő 24 frt 14 kr. Miről Isaák László m. alispáD, a megyei árvaszék, Okolicsányi József ni. főpénztárnok és Recsky László szolgabiró értesittetnek. Egyleti élet. Heves vmgye és a Jász kerület gazd. egyesülete részéről Gyöngyösön 1875-ik év . mart hó 1-én tartott rendes havi ig. vál. ülés jegyzőkönyve. Jelen voltak: KUrth.y Antal mint elnök, Móczár János alelnök, Berecz Ferenc, Csala Sándor, Dessewfify Jób, Fehér Kálmán, Fö- kövy Antal, gr. Szapáry Imre, Szávoszt Alfonz, Szávoszt Frigyes, Streitman József, Veiszberger Ignác vál. tagok. 16. Elnök az egybegyült tagok üdvözlése után az ülést megnyíltnak nyilvánítván, fölolvastatott a múlt rendes havi tg. vál. ülés jegyzőkönyve. Egyrészről tudomásul vétetett; másrészről pedig miután az érintett jegyzőkönyv 11-ik pontja alatt hozott határozat értelmében megkeresett sertéstenyésztők közöl, a kivánt kimutatást az egri Midőn ismét látlak, hallom Ajkad édes, gyilkos szavát. — Kéj gondolni, hogy ezen hang Szivemet mint hasitja át. Kürthy Jenő. Liebig és Platen. (Carrière M. után.) — Horváth Zsigmond. — Folytatás. III. 1823. májusában Liebig tudományos működése- s terveiről értesíti barátját ; szellemének kora érettsége meglepöleg tűnik élőnkbe. „Tudod, hogy már több vegyészeti productiót közrebocsátottam, figyelmeztetlek az utolsóra, mely felől Kastner közelebbi tudósításokat adhat; vájjon ki van-e már nyomíatva, tőle meghallod, s általa olvashatod is ; ez egy kis áttekintés a mostani elmélet állapota fölött. Ne hidd azonban, hogy valami csekély súlyt fektetek e gyászos dolgokra ; tiz hétig boszankodtam fölötte, midőn el- küldöttem, nem tekintettem másnak, mint gúny- s rágalom-iratnak, mert csak ezáltal lesznek a többiek saját eszíelenségökre figyelmesekké.11 A vitázat Liebig életfeltételeihez tartozott, -újítási szellemtől bevült buzgalma nem hagyta nyugodni, s gyakran bedobja a lándzsát az ellenség földjére, bogy kijelölje a helyet, melyet el kell foglalnia. Bevezetéskép elkeseredett bírálatot mond a vegyészet állapotáról Németországban; s magára vonta a figyelmet, vegymtihelyt (laboratórium) állít a tanitásra, bonnét fénylő világot árasztott szét a poroszországi s az ausztriai tanintézetekre. Azután használatba jöttek a vegyészeti tankönyvek a növényi s állati életre vonatkozólag, s itt legelőször a füvészekkel (Botanikern) tört ki a harc, mig maga Schieiden ki nem nyilvánitá, hogy Liebig a tudomány egészletében kijelölte a helyes alapvonalat a század számára; először is a földruiveiés természettörvényei diadalmaskodtak Münchenben, s egész élte végéig az embernek tápkérdéséről vitázott, ragaszkodván a húskivonathoz. 0 a legbátrabb emberek egyike volt, félelmet nem ismert; „éjjelt nappallá téve foglalatoskodni,“ ebben lelte ifjúságától fogva legnagyobb kedvét. Szelleme a szenvedélyes természetnek ura lön, de nem fojtotta el, csak határt szabott neki, s basználá az általa ajánlott fegyvereket. Nála nagy ingerlékenység megvesztegetbetlen igazságérzettel volt párosulva. S minél hajlotíabb korú lön, anál mélyebb benyomást gyakorolt megnyerő nyájassága- s emberszeretetével. Az igazságot fölötte nagyrabecsülte, a tévedést szívesen beismerte s örömest nyujta ellenének békülö kezet az engeszíelésre. Unokáinak, kik az ö nevét viselték, szivükbe véste azt, mit neki anyja mondott : „A te neved Justus, azért igazságosnak kell lenned, s az igaznak pártján álla- nod; nevednek tiszteletet s becsülést kell szerezned.41 Sa következő esetet szokta volt előadni: „Mit sem gondolok azzal, ha mások kitépik tollaimat, melyeket a legközelebbi vedlés alkalmával magam is el akartam hányni. Csak az búsulhat, kinek aztán nem nőnek uj tollai." — Egy tudományos életrajz feledata leend kimutatni, mint *
