Eger - hetilap, 1875
1875-03-18 / 11. szám
84 érsekségi uradalom mind ez ideig be nem küldötte, a többi uradalmakból e tárgyban beérkezett kimutatások, annak bevárása nélkül az illető minisztériumhoz fölterjesztetni rendeltettek ; továbbá minthogy ugyanazon jegyzőkönyv 9-ik pontja alatt a hizlalandó marhák menyiségének kimutatását illetőleg hozott határozat következtében az egyesülethez mind ezideig semmiféle jelentés sem érkezett, de tudomásra ilynemű jelentés az illető minisztériumhoz sem tétetett, mi csak a hizlalással foglalkozó gazdaközönségnek az ügy iránti közömbösségét tanúsítja, — Szávoszt Frigyes, Szávoszt Alfonz vál. tagok és Rigó Antal egyleti titkár kiküldetnek avégböl, hogy az egyesület területén hizlalással foglalkozó gazdákat számba vévén, névszeriut jegyezzék föl,s azok számához képest ha nagyobb mennyiségben volnának, nyomatott, ha pedig kevesen találtatnának — költség-kímélés tekintetéből — e célra készítendő írott s a szükséges kérdő pontokat magában foglaló rovatos ivek megküldésével szólhassanak föl az iránt, hogy azokat kítöltvén, az illető minisztériumhoz leendő fölterjesztés végett e hó végéig az egyesülethez visszaküldelni ne terheltessenek. 17. Fölolvastatott a földmivelési ipar és kereskedelmi minis- térium levele, melyben fölszólítja az egyesületet, hogy ha a múlt év tavaszán küldött külföldi vetőmagvakkal tett kisérlet nem felelt is meg egészen a várakozásnak, az illetők ne engedjék magukat a kedvezőtlen síiker által visszarettenteni s kísérleteiket továbbra is ernyedetlen kitartással folytassák, és a kapott mennyiséghez képest ugyanannyit más gazdák között leendő kiosztás végett az egyesület rendelkezésére bocsássanak ; egyszersmind tudatja, hogy az idén kiosztandó mag-mennyiséghez aránylag az egyeletet is lehetőleg tekintetbe fogja venni. Illetők fölszólíttatni rendeltettek, hogy a a kísérletet ez évben újabban megtenni, s tapasztalataikat a kiszolgáltatott mag-mennyiséggel együtt annak idején az egyesülethez beküldeni ne terheltessenek. Miután pedig a jelenlevő Szávoszt Alfonz a nyert egy kila árpát, Streitmann József pedig a kapott három rendbeli 120 fntot tevő burgonya-mennyiséget — mint a kiknek a kisérlet a múlt évben jóformán sikerült, ez idén is visszaadni ajánlkoztak — ezen árpa és burgonya mennyiség további kisérlettétel végett Móczár János egyleti alelnöknek átadatni rendeltetett. 18. Bemutattatott ugyanazon minisztérium által időnkint küldeni szokott konsuli jelentések XX. és XXL füzete. Köszönettel vétetett. 19. Bemutattatott ugyanazon minisztérium által több példányban megküldött „Emlékirat a magyar borkereskedés és kivitel emelése érdekében.11 Köszönettel vétetett, s azoknak a közgyűlés alkalmávali kiosztása elrendeltetett. 20. Bemutattatott az orsz. gazd. egyesület megbízásából szerkesztett „Egyesületi közlemények11 VIII, füzete. Tudomásul vétetett. 21. Fölolvastatott az „Orient átalános állatbiztosító egylet11 levele, a mellékletben megküldött „Atnézet^-tel együtt, melyben az egyesületet ezen intézmény támogatására s 100 írtban megállapított kölcsön-jegy jegyzésére szólítja föl. Az iv jegyzésre az irodábau kitétetni rendeltetek. 22. 1875-ik évtől gróf Almásy Tasziló zsadányi birtokos egyesületi rendes tagul ajánltatik. Öszbangzó szavazattal bevétetett s részvény-dijának számbavételére a pénztárnok utasittatott. 23. E öterjesztetett a febr. havi pénztári kimutatás mely szerint a bevétel teszen . . 294 frt 64 % kr. kiadás teszen....................55 frt 20 — kr. marad március hóra . . 230 frt 26 1/4 kr. Mely összegből a kertészeti szakosztály elnöke számadása aiá, — miután jelentése szerint a költségeket a jövedelemből ez idő szerint fedezni nem képes — 100 frt utalványoztatik. 24. Jelen jegyzőkönyv hitelesítésére: Dessewffy Jób és gróf Szapáry Imre vál. tagok kérettek föl. Kelt mint főn. Hitelesiték : Dessewffy Jób, gróf Szapári Imre. Jegyzetté Rigó Antal, titkár. Bel- és külföld. Képviselőházunkban a költségvetés tárgyalása — dacára az ellenzék gyakori akadékos felszólalásainak — elég gyorsan halad előre. A mart. 12-ki ülésben a közokt. ministerium budgetje lévén napi renden, egy felsőbb leányiskolának Budapesten felállítása is szóba került, mely alkalommal, az ellenvetésekkel szemben, Tre- fort közokt. miniszter rövid velősséggel kifejté, mily nagy súlyt fektet ez intézetre. A mi társadalmunk — úgymond a min. úr — nagyon beteg. Föbetegsége a fr ivó lit ás és pazarlás. E bajon nem fogunk máskép segíthetni, itt nem használnak semmiféle törvényes provisiók, csak épen a nőknek kellő oktatása s növelése által. Számtalan család megy hazánkban tönkre a nőknek fényűzése miatt. Azon gonosz rongy-luxus, mely az utcára vitetik, megmérgezi az egész női népséget. Ennek nincsen más antidotuma, mint a komoly oktatás, a nők iskoláztatása. Ez már az egész művelt Európában divatban van, és azt hiszem, nálunk is igen üdvös eredményeket fog felmutatni. Különben a költségvetés egszavazása, — mely a héten hihetőleg be lesz fejezve — elég gyorsan haladna, ha a szélső baloldal annak folyamát aprólékos akadékoskodásaival nem hátráltatná. Nagyfontosságú ugyancsak a közokt. minister urnák azon közelebbi intézkedése, melynél fogva a bosnyákországi ferenc-rendi missionarius szerzetes-növendékek, kik a vallás-alap költségén 1851 óta Diakovárott, Strossmayer püspök felügyelete s befolyása alatt végezték hittanulmányaikat, a jövő tanévtől kezdve már az esztergomi ferencesek zárdájában a magyar primás felügyelete alatt fognak növeltetni. fejlcdezett Liebig eszméivel, mily termékenyek voltak ezek, ott is, hol átalakulást igényeltek, s mily szerencsével járt el ennek véghezvitelében, úgy hogy azoknak diadalát, s ennek általános mél- tánylatát, mire ifjúkorában törekedett, életében megérte. Itt helyén lesz utalnunk szellemisége első jelenségére. Az említett levél igy folytatja tovább : „Jelenleg egy újabb vegyészeti művel vagyok elfoglalva, mely bizony még néhány évig betart. Valóban szomorú dolog, mennyire eltűnt a németek hire a physika, chemia s egyéb természettudományok terén; árnyéka alig maradt, s mégis, mint a harapós ebek, úgy dühösködnek ezen árnyékért. A mostani német vegyész, ki elege} tehet, ha csak saját kiaknázhatlan tudományát akarja is forrásul használni, — a bölcsész nevet bitorolja, s ezáltal működésének hatása elenyészett. Sokkal derekabban tenne, ha tudományát bölcsészetileg felkarolja, és igy a holt anyagba szellemet s életet, önt, de ö határait, mint vegyész, nem meri átlépni, minthogy nála a bölcseik dés nevettet. Még alig léteznek a szükséges törvények melyek képesek lennének egy kissé összetartani e tudomány iszonyú épületét, mind ennek dacára egyre sistematizálnak, s a hypothecs-keresgélés annyira űzetik, hogy az embernek feje szédeleg már tőle. A franciák és angolok egészen ellenkező útra tértek ; itt a tudomány csupán gépies kőmives munka, mely, a mint itt kezelik, mintha mennyiségtan volna, semmiféle okoskodást nem enged meg; mindennek dacára érdeme jelenleg elvitázhatlan, újabb időben nagyszerű vívmányokkal lépett a világ elé, s főleg a közéletre nézve rendkívüli hasznú. A svéd és most a dán iskola is (Berzelius, Oerstedt) az arany középutat választották, s mi még többet várhatunk.'1 Nem úgy tűnik-e ez fel, mint Liebig összes munkásságának rajza? Jellemzi a természetböicsészet napjait, mielőtt Müller János, önmaga, Wöhier, Dove, Bunsen, Helmholz uj utakat törtek ; elismeri a pontos tapasztalás szükségességét, de meg akarja tartani az általános eszméket, „az anyagba szellemet s életet önteni,11 és maga is a merész kihágások s szélverdeső hypotbesisek ellen harcol, habár a képzelgő Schellingiánok, vagy a rögtönző materialisták kész igazságok gyanánt adták ki; mindig az általános összefüggést kutatta mindennemű életben, az egyest az egészre, az eszmére viszonyítva. Amaz elméleti mű Írása abban maradt, s kísérleti működése mellett háttérbe szorult, mely körülmény Liebignek egész életpályájára elhatározó befolyást gyakorolt. A lapdacsdurranások, melyekkel egykor játékkép foglalkozott, utóbb komoly tanulmánytárgyává lettek; LLbig, ekkor párizsi tanuló, megjelen egy ízben Gay Lussacnál, s egy énekezést hoz neki, melyet ez érdemesnek tartott az akadémia előtti felolvasásra. 1823, julius 29-én ezt írja Platennek : „Tegnap Gay Lumac egy memoiret terjesztett az akadémia elé rólam, mely egy uj savnak fölfedezése- s ennek vegyiilékeire vonatkozott; igen jól fogadták, s az „Annales de Chimie11- (vegyészeti évkönyvek-) ben meg fog jelenni. Tartsd meg szeretetedben Liebig Justusodat. Én is tudor lettem.11 (Folyt, köv.)
