Eger - hetilap, 1875
1875-03-04 / 9. szám
X1Y. év folyam. 9. szám. 1875. március 4 én. Előfizetési dij : Egész évre . Félévre . . Negyedévre . Egy hónapra Egyes szám 5 ft — kr. 2 ft 50 kr. 1 ft 30 kr.- 45 kr.- 18 kr. EGER. Hirdetésekért: minden 3 hasábzott pett sorhely után 6, bélyegadé fejében minden hirdetést! 1 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 15 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön, Kiadó-hivatal : a lyceumi nyomda. Előfizetéseket elfogad : a szerkesztőség (Széchenyi-utca 84. sz.) és Szolcsányi Gy. könyvkereskedése (Alapítványi uj ház a lyceum átellenében) s minden k. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő : egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr. Eger, mart. 4. 1875. Végre, hosszas vajúdások után, slikerlilt a Deák- és Tisza párt soraiból az uj kormányt mega'akitani. E kormány, melyet királyunk ő felsége folyó hó 2-án nevezett ki, következőkép alakult meg : Miniszterelnök :b. Wenekheim Béla, s egyszersmind ö felsége körüli minister, ki ez utóbbi állomását, a kormány éléről való visszalépése esetére, föntarlotta magának. Az uj minister- elnök jellemzésére elég legyen Deák Ftrenc nyilatkozatára hivatkoznunk, ki, midőn meghallotta b. Wenckbeimnek a cabi- net-alkotásra vonatkozó elhatározását, a legmelegebb elismerés hangján így szólt róla : „Mindig nagyrabecsiiltem Bélát ; ezen elhatározása azonban az antik jellemekre emlékeztet. 0 egészségét, nyugalmát, az ö korában s ideg-rendszere mellett, meglehet, életét kész volt a közügyért feláldozni.“ A többi tárcák következőleg töltettek be: belügy : Tisza Kálmán; pénzügy: Széli Kálmán; kere sk.-ligy : b. Simo- nyi Lajos; közlekedés-ügy: Péchy Tamás; közoktatás: Trefort Ágoston; honvédelmi ügy: Szende Béla; horvát minister: gr. Pejacsevich Péter. Ez eredmény vasárnap, esti 6—7 óra között jött létre. E szerint a balközéppártnak három tagja lépett az uj cabinetbe: Tisza, Simonyi és Péchy ;a többiek a Deákpárthoz tartoznak. A súlyos viszonyok közt, melyek hazánkra nehezülnek, az egész nemzet aggályos érdeklődéssel várta az uj kormány megalakulását. De még nagyobb feszültséggel várja s reméli az uj kormány tevékenységétől nyomasztó állapotaink elháritását. Tudjuk, hogy ez immár csak anyagi áldozatok árán lehetséges, melytől — hitünk szerint — a nemzet nem fog visszariadni, ha azon megnyugvással tekinthet a jövő elé, hogy a kormány, az egyesült erős párt támogatása mellett, mindent el fog követni-válságos bajaink gyökeres orvoslására, s alkotmányos élelünk, szebb és jobb jövőjének megszilárdítására. Újabb alkotmányos kormányzatunk válságteljes rövid hét évi időtartama alatt harmincegy minister foglalt már a magyar kormányban helyet. Kormányra képes, tett erős és teb-tséges férfi- ainknak számra nézve nem épen gazdag sorából harmincegy jeles hazafi fáradott, lankadt el, vagy merült ki a sziinetlenül zaklatott kormányzás küzdelmében. Ezt nem szabad felednünk, ba meggondoljuk, mily aggasztó nehézségekkel járt, még a két tekintélyes párt egyesülése folytán is, az uj kormány megalakítása ; s ép ezért méltán tarthatunk tőle, hogy egy bekövetkezhető erősebb kor- mányrázkodás alkotmányos életünkre nézve könnyen végzetessé válhatik. Az uj ministerium, mart. 2-átr délut. 1 órakor tette le az esküt ő felsége kezeibe, mely után ö felsége elnöklete alatt rninister-ta- nács tartatott. ’ ' (Az uj választási törvények alapján) a képviselő-választók ösz- szeirása kettős megyénk területén a mult'hó folytán befejeztetvén, lapunk közelebbi számában, az eredményt, azl872-ki választók számával egybevetve közöltük. Ezúttal, egyik tevékeny munkatársunk szívességéből, közöljük, kettős megyénk egyes kerületeiből a választó- képesek számát, az egymásra következő időszakok szerint, J848-tól a jelen összeírásig. Ez egybeállitás érdekes áttekintést nyújt ama hullámzásról, mely időnkint a választóképesek számarányában fölmerült, s egyszersmind élénken elétünteti ama felötlő pusztítást, melyet az uj törvény a választók soraiban eszközölt. Az egybeállitás következő: A választó kerület 1848. 1861. 1865. 1869. 1872. 1875. neve. é v b e d. Kápolna .... . 2436. 2530. 2837. 2657. 2667. 1716. Nagy Ftiged . . . 1293. 1132. 1845. 2020. 2101. 599. Gy. Pata .... . 2391. 2295. 2541. 2302. 2379. 892. Tisza Nana . . . . 1487. 2544. 2449. 3268. 3266. 1658. Tisza Abád.. . . 1053. 2512. 2774. 2717. 2717. 1640. Szolnok .... . 1692. 2665. 1124. 1822. 1922. 1676. Mező Túr . . . . 1122. 2278. 1055. 1239. 1239. 946. Pétervásár . . . . 2589. 2602. 2497. 3121. 3121. 1782. Eger város . . . . — — — ,-2 222. 1213. Gyöngyös város — — — — 1700. 560. Közlekedési utaink. A magyar királyság, mint termelő államnak, van egy igen fontos és alkotmányos törvényhozási megoldásra váró Ugye ; — ez pedig méltán sorozható volna a legsürgetösebbek közé, — nem nehéz eltalálni, bogy ez a közutak s ebből folyó közmunkaügy rendezésének kérdése. Ezen iigy a kívánatos reformtól még mit sem nyert, miután csekély különbséggel még mindig az 1848előtti stádiumban áll,—értvén az u!ak állapotát, — habár az 1848. alapján felvett egyenlő teherviselés eszméje erre is általánosságban ki lön terjesztve. Azonban fájdalom ! ezzel is úgy vagyunk, mint az egyenlő adózási rendszerrel, •— fizet kivétel nélküi mindenki busásan, de azért nincs az államnak pénze, — hanem minden évben előáll a deficit, és csinálunk egyre másra adósságot. Egyenlöleg viselnénk — ha viselnénk — a közutak és közmunka terhét is, de azért alig tudunk mozogni. Mihelyt egy kis sáros ősz van „kedves magyarom, gebéiddel ülj otthon.“ Egyébiránt hogy a közmunka-kérdésnek törvényhozásilag megoldása égető szügséggé vált, felhozom az okokat, — ugyanis a provizóriumok alatt csak annyit tettek, hogy kiterjesztették az 1848 előtti időben a paraszt által szolgált bizonyos mennyiségű napszámokat a kiválságos osztályra is, — mit majd pénzben, majd természetben kellett kifizetni, leszolgálni. A természetbeli közmunkával majd vasúti töltést csináltattak, mig máskor vizszabályozási csatornát ásattak, a váltságpénz szinte isten tudja hová párolgóit el ; vagy igen : állammérnökök, útbiz- tosok stb. fizetésére használtatott, kik a vasút-töltés, csatorna-ásási műveletekre felügyeltek. — Hogy voltának tehát jó utaink? Jelenben pedig a régi alapon összeirattak, minden igavonó állat különbség nélkül 2 igás napszámmal, minden, akár kastély, akár viskóval biró, igavonó álattal nem biró, munkaképes személy 6 nappal, végre az 50 ezer forint tökepénzzel biró, de fényes lakásban bérbe lakó tőkepénzes 3 gyalog nappal, — éppen úgy, mint a legutolsó faluban lakó napszámos.— Egyenlő joguk van azután ezeknek, megváltani tartozásukat, vagy ha ez nem tetszik, természetben, majd ott, hol a közmunka ki lesz mutatva, ledolgozni. Hol itt az arány? Nézetem szerint ez sem az egyenlő teherviselés, sem a méltányosság elvével össze nem egyeztethető. Tehát csak is a múlt hűbéres rendszer maradványaként jött által, minek orvoslására az alkotmányos törvényhozás eddig becses figyelmét a közjogi halmozott teendők közepette, ki nem terjeszthette. De menjünk tovább, és ecseteljük a jelent. Mióta a megyék közmunka-ügye, az itt tényezők hatáskörébe átruházíatott, hol
