Eger - hetilap, 1875
1875-02-25 / 8. szám
L — 60 — * (Qyászhir.) Zsiga Pál, hiíes ügyvéd, Heves és K.-Szo!nok megyék egykori táblabirája, Eger város érd. tanácsnoka, f. évi febr. hó 20-án, élte 77, ügyvédi pályája 50-ik évében, végelgyengülés következtében elhunyt. Temetése, kartársainak és a közönségnek tömeges részvéte mellett, f. hó 21-én ment végbe. A boldogultban családja egy gondos hőn szerető s szeretett ,férjet és illetőleg atyát, városunk egy köztiszteletben állt, nemes keblű, s érdekei körül egykor tevékeny, szorgalmas polgárt vesztett. Nyugodjanak békével hamvai ! * („Kis lantos“) cím alatt, az elemi tanodák s nö-növeldék számára irt víg, komoly, üdvözlő, s egyéb alkalmi dalok gyűjteményének IV. füzete most került ki az egri érs. lyceumi nyomdából. A 60 lapra terjedő füzetke gyermekhangra irt hatvan válogatott dalt tartalmaz, melyeket úgy dallamosság mint megfelelő szöveg tekiote- tében, a derék szerzők, a hazai zeneirodalmunkban annyira munkás Zsasskovszky testvérek, kiváló tapintattal állítottak egybe. Melegen ajánljuk, mint a megelőzőknek méltó párját, e füzetet is az illető tanítók és intézetek figyelmébe. * (Honvéd tábori lelkészeké) Király ö felsége, m. éri nov. 14 éröl kelt legf. elhatározása folytán a magy. kir. honvédségnél is lesznek lelkészek alkalmazásban. Ez alapon első magy. kir. honvédlelkész — tudtunkra —nt. Bakó Jenő, monostori lelkész ur, lapunk derék, szorgalmas munkatársa, ki e tisztjére a pest-jászkerületi honvédséghez m. évi dec. 8-án neveztetett ki. * (Jogakademiai polgároknak !) Az egri joglyceum igazgatósága által közhírré tétetik : hogy a nagyméltóságú kir. vallás és közoktatásügyi ministérium f. é. jan. 11 érői 34512 sz. a. kelt rendeleté értelmében mindazok, kik az államvizsgáoak magán-uton le- tehetésére nyernek engedélyt, köteíeztetnek vagy mindakét államvizsgát letenni, vagy a jogi tanfolyamnak azon évét, melynek tárgyaiból nem tesznek államvizsgát, nyilvános jogakademián hallgatni. Kelt Egerben február hó 15 én 1875. * (Sétahangverseny) lesz jövő hétfőn, a szokott helyen és órában következő műsorral : 1. Nyitány „Don Caesar de Basan“ dalm Massenet. 2. Verseny ábránd, hegedűre. Vieux-temps. 3. A vallonok, ünnepi menete. Asboth. 4. Ima a „Bűvös vadász” daim. Weber. 5. „Ereszkedik le a felhő” dal. Egressy. 6. Egyveleg „Troubadour” daim. Verdi. 7. Zene-tárca. Egyveleg. Hamm. 8. Szakadatlanul” gyors polka. Strauss. * (Mannsberger színtársulata) megérkezett, s első előadását az ó-casinó termében ma fogja tartani. (Ha el nem marad!) Előadatnak: Tulipatam szigete”, vig operette Offenbachtól, és a „Kukli-prédi- kációk” 1 feiv. bohózat. * (A választók összeírása) az uj választási törvények alapján, kettős megyénk területén e hó folytán befejeztetett. Az összeírás eredményét Eger és Gyöngyös városokból már közöltük. A kettős megye egyes kerületeiből az összeírás eredménye következő : Mező- Túr : 946 (1372-ben volt : 1239); Abádszalók: 1640 (volt: 2717) ; Szolnok: 1676 (v. 1922) ; Nána : 1658 (v. 3266) ; Fügéd: 599 (v. 2101); Kápolna: 1716 (v. 3657); Pata: 892 (v. 2379); Pétervásár: 1782 (v. 3121). A jelen összeírás szerinti választók száma tehát az 1872-iki választó-lajstromok számához megdöbbentő aránytalanságot tiintet elő. E szerint ugyanis kettős megyénk területén mintegy 12,000, tehát az eddigi választóknak fele esett el szavazatjogától. Sőt azt hiszszük, hogy a reclamatiok által még e szám is apadni fog! * (A heves Szolnok megyei) árva-ápoldát gondozó nő-egylet f. hó 9 én tartott álarcos táncestélyének összes bevétele 1052 ft 75 kr ; ez alkalommal kegyesen felülfizettek: özv. Remenyik Istvánné 20 ft, id. Samassa János 15 ft, Babies János 15 ft, Begovcsevich Róbert 8 ft, 50 kr, Flütsch-Strausz Kornélia 8 ft, ifj. Samassa János 5 ft 50 kr, Vavrik Sándor 5 ft, Kovacsóczy István 5 ft, Szele Gábor 5 ft, Lengyel Miklós 5 ft, Ftilöp Irén 5 ft, Kubik Endre 5 ft, B. Nina fogadás által 5 ft, Gombosi Jakab 5 ft, Gröber Ferencné 3 ft 50 kr, Farkasné 3 ft 50 kr, Beökönyi Viktor 3 ft 50 kr, Ludányi Antal 3 ft 50 kr, Gröber Józsefné 3 ft, Mahr Dezső 3 ft, Párvy Sándor 2 ft 50 kr, Gallasi Istvánné 2 ft, Babies István 2 ft, Dr. Dombay Tádé 2 ft, Liebig és Platen. (Carrière M. után.) — Horváth Zslgmond. — Folytatás. Naplójában sajnálja egy Ízben, hogy Liebig kedvezőtlenül nyilatkozott néhány barátjáról, végre azonban kitalálta, miként képzelt tuskókba lelket. MÍellözve ezt, igy ir Párisba : „Rendkívül kellemes állapotban érzem magam, egy hévvel szerető s viszontszeretett barátnak nyugodtan s szabadon bevallhatván, hogy ő véghet- len kedves előttem, s hogy senkit sem találhattam, ki érte kárpótolt volna.” — Liebigtől egy képet kér, s hogy élete s foglalkozása mozzanatait közölje vele. Évek múltával is örömmel beszélte Liebig, mily nagy hatással volt rá nézve a hét évvel idősb Platen mivelő- dése s kiképzése tekintetében; ez utasitá őt az újabb nyelvek s a legfinomabb ízlésű költők tanulmányozására; minderről tanúskodik a levél további folyamata. „Egy pillanatig sem kétkedem, hogy azon tudományokban, melyekhez hajla mod s vonzalmad van, határozott lépést tettél. Jóllehet azonban jelenleg a természettudományok az életnek becslésén felül álló értékét képezik, magában még ez sem elég, az emberi- és szelleminek országából is kell valamit hozzácsatolni, s tulajdonkép ez az, mi egyetemesb gyakorlati műveltséghez egy lépéssel közelebb visz és a tudományokkal való pedáns foglalkozásnak a helyes irányt kijelöli. Erre nézve véleményem szerint kiválólag alkalmasak a történelmi ismeretek s nyelvek. Ha ezeket mellőzöd, le kell mondanod a régi nyelvekről, legalább azok legszebbike, a görögről, s azzal, hogy keletre vonatkozó tanulmányaimra édesgethesselek, szintén fel kell hagynom. De nagyon szeretném, ha egyet az ujabb- kori nyelvek közül, melyek mind oly igen összefüggnek egymással, melyeket nagyon könnyen megérthetni, s csak egy hét kell, hogy az ember bennök biztos alapra tegyen szert, elsajátítanál: különösen az angolt s egy délvidéki nyelvet, minthogy azok egéezen határozott jelleggel bírnak, s valóban az ember csak félig él, ha e benyomásokat nem érezte, mert átalában minden uj nyelv egy egész uj világot tár föl. Mily sok érponlot találnánk, ha Shakespearet s Cal- deront együtt olvasnók. „Párizsnak sok szépsége van, a az ajánlottak megszerzésével igen sok alkalmad nyílnék Ízlésedet a képzőművészetre nézve kifejlesztened. Veleszületett tehetség a művészet minden ágában ritkaságok közé tartozik, de az érzéket meglehetősen ki lehet mindenben képezni,fcsak akarjon az illető valóban kiképzett lenni, s nem fog sokkal hátrább állni az elsőnél. Minél többet tanulsz ismerni s élvezni, annál szakadatlanabb s fokozottabb leeod rád nézve az élet ingere. „Remélem, lesz oly idő, midőn ismét viszontlátjuk egymást, s hiszem, lesz olyan is, midőn hosszabb ideig élvezhetjük a nyugodt társalgás kellemeit, ha talán soha nem is lehet évente egymás mellett élnünk s magunkat egymás mellett művelnünk. Múlj felül mindenben, csak irántad való szeretetembeu ne, azt kívánja Platenod.” Liebig april 24-én válaszolt Platennak és azt irja, hogy már- már csüggedve várta válaszát, de megérkezett végre s mindent jóvá tőn, megszabaditá keblét a súlyos tehertől, mely reá nehezült; öleli ezért barátját, kit soha sem akar többé megbántani, hanem benne bizni s tőle soha többé el nem szakadni. Ezek végeztével igy folytatja: „A mindennemű szórakozás és mulatság dacára azonban e zajos élet és sürgés közepett is véghetlen űrt érzek szivemben, melyet mi sem képes itt betölteni ; egy ember olyan itt mindig, mint valami széttépett láncszem, mely örökké egyedül áll. A tudomány az csupán, mely Párizsban lekötött, ezen kívül semmi sincs, mi a lefolyt hat hónap alatt egyetlen örömet szerzett volna. Eleinte, midőn a nyelvben nem voltam még eléggé jártas, h iyzetemet elvisel- hetlennnek találtam, a franciákat épen nem kedveltem, a németek társalgását pedig kerültem. A számos szív- és léleknemesitést nélkülöző társulatokban mindenkor kimondhatlanul untam magam, mig végre elhatároztam, hogy többé egyet sem látogatok meg. Mindennemű levelekkel ellátva, legtöbbnyire csak ártottak nekem, mert időmet rabolták. Most mindent, mi csak zavarhatna, eltávolítottam körömből, s jól is érzem magam ; az úgynevezett barátságok nagyon untatnak, s minthogy újra enyém vagy, megelégszem én veled meg néhány mással. E kevesek közé tartozik dr. Schulz gieseni bölcsészettanár, ki a perzsa arab és chinai nyelvek tanulmányozása végett időz itt; egyenes, nyiltszivü barát; egy házban lakunk s fájdalom- és örömben közösen osztozunk. Tudja legkisebb vi- szálkodásunkat is, téged igen nagyra becsül, s egyedüli óhajom, hogy közelebbi ismeretségbe jöjj vele, hogy te is becsülbesd s sze- rethe8d öt; valóban kedves koszorúcskát képeznénk mi együtt.” — (Schulz nemsokára ezután egy tudományos szempontból teendő útra indult keletre ; azonban a kőfeliratok másolásával foglalkozva a rabló kurdok megölték. Liebig később is hiven megőrizte emlékét. Párizsi élete utóbb sokkal kellemesebbre változott, főleg, midőn első müve folytán Gay Lussachoz került; Pelouze vegyész, ki később pénzverde-felügyelő lett, s az elsaszi CulmaD, ki a gyakorlat terére lépett, s Liliében nagy gyárakat állított, egész életében hű társai voltak; Dumasval együtt dolgozott, a németek közül a keleti nyelveket értő Mohi Gyula és Robert, az államférfiu álltak vele közelebbi viszonyban.)
