Eger - hetilap, 1875

1875-02-25 / 8. szám

L — 60 — * (Qyászhir.) Zsiga Pál, hiíes ügyvéd, Heves és K.-Szo!nok megyék egykori táblabirája, Eger város érd. tanácsnoka, f. évi febr. hó 20-án, élte 77, ügyvédi pályája 50-ik évében, végelgyengülés kö­vetkeztében elhunyt. Temetése, kartársainak és a közönségnek tömeges részvéte mellett, f. hó 21-én ment végbe. A boldogultban családja egy gondos hőn szerető s szeretett ,férjet és illetőleg atyát, városunk egy köztiszteletben állt, nemes keblű, s érdekei körül egy­kor tevékeny, szorgalmas polgárt vesztett. Nyugodjanak békével hamvai ! * („Kis lantos“) cím alatt, az elemi tanodák s nö-növeldék szá­mára irt víg, komoly, üdvözlő, s egyéb alkalmi dalok gyűjteményé­nek IV. füzete most került ki az egri érs. lyceumi nyomdából. A 60 lapra terjedő füzetke gyermekhangra irt hatvan válogatott dalt tartalmaz, melyeket úgy dallamosság mint megfelelő szöveg tekiote- tében, a derék szerzők, a hazai zeneirodalmunkban annyira munkás Zsasskovszky testvérek, kiváló tapintattal állítottak egybe. Melegen ajánljuk, mint a megelőzőknek méltó párját, e füzetet is az illető tanítók és intézetek figyelmébe. * (Honvéd tábori lelkészeké) Király ö felsége, m. éri nov. 14 éröl kelt legf. elhatározása folytán a magy. kir. honvédségnél is lesznek lel­készek alkalmazásban. Ez alapon első magy. kir. honvédlelkész — tudtunkra —nt. Bakó Jenő, monostori lelkész ur, lapunk derék, szorgalmas munkatársa, ki e tisztjére a pest-jászkerületi honvédség­hez m. évi dec. 8-án neveztetett ki. * (Jogakademiai polgároknak !) Az egri joglyceum igazgató­sága által közhírré tétetik : hogy a nagyméltóságú kir. vallás és közoktatásügyi ministérium f. é. jan. 11 érői 34512 sz. a. kelt ren­deleté értelmében mindazok, kik az államvizsgáoak magán-uton le- tehetésére nyernek engedélyt, köteíeztetnek vagy mindakét állam­vizsgát letenni, vagy a jogi tanfolyamnak azon évét, melynek tár­gyaiból nem tesznek államvizsgát, nyilvános jogakademián hall­gatni. Kelt Egerben február hó 15 én 1875. * (Sétahangverseny) lesz jövő hétfőn, a szokott helyen és órában következő műsorral : 1. Nyitány „Don Caesar de Basan“ dalm Massenet. 2. Verseny ábránd, hegedűre. Vieux-temps. 3. A vallonok, ünnepi menete. Asboth. 4. Ima a „Bűvös vadász” daim. Weber. 5. „Ereszkedik le a felhő” dal. Egressy. 6. Egyveleg „Troubadour” daim. Verdi. 7. Zene-tárca. Egyveleg. Hamm. 8. Szakadatlanul” gyors polka. Strauss. * (Mannsberger színtársulata) megérkezett, s első előadását az ó-casinó termében ma fogja tartani. (Ha el nem marad!) Előadatnak: Tulipatam szigete”, vig operette Offenbachtól, és a „Kukli-prédi- kációk” 1 feiv. bohózat. * (A választók összeírása) az uj választási törvények alapján, kettős megyénk területén e hó folytán befejeztetett. Az összeírás eredményét Eger és Gyöngyös városokból már közöltük. A kettős megye egyes kerületeiből az összeírás eredménye következő : Mező- Túr : 946 (1372-ben volt : 1239); Abádszalók: 1640 (volt: 2717) ; Szolnok: 1676 (v. 1922) ; Nána : 1658 (v. 3266) ; Fügéd: 599 (v. 2101); Kápolna: 1716 (v. 3657); Pata: 892 (v. 2379); Pétervásár: 1782 (v. 3121). A jelen összeírás szerinti választók száma tehát az 1872-iki választó-lajstromok számához megdöbbentő aránytalansá­got tiintet elő. E szerint ugyanis kettős megyénk területén mintegy 12,000, tehát az eddigi választóknak fele esett el szavazatjogától. Sőt azt hiszszük, hogy a reclamatiok által még e szám is apadni fog! * (A heves Szolnok megyei) árva-ápoldát gondozó nő-egylet f. hó 9 én tartott álarcos táncestélyének összes bevétele 1052 ft 75 kr ; ez alkalommal kegyesen felülfizettek: özv. Remenyik Istvánné 20 ft, id. Samassa János 15 ft, Babies János 15 ft, Begovcsevich Róbert 8 ft, 50 kr, Flütsch-Strausz Kornélia 8 ft, ifj. Samassa János 5 ft 50 kr, Vavrik Sándor 5 ft, Kovacsóczy István 5 ft, Szele Gábor 5 ft, Len­gyel Miklós 5 ft, Ftilöp Irén 5 ft, Kubik Endre 5 ft, B. Nina fogadás által 5 ft, Gombosi Jakab 5 ft, Gröber Ferencné 3 ft 50 kr, Farkasné 3 ft 50 kr, Beökönyi Viktor 3 ft 50 kr, Ludányi Antal 3 ft 50 kr, Gröber Józsefné 3 ft, Mahr Dezső 3 ft, Párvy Sándor 2 ft 50 kr, Gallasi Istvánné 2 ft, Babies István 2 ft, Dr. Dombay Tádé 2 ft, Liebig és Platen. (Carrière M. után.) — Horváth Zslgmond. — Folytatás. Naplójában sajnálja egy Ízben, hogy Liebig kedvezőtlenül nyilatkozott néhány barátjáról, végre azonban kitalálta, miként képzelt tuskókba lelket. MÍellözve ezt, igy ir Párisba : „Rendkívül kellemes állapotban érzem magam, egy hévvel szerető s viszontsze­retett barátnak nyugodtan s szabadon bevallhatván, hogy ő véghet- len kedves előttem, s hogy senkit sem találhattam, ki érte kárpó­tolt volna.” — Liebigtől egy képet kér, s hogy élete s foglalkozása mozzanatait közölje vele. Évek múltával is örömmel beszélte Liebig, mily nagy hatással volt rá nézve a hét évvel idősb Platen mivelő- dése s kiképzése tekintetében; ez utasitá őt az újabb nyelvek s a legfinomabb ízlésű költők tanulmányozására; minderről tanúskodik a levél további folyamata. „Egy pillanatig sem kétkedem, hogy azon tudományokban, melyekhez hajla mod s vonzalmad van, határozott lépést tettél. Jól­lehet azonban jelenleg a természettudományok az életnek becslésén felül álló értékét képezik, magában még ez sem elég, az emberi- és szelleminek országából is kell valamit hozzácsatolni, s tulajdonkép ez az, mi egyetemesb gyakorlati műveltséghez egy lépéssel köze­lebb visz és a tudományokkal való pedáns foglalkozásnak a helyes irányt kijelöli. Erre nézve véleményem szerint kiválólag alkalma­sak a történelmi ismeretek s nyelvek. Ha ezeket mellőzöd, le kell mondanod a régi nyelvekről, legalább azok legszebbike, a görögről, s azzal, hogy keletre vonatkozó tanulmányaimra édesgethesselek, szintén fel kell hagynom. De nagyon szeretném, ha egyet az ujabb- kori nyelvek közül, melyek mind oly igen összefüggnek egymással, melyeket nagyon könnyen megérthetni, s csak egy hét kell, hogy az ember bennök biztos alapra tegyen szert, elsajátítanál: különösen az angolt s egy délvidéki nyelvet, minthogy azok egéezen határo­zott jelleggel bírnak, s valóban az ember csak félig él, ha e benyo­másokat nem érezte, mert átalában minden uj nyelv egy egész uj világot tár föl. Mily sok érponlot találnánk, ha Shakespearet s Cal- deront együtt olvasnók. „Párizsnak sok szépsége van, a az ajánlottak megszerzésével igen sok alkalmad nyílnék Ízlésedet a képzőművészetre nézve ki­fejlesztened. Veleszületett tehetség a művészet minden ágában rit­kaságok közé tartozik, de az érzéket meglehetősen ki lehet minden­ben képezni,fcsak akarjon az illető valóban kiképzett lenni, s nem fog sokkal hátrább állni az elsőnél. Minél többet tanulsz ismerni s élvezni, annál szakadatlanabb s fokozottabb leeod rád nézve az élet ingere. „Remélem, lesz oly idő, midőn ismét viszontlátjuk egymást, s hiszem, lesz olyan is, midőn hosszabb ideig élvezhetjük a nyugodt társalgás kellemeit, ha talán soha nem is lehet évente egymás mel­lett élnünk s magunkat egymás mellett művelnünk. Múlj felül min­denben, csak irántad való szeretetembeu ne, azt kívánja Platenod.” Liebig april 24-én válaszolt Platennak és azt irja, hogy már- már csüggedve várta válaszát, de megérkezett végre s mindent jóvá tőn, megszabaditá keblét a súlyos tehertől, mely reá nehezült; öleli ezért barátját, kit soha sem akar többé megbántani, hanem benne bizni s tőle soha többé el nem szakadni. Ezek végeztével igy folytatja: „A mindennemű szórakozás és mulatság dacára azonban e zajos élet és sürgés közepett is véghetlen űrt érzek szivemben, melyet mi sem képes itt betölteni ; egy ember olyan itt mindig, mint valami széttépett láncszem, mely örökké egyedül áll. A tudomány az csupán, mely Párizsban lekötött, ezen kívül semmi sincs, mi a lefolyt hat hónap alatt egyetlen örömet szerzett volna. Eleinte, mi­dőn a nyelvben nem voltam még eléggé jártas, h iyzetemet elvisel- hetlennnek találtam, a franciákat épen nem kedveltem, a németek társalgását pedig kerültem. A számos szív- és léleknemesitést nél­külöző társulatokban mindenkor kimondhatlanul untam magam, mig végre elhatároztam, hogy többé egyet sem látogatok meg. Minden­nemű levelekkel ellátva, legtöbbnyire csak ártottak nekem, mert időmet rabolták. Most mindent, mi csak zavarhatna, eltávolítottam körömből, s jól is érzem magam ; az úgynevezett barátságok na­gyon untatnak, s minthogy újra enyém vagy, megelégszem én veled meg néhány mással. E kevesek közé tartozik dr. Schulz gieseni bölcsészettanár, ki a perzsa arab és chinai nyelvek tanulmányo­zása végett időz itt; egyenes, nyiltszivü barát; egy házban lakunk s fájdalom- és örömben közösen osztozunk. Tudja legkisebb vi- szálkodásunkat is, téged igen nagyra becsül, s egyedüli óhajom, hogy közelebbi ismeretségbe jöjj vele, hogy te is becsülbesd s sze- rethe8d öt; valóban kedves koszorúcskát képeznénk mi együtt.” — (Schulz nemsokára ezután egy tudományos szempontból teendő útra indult keletre ; azonban a kőfeliratok másolásával foglalkozva a rabló kurdok megölték. Liebig később is hiven megőrizte emlékét. Párizsi élete utóbb sokkal kellemesebbre változott, főleg, midőn első müve folytán Gay Lussachoz került; Pelouze vegyész, ki ké­sőbb pénzverde-felügyelő lett, s az elsaszi CulmaD, ki a gyakorlat terére lépett, s Liliében nagy gyárakat állított, egész életében hű társai voltak; Dumasval együtt dolgozott, a németek közül a keleti nyelveket értő Mohi Gyula és Robert, az államférfiu álltak vele kö­zelebbi viszonyban.)

Next

/
Thumbnails
Contents