Eger - hetilap, 1875

1875-02-25 / 8. szám

XIV. év folyam. 8. szám 1875. február 25 én Előfizetési dij : Egész évre Félévre Negyed évre . Egy hónapra Egyes szám 5 ft kr. 2 ft 50 kr. í ft 30 kr. — U kr.- 12 kr. Hirdetésekért : minden 3 hasábzott peí t sorhely után 6, bélyrgadí fejébon minden hirdetést 1 30, nyilttérbeu egy pt t t sorhelyért 15 kr fizettetik. Politika! s veoyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal : a Ivcenmi njouula. Előfizetéseket elfogad : a szerkesztőség (Széchenyi-utca 84. sz.) és Szolcsányi Gy. könyvkereskedése (Alapít­ványi uj ház a lyceum átellenében) s minden k. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő : egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr. Eger város egészségügyi viszonyai az 1874. évben. Mintha a kettős ragálylyal lefolyt 1873-ki év súlyos pusztítá­sai után a nyavalyák tábora fegyver-zlinetet kötött volna az eiube- riségg el, oly csekély számmal és szelíd indulattal léptek fel a múlt év első felében a betegségek. Több áldozatot ragadtak ki soraink­ból az év második felében fellépett bántaimak, s ezek közt, kiválón az alsó osztály gyermekeiből, a kanyaró. Aki ezen betegség lefo­lyását a müveit osztálynál észlelte, igen szelíd természeitiuelc ta­lálta azt, s mig a nép alsóbb rétegeiben nem csekély pusztitást tön, addig a müveit osztályból alig találkozunk az áldozatok egykét ese­tével, holott mindkét osztály egyenlő mértékben tán adtatott meg általa. Kétségtelen, bogy ezen különbség az ápolás és az orvosi gyógykezelés hiányában leli magyarázatát. A múlt évi 961 haláleset közöl 512, tehát több mint fele, a 7 év alatti korra esik. Sopánko­dunk a magyar faj szaporátlansága felett, és nem becsüljük meg azt, a mi van. A lefolyt évben a betegülési esetekhez mérten arány­in lauúl csekélyebb mértékben vétetett igénybe az orvosi segély mint máskor; tehát a krach miatt is sokaknak kellett meghalnia. Úgy látszik, hogy a homöopatbiai tanszék felállításával Magyaror­szág egészségügyének rendezése is bölcsen be van végezve. . . . Ázsia, Ázsia, be közel vagy hozzánk ! Az 1874-ik évben született összesen 1005. Ezek közöl r. kath. 909, reform. 9, héber 87. Házasságra lépett 205 pár. A törvényte­len szülöttek száma 98. Meghalt: összesen 961. Ezek közöl férfi 551, nő 410. Korra nézve 7 éven alól 512, 7—17-ig 46, 17 —40-ig 111, 40 —50-ig 100, 50 éven fölül 192. Az elhaltak közt legidösb 93 éves volt. Az egri irgalmas-rend kórházában az 1873-ik évről 1874-re felmaradt 19 beteg, 1874 ben felvétetett 308; gyógykezelés alatt meghalt 31 ; haldokolva hozatott 9 ; f'elgyógyúlt 277; ápolás alatt maradt 10 ; ápolási napok száma 7914. Az elmekór... >k osztályán 1873-ról felmaradt 14; 1874-ben felvétetett 5; meghalt 2; felgyógyult 3 ; ápolás alatt maradt 12; ápolási napok száma 4864. Az egri városi irgalmas nénék által gondozott kórházban, 1873- ik évről 1874-re ápolás alatt maradt 15 beteg; 1874-ben fel­vétetett 205, összesen 220. Ezekből felgyógyúlt 179, meghalt 18, kik közöl haldokolva hozatott 7 : ápolás alatt maradt 23; ápolási napok száma 5259. Az elmetórosok osztályán 1873-ról ápolás alatt maradt 14; 1874- ben felvétetett 17, kibocsáttatott 7 ; maradt 1875-re 24; ápo­lási napok száma 5909. A kéjhölgyek osztályán ápoltatott 24, felgyógyult 20 ; ápolás alatt maradt 4 ; ápolási napok száma 538. A munkaképtelen aggok osztályán ápoltatott az 1874-iki éven át 55; ápolási napok száma 20126. Ezeken kívül 10 egyén ápolási napjainak száma 3650. így az intézetben 1874-ről az ápolási napok számának összege 30,482. Az ápolási napoknak már e magas száma bizonyítja, mennyi jótékonyságot gyakorol ama zárt falak között az emberi szeretet, s ha eme nagy horderejű intézetnek anyagi viszonyaira egy futó pil­lantást vetünk, feltűnik, miszerint e nagy mérvű jótétemények gya­korlására évenként mily csekély pénzösszeg nyújtja a biztosítékot, mig a kiadások legnagyobb részét az irgalmas nénék munkája szerzi meg. Ugyani»: az 1873. évről 1874-re átvitt pénzmaradvány teszen 62 frt 43 krt. Az egri ajtatos alapítványi hivatalból nyer az intézet évenkint 2520 frtot. Betegekért fizettetett a lefolyt évben 435 frt 50 kr; elmebetegekért 4763 frt 50 kr. A halottas kocsi jö­vedelmezett 387 frtot. A szegények munkájának jövedelme 76 frt 40 kr. Összes bevétel 7254 frt 83 kr. Ezen összeg az, melyből páratlan takarékossággal oly számos egyén ruháztatik, élelmez- tetik, sőt még a nagy kiterjedésű ház igazításán kívül folyton újabb és jelentékeny építkezések is eszközöltetnek. Eme nehéz gondok könnyebbitésére szolgáltak azonban ke-i gyelmes érsekünk és az egri méit. főkáptalan kegyes segélyezései, valamint ags Szele Gábor, Kovacjsóczy István, Babies Já nos és Bego vese vies Robert kanonok urak személyes ado­mányai. Ezekhez járul az egri irgalmas rend derék főgyógyszerészé­nek, Akau tisz Timót úrnak azon nagylelkűsége, mely szerint intézetünknek az elmekórosok osztályára a lefolyt egész éven át kiszolgáltatott gyógyszerek árának szép összegét teljesen elengedni kegyeskedett. Az elmondottak, szelíd szinekben festve bár, hü képét ábrá­zolják intézetünk anyagi helyzetének. Azonban a vizsgáló szem fel fogja ösmerni azokon a szegénység mély vonásait. Vajha több jóté­kony kezek is törekednének e sötét vonások felderítésén ! A városi szegények segélyzésére kapott az intézet 1160 frt 30 krt, mely összeg mig egyrészt a Fehérváry és Kovaltsik-féle ala­pítványok kamataiból folyt be, más részt annak jelentékeny részét, 441 frt 80 krt a közszeretetben álló nemeslelkü báró Fiedler Frigyes ezredes úr, mint a sétabangversenyek jövedelmét szolgál­tatta át az intézet fönöknöjének. Hálával kell itt megemlékeznünk a szegények nevében az egri zenekedvelők társulatáról is, mely ezen összeghez 120 frt 76 krral járúlt. Végül a jótevők sorát a derék pap, a nemeslelkü Kozma Károly úr nevével zárjuk be, ki inté­zetünknek folyvást valódi őrangyala! Dr. Danilovich Pál, Eger város főorvosa. Irnyeszmék a sertés-tenyésztésről. Mióta a kukorica-termesztés nem sükertil, tehát körülbelöl 4—5 év óta, a sertés tenyésztése és tartása apadófélben van. Ahol az előtt száz koca és ivadéka tartatott, — ott most üres kntricák, sőt romlófélben levő ólak hirdetik egykori rendeltetésüket. Bö kukorica-:érmés idején a süldőnek párja elkelt 40—60 fton, beálltak a rósz évek, betoppantak a zilált pénz- és hitelviszo­nyok, megszűnt a vállalkozási kedv, a kereskedés pang. Azt lehet mondani, hogy tiz év előtt mánia volt a sertéste­nyésztés; nem is volt vagy tartatott jó gazdának, kinek birtokában nem iöíögött néhány sertésnyáj, a kondások keresettek voltak, de azt mondom, nem is lehetett kapni, bérök óriásilag felcsigáztatott. A kondás megvetöleg tekintett a juhászra és többi pásztor-társaira. Alig néhány év, — és az ellenkezőjét tapasztaljuk. A kukorica és egyéb gabona megdrágult, a rósz pénzviszonyok miatt a vétel­kedv csökkent, ennek folytán a sertés ára felére szállott le. A ser­tés-tenyésztők nem csak apasztották, de sokan teljesen lemondtak a sertés tenyésztésről. A kondás becse megszűnt; nem oly követelők, mint mikor minden bokorban egy nyáj beverészett. Tekintsünk akárhová, akármit, ha valami elérte fén ypontját, ismét hanyatlásnak indúl, hogy újra fölemelkedjék és ismét sülyed- jen, a sertésnél ezt árhullámzásnak nevezhetjük. Múlt évben még olcsó volt a sertés, de az idei vásárok és el­adások tetemes áremelkedést mutatnak, s nem kel! nagy jóstehetség azt mondani, hogy néhány év muiva, de talán már jövő évben ismét

Next

/
Thumbnails
Contents