Eger - hetilap, 1875
1875-12-02 / 48. szám
XIV. év folyam. 48. szám. 1875. december 2-áu. Előfizetési dij : Egész évre . Félévre . Negyedévre . Egy hónapra Egyes szám 5 ft — kr. i ft 50 kr. 1 ft 30 kr.- 45 kr.- 12 kr. EGER Hirdetésekért. minden 3 hasábzott pat t sorhaiy után 6, bélyegadó fejében minden hirdetést; 1 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 15 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal : a lycenmi nyomda. Előfizetéseket elfogad : a szerkesztőség (Széehenyi-utca zsebközben 24. sz.) és Szolcsányi Gy. könyvkereskedése (Alapítványi nj ház a lycenm átellenében) s minden k. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő : egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr Eger, nov. 28 1875. (Babies 1. egri képviselő válasza az egri kir. törvényszék ügyében, Kovácli Lászlónak a P. Naplóban megjelent cikkére.) (Vége.) Ezen történeli adatok szerint világos, miként Gyöngyösön 1688 tói 1792-ig 14 év alatt azon időben tartattak megyei gyűlések, midőn Egerben még a törököknek 1687-ben történt hősies kiverése után a rendes állapot vissza nem állíttathatott, e körülményből pedig azt következtetni, mii tha Gyöngyösör, a megyének rendes székhelye lett volna, csak kizsákmányolás, nem pedig rendes viszonyoknak képlete. E történeti vázlatból kiindulva önként következik, hogy Gyöngyös Hevesmegyének székhelye soha nem volt, hanem ott a gyűlések a harcias állapotok megszűnése után kénytelenségböl tartattak ; következve nem való, hogy most a székhely csak régi helyére jogo- súltan vitetnék vissza. E szerint Kovách László urnák érvelései szinte csütörtököt mondanak. Egernek történeti múltját, jelentőségét, hazaszeretetét, áldozatkészségét, a Tudományos Gyűjtemény-folyóiratban 1826—1828-ik évben terjedelmesen leírta Gorove László több megyék táblabirája; megkísértem Kovách László barátomat ezen leírás újabb kiadásával Eger városa iránti engesztelékenyebb hajlamra téríteni. Eme történeti vázlatból meggyőződhetik K. L. barátom, hogy a megye székhelyét Eger városába sem nem az érseki, mint ezelőtt örökös főispáni, sem nem a kanonoki fényes asztalok, hanem a történeti múlt, kényelmesebb elhelyezkedés és minden tekintetben a megye többi városai fölé emelkedettség telepítette le, hogy azt most mi előnyöknél fogva kellene innen nagy költséggel, melyet sem az állam, sem a megye el nem bir, átalhelyezr i? K. L. meg- fejíetlenűl hagyja. A fényes asztalteritéket nem tartom ugyan főkelléknek a közügyek elintézésénél, — nem tartózkodhatnia azonban kijelenteni, miként ha K. L. barátom » megyebizottsági üléseken kezdetben szorgalmasan, később gyérebben megjelenvén, tüntetni akart volna azzal, hogy a fényes terítéknek eleibe teszi azon barátiul, vagy apáca-csemegét, melyet Gyöngyösön feltalálhatni kilátásba helyez, ha oda tétetnék át a törvényhatóság és törvényszék székhelye, nem lett volna rendes részvényese azon fényes ebédeknek. Eddig a magyar vendégszeretet hibául nem tulajdonittatott, de ha csak ettől függ K. L. felfogása szerint a törvényszék és megye székhelyének Egerben maradása, azon nagyon könnyen lehet segíteni. — A székhely hol létének fentebb leirt történetéből kiviláglik, hogy miután Heves városa székhely lenni megszűnt, Eger tűzetett ki azzá, és szolgált is székhelyül mindenkor, midőn a harci zaj azt lehetővé tette, tehát nem a püspökök és káptalan ebédjei csábítgatták Egerbe az akkori megyei egyetemet, vagyis nemességet, melyről különben is nem nagy dicséret volna feltenni, hogy nem a közügyek iránti érdekeltség, hanem K. L. szerint a fényes terítékek vonzották volna a gyűlés helyére. Az egri főkáptalan m. levéltárában nyoma van annak, hogy 1473-ban Bekensloer János volt az első egri főpap, és örökös főispán, vannak kik estei Hippolythot hiszik Heves első püspök főispánjának ; de lett légyen bármelyik, miután a megye székhelye Hevesről Egerbe a tatárjárás, 1241 után tétetett át, az első pap főispán pedig 1473-ban volt, önként kitűnik K. L. önként reáfogott következtetése, mintba a püspök-főispánok ebédjei csábítgatták volna a megye nemeseit a székhelynek Egerbe tételére. Nem is csuda, hogy K. L. annyit tépelödik a fényes ebédekkel és vacsorával, miután jó étvágya kitűnik abból is, hogy a 16,000 lakosságú Gyöngyössel akarja elnyeletni a 20,000 lakosságú Egert és a 21,000 lakosságú Jászberényt is. Előtérbe állítja K. L., hogy Gyöngyösön a megye háza jó karban tartatik, s az nagyobb és tágasabb az egrinél. Ezt megcáfolja a már fentebb említett 1835. évi máj. 13-án kinevezett küldöttség jelentése, mely szerint épen ezen megyeházba azért is nem tétethetett át a székhely, mert a törvényhatóság és megyei élet működéseire elegendő térimével nem bir, az átalakítási költségek pedig elviselhetetlenek, egyszersmind katonai laktanyául használtatván azon megyeház, a katonaság által tett építkezések költségeinek megtérítése a megye lakosaira szíDte meg nem bírható súlyként nehezednék, melyet reá róni nem lehet. — Ezen megyeház jelenleg is katonai laktanyául használtatván, az átalakítás pedig sokszorosan fokoztatván, ha 1835-ben e célra 140,000 frt. sem volt elegendő, a mostani pénz értékben megegyszer annyit is igényelne, mire szükség valóban nincs. Az is valótalan állítás , mintha Egerbe a felső részről Borsodmegye szélén, via Tárkány lehetne bejutni, mert Tár- kány (elé egy községe sincs Hevesmegyének, s azon túl közlekedési út sincsen, sőt maga Tárkány is az egri törvényszék területéhez van csatolva, igy volt tervezve Kistálya és Andornak is az előbbi belügyminiszter, gróf Szapáry Gyula megye-kikerekitési javaslatában, ki Eger előnyeiről meggyőződve, a székhelyet nem Gyöngyös, vagy Jászberényben, hanem Egerben kívánta megtartatni. — Kisugárzik azonban Egerből több irányban kövezett országút, nevezetesen Hatvan-Pest-, Gömör-, Nógrád-, Putnok- és Miskolc- felé ; és a vasúti szárnyvonal, melyek a közlekedést elősegítik és könnyűvé teszik. Mindezen tényállásokkal szemben igen is joggal mondhatom, bogy a Gyöngyös melletti agitatió Eger rovására jogosúlatlaD, s azon abstract jogosultságot, melyet K. L. Gyöngyös részére vindieal, any- nyi erővel vindicaihatná Heves, Verpelétb, Kompolt, Detk, Poroszló, hol valamikor megye-gyűlések tartattak, de még inkább, a közpon- tiság szempontjából indulva ki, azon község, mely a megye, vagy törvényszék területének közepére, nem pedig szinte szélére mint Gyöngyös esnék ; — én mondhatom továbbá joggal, miként K. L. reáfogásai nem felelnek meg a loyalitas mértékének, melyet minden tisztességes vitánál követni kell. Kovách László cikkének további pontjai szinte nem állják ki a eritika bonckését. Mióta és meddig van Egerben a megye és törvényszék székhelye? fentebbi történeti adatokkal mutattatott ki, valamint az is, hogy Gyöngyösön csak 14 év alatt tartattak gyűlések azon időben, midőn Eger a töröknek kiverése 1687 után még azon uralom pusztításait ki nem heverte, mi a székhely ottlétével nem azonosítható, hanem csak a gyűlésnek szükségbőli ott tartását feltételezi. K. L. maga is beismeri, hogy csak a Jászkerület eltörlésével és a jászberényi törvényszék megszüntetésével aspirálhatna Gyöngyös a székhelyre. Én nem vagyok azon meggyőződésben, hogy a jászberényi törvényszék és hatóság megszüntetése közérdek po8tulatuma legyen. Magában a Jászság életképes autonómiájának fentartására és egy törvényszéknek teljes mértékbeni foglal- koztaiására, az e térre vonatkozó adatok előterjesztve s bőven ki vannak fejtve a Jászkerületnek 2587/m4 sz. alatt a belügyminisztériumhoz benyújtott felterjesztésében, azokat tehát itt elősorolnom felesleges. De még az esetben, ha a Jászkerületnek igazságos és méltányos kérelme hajótörést szenvedne is, még akkor sem oly
