Eger - hetilap, 1875
1875-11-04 / 44. szám
346 séget messze túlhaladó személyzettel. Egy nagy fő, használhat ótagoli nélkül, — ez a magyar kormányzat képe, a mint az eddig alakult. Az államhatalomnak nincsenek életképes gyökerei az országban, s a magyar felelős kormány, nyolc évi működés után, ha szemiigyre veszi helyzetét, elmondhatja Köleseivel : Szerte nézett s nem leié Honját a hazában ! L'órinczfy János. Megyei élet. Heves és K.-Szolnok t. e. vármegyék 1875 szept. 15-én Beöthy Lajos főispán elnöklete alatt tartott rendes bizottsági közgyűlésén következő ügyek tárgyaltattak: Mvel pedig ezen intézkedés által a posztó nemű íknek eddigi beszerzési módja némi módosítást szenved, jelen hetározat a m. k. belügyministerhez felterjesztetik. Végre minthogy a megye területén levő rendezett tanácsú városok is, a rendőri é3 szolga-személyzet ruházati illetményére éven kint nagyobb mennyiségű posztót fogyasztanak, a leérkezett minis- téri rendelet figyelembe vétel, és a körülményekhez képest való intézkedés végett Eger, Gyöngyös, Szolnok és Mezőtúr város képvi- selö-testületeinek is kiadatik. Olvastatott a m. k. belügyministernek .1'. évi julius 12-ről kelt 32694. sz. rendelete, melyben tudatja, hogy az 1872/5. évi országos képviselő-választások alkalmával felmerült és fedezetlen költségek megtérítésére vonatkozó f. évi 302. számú felterjesztést tárgyalás alá nem veheti, mert ezen követeléssel a megye már végleg eluta- sittatott, és mert ily kiadásokra alap rendelkezésre nem áll s a megyei házi pénztárak megtakarításai ily célra fel nem használhatók. Kijelenti továbbá, hogy az 1875. évi képviselő-választásoknál felmerült költségek^ a házi pénztárból nem fedezhetők, hanem a számlák törvényesités végett felterjeszteudők. Ennek kapcsán olvastatott a pénzügyi s gazdasági szakosztály jelentése. Minthogy a megye, a felolvasott ministeri rendelet szerint csak azon kérelmével — hogy a fenálló tartozás a megyei házi pénztár megtakarításaiból fedeztethessék— lett elutasítva, mig ellenben azon kérelme, hogy az 1872/5- évi országos képviselő-választások alkalmával felmerült, és még mindig tartozásban levő költségek fedezetéül az 1876. évi államköltség-elöirányzatban megfelelő ösz- szeg felvétessék, elintézést nem nyert, újabb felterjesztés intéztetik a m. k. belügyministerhez, melyben az felkéretik, hogy az 1876. évi államköltségvetés szerkesztésénél ezen tartozás is figyelembe vétessék, s annak fedezéseiről intézkedés tétessék. Ami illeti az 1875. évi képviselő-választásoknál felmerült költségeket, ezek jegyzékei és számlái a központi választmány által már felterjesztettek, minél fogva a felolvasott ministeri rendeletnek ide vonatkozó része tudomásul vétetik. Olvastatott a m. k. belügyministernek folyó évi julius 14-én 26075 sz. a. kelt rendelete, melyben tudatja, hogy az 1867—1871 évi időközben felmerült és még előjegyzésben nem levő fenyitő törvényszéki előlegek megtérítése iránti tárgyalások okvetlenül foly- tatandók, és az előjegyzésben vesztett összegek leírása csak a bel- Ugyminister jóváhagyásával eszközölhető; hogy mindazonáltal ezen munkálat foganatosítása végett kért munkaerő-szaporítást, tekintve az állami pénzügyek jelen állását nem engedélyezheti, hanem a megye igyekezzék saját munkaerejének célszerű alkalmazásával a már megindított munkálatot befejezni. Ennek kapcsán olvastatott a pézügyi s gazdasági szakosztály előterjesztése. Mely ministeri rendelet alapján utasittatik a megyei levéltárnok, miszerint a megyei főpénztári hivatal közreműködésével, az 1867 évtől, az 1871 évig a megyei pénztárnál vesztett előjegyzés (C lajstrom) fonalán készítsen kimutatást, mely összegek vétettek ezen időközben, mint a pénztárnak megtérítendők előjegyzésbe, mi téritetett meg, mi lett leírva és mi maradt még előjegyzésben ; ezen kimutatás mielőbb a megyei alispánnak bemutatandó, az pedig a mig kintlevő tartozások behajtása, vagy esetleg leírása iránt a kellő intézkedéseket tegye meg. Olvastatott a m. k. belügyministernek f. évi augusztus 19-én 41560 sz. a. kelt rendelete, mely mellett a T.-Igari izraelita hit-4 T À R C A. fíEltemetve . . . Eltemetve lesz minden szód ; A halottuak nincsen hangja, — S érzem, érzem, mintha e szív Már most is meg volna halva. Meghalva, mint egy vértanú, Édes kínok súlya alatt ; Ki mennyekről álmadozva Áldja a vett fájdalmakat. De álmait, boldogságát El nem mondja a világnak . . . Sirirata nincs — de még csak Sírhelyére sem találnak ... S . . . . Andor. Kávéfajok és perkelésök. A kávé jósága, ize zamatja, szemének nagysága, alakja, színe különfélekép változik ; befolyást gyakorol arra nemcsak az éghajlat, gyűjtés és szárítás módja, hanem fájának kora is, továbbá igen sok függ a kezeléstől, csomagolástól a hajóraktárakban nem volt-e nedves, dohos helyen, vagy kellemetlen szagú tárgyak közelében, mert a kávé lyukacsosságánál fogva e körülmények értékét csökkentik. Jó kávénak — hozassék az bárhonnét — ismertető jele, hogy szeme egyenlő nagyságú, kisebb-nagyobb mértékben zöldes szinti, súlyos, a vízben leül, több óráig a vízben hagyva azt narancssárgára festi, és theához hasonló illatot kölcsönöz neki ; ha a viz zöld vagy barna szint kap, akkor a kávé festett vagy romlott, továbbá a jó nyers kávénak ize kesernyés, szívós, nehezen törhető és nagyobb mennyiségben savanykás szagu. A romlott kávé vízbe téve nem ül fenékre, szine mocskos feketés barnás, és dohos illatot terjeszt, az ily kávé egészségtelen, kellemetlen izti italt szolgáltat. Már e sorok elején jeleztetett, hogy a kávé szine, nagysága, alakja változik, van apró és nagyszemtí, gömbölyű és hosszúkás, fehér, sárgás és zöld szinti, kemény és lágy, nyirkos és száraz fogásu kávé; e különféle tulajdonok kisebb nagyobb jelenlététől függ a kávé jósága. A mokka kávé, mely Arábiából szállitiatik hozzánk, minden kávéfajok legzamatosbikának tekinthető, csak fájlalni lehet azt, hogy perkelésekor feltűnően vészit illatából. Csekély azok száma, kik valódi mokkát szörpölgetnek, mert keresettségénél fogva, ha a termelők által hamisítatlanul bocsáttatik áruba, nagy és kis kereskedők szaporittatását célozzák annyira, hogy mire részleteladásra kerül, alig néhány százalék moszkát nyerhetünk. A valódi mokka setét piszkos kinézésű hártyába burkolt, nyers állapotban majdnem szag nélküli apró gömbölyű szemű kávé; holott a legtöbb kereskedésben mokka név alatt nagyszemü, sárgás szinti tisztára válogatott, minden magburkolat nélküli kávé árusittatik el. Pedig a mokka kávé csak azon esetben bir valódi mokka jelleggel, nagyszerű illat és zamattal, ha említett hártyák és magtakarók vele megperkeltetnek, ez oknál fogva a török és görög mokka kávéját perkelés előtt meg nem válogatja. A J á v a kávénak középnagyságú setétsárga, száraz lágy alkattal biró szeme könnyen perkelhetö, nyers állapotban illata alig érezhető. Nagy aromáju italt szolgáltat, mely némileg a csillag- ánishoz hasonlít, s e miatt némelyek által nem kedvelíetik, de más fajokkal keverve kitűnő italt nyerhetni. A Sz. D o m i n g ó perkelés által keveset vészit erejéből. Világos sárga piszkos színezettel biró szeme, száraz feketés, gyakran magtakarókkal keverve a kávét nem ajánlható állapotba helyezi, s minthogy nincs szép piaci szine, olcsósága által tűnik ki. Ez okból legtöbb esetben csak perkelve árultatik. Mindamellett, ha a Domingó kávé nem helyeztetett nedves ratárakba, és nem penészes, meglehetős erővel bővelkedik, de zamata, illata a mokkáéhoz nem is hasonlítható. A mokka és Domingó kávé a benne található hártyák és maghüvely-darabokkal perkelendő. Nagy fehéres, tiszta, nyirkos fogásu kemény szemű la Gu-
