Eger - hetilap, 1875
1875-11-04 / 44. szám
347 község elöljárói és tagjainak folyamodványát, melyben betelt régi temetőjük helyett, egy új temetöhelyiségnek a község közös földjéből leendő kihasitását kéri, ellátás végett megküldi. — Ennek kapcsán olvastatott a közigazgatási szakosztály előterjesztése. A község csak községi temetőről tartozván gondoskodni, az egyes hitfelekezetek számára szükséges külön temetési helyiségek kijelölésére nem kötelezhető; mind a mellett tekintve a szükséglet minőségét, az iratok Recsky László felsö-tisza járási szolgabirónak azzal adatnak ki, hogy az ügyet megvizsgálván, ha a szükségletnek más oldalróli fedezhetése nem eszközölhető, utasitsa a feleket az egyezkedésre, az eredményről pedig mielőbb tegyen jelentést. Olvastatott Mezőtúr város képviselő-testületének folj ó évi 1157 számú határozata, melynél fogva Ugrai Lajos városi rendőri fő- és Kis Gábor városi rendőri alkapitány ellen támasztott panasz következtében teljesített vizsgálat alapján, a tiszti kereset elrendeltetett, olvastatott továbbá Ugrai Lajos és Kis Gábor fellebbezése, az idevonatkozó összes tárgyiratok és a megyei főügyész véleményes előterjesztése. • Ugrai Lajos Mezőtúr város főkapitánya, és Kis Gábor alkapitány Bajcsy Péter és Bajcsy Sándor panasza következtében teljesített vizsgálat alapján 54 sz. a. hozott, a nevezett tisztviselők ellen, a tiszti keresetet elrendelő határozat, indokainál fogva, és a felolvasót tárgyiratoktól merített okok alapján helybenhagyatik. Miről az összes tárgyiratok visszaadásval Mezőtúr város képviselőtestülete további intézkedés végett értesittetik. Olvastatott a m. k. pénzügyministernek f. évi 38165 számú rendelete, melynélfogva a földadóbecslési bizottságokba választott elnökök és tagok lemondás esetében a legközelebbi rendes közgyűlésen megválaszíandók. Tudomásul szolgál. A hevesi földadóbecslési járás elnöke Majzik Victor leköszönvén, helyébe Makay Felix lett ezen gyűlés folyamán megválasztva, miről a földadó kataszteri igazgatóság a megyei alispán által értesítendő. Baldácsy Antal báró és Opra István póttagok lemondása, minthogy ilyenek feles számmal vannak, tudomásul vétetik. ayra kávé nehezen perkelhetö,erejét megtartja, de illatából vészit, gondosan készítve feketéje erős de minden utó-iz nélküli, mint mondani szokás száraz izü. Havanna kávénak több válfaja ismeretes; létezik zöldes szinü, halvány sárga és fehéres, kemény-nyirkos fogásu illatos szeme erős szép setét szinü fekete kávét szolgáltat, melynek tülönös illata sok kávé, kedvelő által többre becsültetik, mint a Martinique kávéé. A Martiniquenak két válfaja:a nagy és kis szemű termesztetik. A közönséges Martinique színe sárgás zöld, a tinómé pedig majdnem haragos zöld. Utóbbi nyirkos fogásu, nehezen perkelődik, feketéje erős zamatos, de nem oly finom, mint a mokkáé. A Bourbon háromféle, a legjobbnak apró, gömbölyű, setét zöld szinü szeme nyirkos fogásu, kemény, kitűnő illattal kedveskedik élvezőinek, az utána valónak szeme sárga, az utolsó osztályúé pedig piszkos fehér. A fentebbiekből latható, bogy a kávé-vásárlásnál óvatosan járjunk el, meurt ha jóízű, zamatos, erős kávét szándékozunk inni,me szerezzük szükségleteinket oly kereskedőtől, ki kávé-készletét olajfestékek, terpetin, szappan, kátrány, bering, vaj, sajt, narancs, citrom közelében tartja, a kávé nyirkos lyukacsos test lévéD, az őt környező bűz és illatokat magába veszi, mi természetesen csakis jóságának rovására történik. Mindenesetre igen jó kávé italt készíthetünk, ha említett kávéfajok nyers állapotban összekevertetnek és igy perkeltetnek meg, ez által a kávé zamat és illatát kiválólag ismerők és kedvelők kívánságai bizonyára kielégittetnek, természetesen szem előtt tartva a perkelés célszerűségét is. Perkeléskor a kávészemek megdagadnak, sisteregve pattognak, lassankint sárgulnak, megbámulnák, hosszas perkelés által megfeketednek, s végre szénné válnak, a perkelési folyam alatt a kávészem takarója finom hártya-alakban leválik s ugyanakkor, azon jellemző kávészag fejlődik, mely eleinte kellemes, később szagló érzékeinknek alkalmatlan füstté alakul ; a kávé, perkelés alatt izzad, fényessé lesz, mintha meg volna olajozva. Sajnosán tapasztalható, hogy igen sok házinő és szakácsné azon nézetben perkeli kávéját feketére, hogy ez által jobb és fekeVárosi ügyek. Eger városa részéről 1875-dik évi október hó 31-én tartott képv. ülésben következő ügyek tárgyaltattak : Elnöklő polgármester, úgy is mint az 1-sö szakosztály elnöke Eger városát illető lö76-ik évi költségvetési előirányzatot tárgyalás és elfogadás végett bemutatja. A bemutatott és általánosságban felolvasott Eger városét illető 1876-ik évi költségvetési előirányzat, celynek bevétele 25415 frt 02 krajcár, kiadága pedig 58,888 frt 44 krajcárral van élőitá- nyozva, valamint bevételi, úgy kiadási tételeire nézve helyesnek találtatván, elfogadtatib, és felülvizsgálat, illetőleg jóváhagyás végett az 1675-ik évi költségvetési előirányzat hiteles másolatával, s a vagyonságokat előtüntető leltárra), az 1871. évi 18. t. c. 116-ik §-a értelmében t. Heves és K.-Szolnok t. e. vármegyék bizottságához levél kíséretében felterjesztetni határoztatok. Amennyiben pedig a költségvetés bevételi rovatában 6. szám alatt lámpavilágitási alap cimen felvett összeg igazolására kiállított oknánybó nem tudható, vajjoD ezen alap után hány száztóli kamat fizettetik, ennélfogva Fekete Károly, mint ezen alap kezelője felhivat ik, miként arról, hogy kiknél s mily kamaton van ezen összeg elhelyezve, jelentést tegyen, és az cselre, ba ezen alap csak 6°/0 tolit jövedelmezne, oda hatni igyekezzék, hogy az magasabb kamatra helyeztessék ki. Olvastatott a megyei iskolatanácsnak f. évi 34. számú végzése a városi rajziskolai tanitás gondosabb és szakértöbb vezetése iránt. Ugyanezen alkalommal olvastatott az egri általános ipar társulat választmányának kérvénye, melyben a rajziskolai tanításnál létező hiányok elhárítása iránt intézkedést kér tétetni; mindkét rendbeli kérvény, illetőleg megkeresés Fíilöp József elnöklete alatt Derszib Rudolf, Csiky Sándor, Ürményi Antal, Bénisz Lajos, Gyu- bek Alajos, König Endre, Fridvalszky Adám, Kudlik Ignác és Braun József képviselőkből álló küldöttségnek azzal adatik ki, hogy a rajziskolai alapot vizsgálják meg, s annak mennyiségéről miben létéről, és arról, vájjon a rajztanitót, kik, s mily arányban fizetik? s kik jogosittaltak és mily alapon a rajztanitó választása vagy kitébb italt nyerjen ; csalódik, mert tulperkelés által a perkelés alatt támadó illő olajok eiszállanak, és szénnél nem^marad egyéb rendelkezésre. Perkelés után a kávé fontjánál 7 lat sulyveszteség észlelhető. Perkelés előtt ajánlatos a kávét megmosni, ez által a négermunkások különféle tisztátalanságai eltávolíttatnak,és kiderül: vájjon nem festett-e indigóval vagy vasgáliccal, utóbbi az egészségre hátrányos befolyással bir. Leggyakrabban a drágább, finom Surinam kávé festetik. Házi szükségletünkre a kávét folytonos keverés között addig peckeljük mig mérsékelten izzad és világos gesztenyebarna, vagy setét fabajszint nyer, ba a perkelés e stádiumát túlhaladja, vészit erejéből, illő olaja elszáll, veszti izét, illatát, zamatát s megmarad a fekete lé, melynek csak neve kávé, de valósággal csak szénforrá- zatnak tekinthető. A perkelés nyilt serpenyőben vagy zárt pléh cilinderben folytonos keverés között végeztetik, s mihelyt a kávészemek említett szint nyerték, a perkelés megszüntetendő. A forró, meleg szemekre kevés mennyiségű fehércukrot hintünk, hogy az reáolvadva a kávé-szemeket beburkolja, megakadályoztatván a további elgőzölgést. Minél kevesebb idő telik el a perkelés, őrlés és leforrázás között, annál kellemesebb italt készíthetünk, tehát valahányszor jó kávét szándékozunk inni, mindenkor fris perkeltet használjunk. Megemlitendök az úgynevezett „pótlék“-ok. A legjobbnak dicsért és felmagasztalt pótlék minden körülmények között a kávé elrontójaként szerepel. De ha már valaki a pótlékok barátjává szegődött, ne használjon mást, csak a fügéből készítettet, ez egészséges, tápláló és jóizti. E célra használtatnak Kisázsiában, Görögország és szigetein termett fügék. Korfu fügéi legédesebbek és frac- cazzani név alatt hozatnak kereskedésbe. A törökök és görögök finomra őrlik kávéjukat, leforrázzák és az általunk úgynevezett kávéaljával együtt iszszák feketéjüket; szokásban van szegfűt, febajat, vaníliát, ambrât, narancsvirágot bele tenni, hogy ez által még zamatosabbá a ingerlőbbé változzék. Rottenhöfer után : Ébner Sándor. *
