Eger - hetilap, 1875

1875-10-14 / 41. szám

323 mltködésérek szükségességét, polgármesterének a hossz-, ür- éB folya­dékmértékek hitelesítő hivatal felállítása iránti határozatát bemu­tató kérvénye a nmltóságú m. k. földmivelés-, ipar és keresk.-ügyi ministeriumnak pártolóiig felterjesztetni batároztatik ; kijelentetvén egyidejűleg, miként Gyöngyös városát azon körülmény, hogy a megyeihez hasonló h.hivatalt állit fel, a m. mérték-hivatal költsé­geihez leendő aránylagos hozzájárulástól — úgy a jelenleg költség­képen kivetett összeget — mint netalán később felmerülő fedezés pótlást illetőleg, — már azért sem mentheti föl, mert a vmegye a mérték-hitelesitö hivatalt minist, meghagyás folytán és szükség esetén kivetés igénybe vétele mellett állította fel, miglen Gyöngyös város saját kereskedelmi forgalma igénye — tehát saját érdekében állit fel mérték-hitelesitö hivatalt. Hordó-hitelesitő hivatal felállítása af. é. 14731 sz. földmivelés-, ipar-és keresk. ministeli leirat folytán úgy is engedélyezve lévén, — ez tudomásúl vétetik, Gyöngyös vá­rosa polgármestere pedig utasittatik, hogy az ellenőrzésre szolgáló, a kezelési szabályrend. előirt A. B. C. D. szelvény-könyveket, me­lyek Posner Károly Lajos fővárosi üzletében az állami közp. hitele­sítő bizottság által előirt alakban kaphatók, szerezze meg, s a m. alispánjához mutassa be szabályszerű hitelesítési záradék és a tör­vényhatóság pecsétjéveli ellátás végett. Törrök-szent-Miklós községe Imájának folyami dásához nem lévén a községi hntározata csatolva, sem pedig a hitelesítés külön­féle ágaira kiterjeszkedő bivatal felállítása a forgalmi viszonyok által kellőleg indokolva, a kérelemnek hely nem adatik. Mivel pedig Bárczay Gyula szbiró 3041 — 875 sz. jelentésé­ből az tűnik ki, hogy a f. évi 14731 sz. minist, leirat folytán en- gédélyezett hordó-hitelesítési hivatal felállítása kőiül már is oly szabályizerlitlenségek merültek fel, melyeket a törvényhatéiság, melynek felügyelete alá a mérték-hitelesitö hivatalok helyezvék, kötelessége mulasztása nélkül el nem nézhet, utasittatik nevezett szbiró, miként tartson vizsgálatot az iránt, hogy miféle berendezése van a török-szt.-miklósi, jelentése szerint már felállított hordó-tite- lesitési hivataliak — mi okból van ezen hivatahoz egy ellök és 2 tanácsos a'kalmazva, ki végezi ott a hitelesítési teendőket, — miu­tán az 1874 évi 13417 sz. a. kelt földm.-, ipar- és keresk. ügyi mi­nist. leirat kapcsában kiadott szabály-reideletek 5 §-a értelmében a htelesitési hivatal személjzetét a törvényhatóság nevezi ki és hölgyek oda tőrei edtek, miszerint e még ki nem zsákmányolt, s így igen bálás terét a hangverseny-utazásoknak elfoglalják. Pedig nem úgy van. Sőt e bölgy-quartett egészen véletlenül alakult össze, épen úgy, mint a florenciek voné-négyese. A nevezett hölgyek ugyanis, bár mindnyájan a stockholmi zenedében nyerték zenei képzettségüket, azonban a zenének egészen különböző ágaira szen­telték magokat. Södcr'und Vilma és Aberg Amy ugyanis az orgoná- szatban vönek kiképeztetést, s csak Wideberg Hilda lön énekesnő", s mint ilyen tagja egyszersmind az operának. Szabad idejükben néha összejőve, saját mulatságukra íéj fi négyesek éneklésével tőnek kísérletet. A zenede egyik tanára történetesen meghallván egy Íz­ben együttes énekeket, rábírta őket, hogy egy hangversenyben egy számot vállaljanak el. S ezzel egyszerre meg lön alapítva hirrevöb. Egyik város a másik után hívta meg őket hangversenyekre; hazá- jobban diadalra diadalt arattak; azonban csak hosszas megfontolás és gondos tanulmány után határozták el magukat, hogy a külföldön hangverseny-útra keljenek.Egyébkint a kérdéses svéd hölgyek még amaz előnynek is örvendenek, hogy az összhangzat, melyet daliá­suk lehel, külső megjelenésükben is visszatükröződik. Habár kiváló szépséggel nem tündökölnek, mégis egyszerű, nyájas, kellemes és vonzó külsejük eleve biztosítja számukra a bármily közönség ro- konszonvét. Csuda e tehát, hogy mindenütt oly rendkívüli hatást idéznek elé? __________ A testgyakorlásról. (Vége.) II. A lovaglás sok tekintetben igen előnyös, de a lófutta- 1ás— sok oldalú vélemény szerint — átkozottul rósz, mint épp annyira egészségtelen, mint haszontalan barbár mulatság. De hogy a lovaglásnak meg legyen óhajtott haszna, annak is összekötve kell lennie a testgyakorlással, úszással, füszerteien éte­lek élvezetével, körrnyü hassal, egészséges testszervezettel, alapos, jó neveléssel; •— mindez elengedhetetlen. A szellemileg elrontott, rósz nevelésű, izgató eledelek által elkényeztetett, elsatyult testű alka’mazza — és a törvényhatóság is csak oly egyént alkalmazhat, ki a központi állami mérték-hitelesitö bizottság vagy kiküldöttje által megvizsgáltatván, a hitelesitöi állomásra alkalmasaknak találtat­nak ;— vizsgálatának ertdméi yéröl tegyen azonnal jelentést, a hitelesítő hivatal működését pedig további rendelet vételéig tiltsa be, s utasítsa Török-szt.-Miklós községét, miként a közzétett minis- téri rendeletikhez szigorúan alkalmazkodjék. Miről Gyöngjös városa polgármestere és Bárczaj Gyula szbiró tudomás és intézkedés végett értesittetni rendeltetik. Városi ügyek. Eger városa részéröl 1875-dik évi október hó 10-én tartott képv. ülésben következő ügyek tárgyaltattak : Olvastatott Heves és K.-Szolrok t. e. vármegyék alispáni hi­vatalnak f, tvi 7300. számú átirata, mely szerint még egyrészről a megyei mérti'k-bilelesitéei költségek fedezhetése tekintetéből 50 iorintet rendel elölegképen a rendezett tanácsú városok pénztárai­ból egyenkint kiutalványozni, más részről felhívja a város közönsé­gét, hogy a minta-mértékek beszerzése iránt,— melyeknek ára 60 ft, a lakosság érdekében intézkedjék. Az alispáni átirat folytán a városi tanács felhatalmaztatik, úgy a megyei mérték-hitelesítési költségek fedezhetése tekintetéből szükséglendö 50 frt előlegnek, valamint a város részére beszerzendő miDta mértékért esendő 60 írtnak a házi pénztálból leendő kiírtai­vá!,yozása, s illető helyére leendő juttatására. Ennek kapcsán elnöklő polgármester előterjeszti, hogy miután —■ különösen a luza-vár állásnál — üzérkedők által akiméréseket illetőleg, igen sok visszaélés követtetik el ; ennek megakadályozása végett, tekintettel az uj méter-rendszerre, a kimérések mikénti esz­közlése, s az arra gyakorlandó felügyelet szabályrendeletileg álla- pittassék meg. Az elnöki előterjesztés elfogadtatik, s az ide vonat­kozó szabályrendelet elkészítésével Tavasy Antal polgármester el­nöklete alatt: Almásy Bédog, Babies István, Dusárdy József, Hu­bert János, Kcmley Feserc, Kubik Endre, Mosóczy János, id. Mu- rányvéry Járos, Kuzsin Bédog és Sctwarcz Adolf küldöttségi tagok bízatnak meg. Ugyancsak elnöklő polgármester előterjeszti, hogy a fogyasz­ifjúrak a gymnastika gyakorlatai nélkül alkalmazott lovaglás több nyíre épp úgy ártalmára vai), mint az öt emésztő erkölcsi méreg. Rider E., egyike az újabb francia Íróknak, kik a lovaglás tárgyával foglalkoznak, ezt mint cselekvő- (activ) és szen­vedő (passiv) összetett mozgást fogja föl s megmutatja, hogy mennyire kifejti a mérsékelt lovaglás jó hatását a velejáró étvágy- és emésztöerö növelése, az érverés számainak s a lélekzésnek gyönge fokozása; ezzel ellentétben bebizonyítja, bogy a lovaglás­sal való visszaélés sok betegségnek lehet oka. Lehet testgyakorlásból lovagolni szelíd paripákon, öszvéreken, tevén, — vagy pláne szamaragolni ; lehet lovagolni mindig mérsé­kelt ügetéssel, óvatosan, de abban kell hagyni a lovaglást, ba oly betegségekben szenvedünk, melyek ezen cselekvő-szenvedő mozgás által csak nefcezitíetnek. Ily esetben a lovaglási testgyakorlat foly­tatása helyett orvosi tanácshoz kell fordulni. H o r a c a római költő gyönyörűen énekli meg ódáibau a tánc kellemeit, s utána még ezrek zengedeztek lelkesült dalokat a táncról. De föllépnek Hygina papjai s fontosán fürkészik, vájjon a költőknek igazuk van-e,s a tánc jó-e, egészséges-e,s ajánlható-e? A régi görögök és rómaiak részint mellette, részint ellene vol­tak a táncnak. Lucian azt állit.ja, bogy a tánc nemcsak mu­latságunkra, de hasznunkra is van. Atbenaios előszeretettel viseltetik a tánc iránt, azon föltétel alatt, hogy a táncosok a mér­séklet és illem határai közt tartózkodjanak. Cicero meg eszte­len emberek mulatságának nevezi a táncot, s meg nem foghatja, hogy egy józan, tisztességes ember miként adhatja magát a táncra. A táncot, mint testgyakorlást, mint tisztességes, kedvderitő mu­latságot maga a gyógyistennö legjobban ajánlja; de mint szemér­metlen dobzódás kifolyását joggal kárhoztatja. Lehet mértékletesen táncolnunk, de vigyázzunk, hogy tánc után meg ne htttsük magunkat, se hirtelen légváltozat, se hideg ita­lok s fagylaltok stb. által, kivált közvetlen a tánc bevégeztével. Először pihenés, azután étkezés, ivás ; a légmérséklés változtatása előtt pedig melegen kell magunkat beburkolnunk. Legjobb hüsitök tánc után: narancs, érett citrom, vagy ha egyéb nincs, egy egész­séges alma. Betegesek vagy lábbadozók ne táncoljanak; különösen leá-

Next

/
Thumbnails
Contents