Eger - hetilap, 1875
1875-10-14 / 41. szám
JL. — 324 — tási adó 1876. január 1 -töl 1878. év december végéig, vagyis 3 évre évenkint fizetendő 21,129 frt 90 kr. megváltási árban a városnak általeugedtetett ; bemutatván egyúttal az erre vonatkozó megváltási jegyzőkönyvet, s fizetési meghagyást. Az elnöki előterjesztés a fogyasztási adó-haszonbérletet illetőleg helybenhagyatik, a bemutatott megváltási jegyzőkönyv Tavasy Antal polgármesternek megőrzés, a fizetési meghagyás pedig a havi részletek pontos teljesítése végett Laszczík Alajos fogyasztási adóhivatali pénztárnoknak ki- adatik ; amennyiben pedig a hús-fogyasztás eddig alhaszonbérbe adva volt, annak ujabbi alhaszonbérbe adásával Tavasy Antal polgármester megbizatik kijelentésével annak, hogy a bor-fogyasztási címen eddig egyesekre kivetett összeg, illetőleg a kivetési kulcs jövőre is érintetlenül hagyandó. Végül az eddigi pénztári személyzet állásában újabbi 3 évre megerösittetik, az elöljárók feletti intézkedés a városi tanácsnak hagyatván fel. Olvastatott több eger-szalóki lakos, és egri szőlő-birtokosok kérvénye, melyben a szüreti határidő áthágása miatt reájuk kimon- dott birság alól magukat felmentetni kérik. A mezei rendőrkapitánynak kimerítő jelentéstétel végett a midőn kiadatik, egyszersmind utasittatik, miként arról : vájjon a szüreti határidő áthágása miatt hány szőlő-birtokos jelentetett be? a bejelentettek ellenében miként intézkedett ? végrehajtás utján mennyi birság folyt be? a legközelebbi képviselői ülésre részletes kimutatást terjeszszen be; magától értetvén, hogy ezen kimutatásba az egri lakos és szőlő birtokosok is feitüntetendők. Olvastatott Végh József városi képv. indítványa, melyben Gorove L. által 1826. és 1828-i „Tudományos Gyűjtemény41 ciintifolyó-iratban hat külön közleményben kiadott „Eger története" eimti müvet 500 példányban kinyomatni, s a közönség birtokába bocsájtani indítványozza. Az indítvány közhelyesléssel elfogadtatik ; az abban jelzett „Eger története" című folyóirat mind hat közleménye az eredetihez híven, s minden eltérés nélkül 500 példányban kinyomatni rendeltetik, a felmerülő költségek az ajánlati pénztár kamataiból lesznek fedezeudök. Indítványoztatok, miként tekintettel azon körülményre, hogy a „Pesti Napló" egyik száma Eger városa által a törvényszéki székhely kérdésében a ministeriumhoz benyújtott kérvényben felhozottakat elferdítve és így valótlanul közölte, hogy tehát ezen hírlapot olvasó közönség a kérvény indokai valódiságáról meggyöződ- tettessék, kívánatos volna Eger városa részéről a tvszéki székhely meghagyatása iránt szerkesztett kérvényt a „Pesti Napló"-ban mellékletként közzé tenni. Az indítvány elfogadtatik, jelzett kérvény mellékletként a „Pesti Naplódban közzé tétetni határoztatik ; a felmerülendő költségek az ajánlati pénztárból lesznek fedezeudök. Végül Pánthy Endre leköszönt és Martonffy Lajos elhalt városi képviselők helyei a sorrendben következő: id.Miticzby János ég Kopper Pál póttagok által töltettek be. Hirfűzér. * (Jászberényből) írják lapuuknak: F. hó 8-án, Babies János egri kanonok ur, Árvay Károly ellenében, 84 szavazattöbbséggel Jászberény városa országgyűlési képviselőjévé választatott. Roppant lelkesedés a kanonok ur iránt, kinek ünnepélyes fogadtatása f. hó 17-én fog megtörténni. * (Gyászhir.) A zirc cist. rend egri társháza gyászol. Erdős Ince Béla, a oist. rend egyik szép reményű ifjú tagja, az egri fö- gymnásium tehetséges és szorgalmas tanára, néhány napi súlyos szenvedés után, életének épeu betöltött 30 ik évében, f. hó 9-én éjjel jobblétre szenderült. Temetése, díszes egyházi szertartással, hétfőn, f. hó 11-én, délután 4'/a órakor ment végbe. A gyászistentiszteletet, fényes papi segédlet mellett, Kovacsóczy István kanonok ur ö usga tartá. A boldogult ravatalát, könyező tanár-társai, az egri megyei papság számos tagjai, a növeudék-papság testületileg, s a közönség köréből a részvevők tekintélyes tömege vették körül. A ravatal fölött az egri tanárkarból, s az egyházi zenekar tagjaiból alakult énekkar zengé el, megható méla-bus hármoniában, a Zsass- kovszky Endre karnagy s tanár által szerzett búcsú-gyászdalt. A boldogult hűlt tetemeit a fögym. tanárok vitték a cist. rend egri egyházának sírboltjába, s a gyászkiséret keretéül a gyászoló főgym- násiumi ifjúság testületé képezett sorfalat, azon ifjúságé, mely szeretettel s ragaszkodással fűződött az ifjak e nemes és szelíd lelkű barátja, gyöngéd és tapintatos oktató-növelője köré, kit a távolban kesergő édes atya, a szerető és szeretett ifjúság, és rend- s tanártársai köréből, a jók és nemesek mély fájdalmára, súlyos de magasztos, nyok és asszonyok óvakodjanak a tánctól, ha roszul érzik magukat. A zene ütemei s a dobok pergése után lépdelni a legelőnyösebb testgyakorlati mozgások egyike. Kellemes séta zenejáték mellett. Felüditi a lelket, felvidámitja a kedélyt, a lépések oly könnyűek, s a szív szokatlan jótékony meleget érez. Már pedig ha könnyen, vidámon, frisen, fölleikesülten érezzük magunkat, akkor sok oly dolgon leszünk túl, melyek nekünk más körülmények közt beteges érzelmeket, sőt szenvedéseket okoznak. Hadd lejtsen hát az ifjúság minél gyakrabban a zengő pengő hangszerek mellett, hadd szóljon a zene városokban és falvakban, hogy az ember- s világyülölet gonosz férge ne íérkezhessék a szivekhez. A zeneszó melleti séta vagy tánc közelebb vonz minket egymáshoz s a tisztességes, egészséges, mérsékelt tánctól már csak testgyakorlási szempontból sem kell visszavonulnunk. Énekeljünk, szavaljunk továbbá, hogy fogékonyak legyünk az élet magasabb érdekei s szép oldalai iránt, hogy testben, lélekben egészségesek, vidámak maradjunk. A vidámság már magábau is fél egészség. Az éneklés és szavalás legjobb gymnastikája a beszédszerveknek, miért is ezek erre nézve a leggondosabb őrizetet és ápolást igénylik. Mi sincs ártalmasabb, mint egészen üres vagy túlterhelt gyomorral, közvetlen szeszes, hevitö italok éldelése után s dohányfüsttel tölt szobában énekelni vagy szónokolni. Az úszás hatályosan erősíti az egészséges embert s a gyön- gélkedőt sokszor lábra állítja. Okosan, óvatosan gyakorolva az nszás rendkívül jó hatással van a bőrre, az anyagcserére, izmokra es idegekre, s mint ilyen, tisztaság tekintetéből is nagyon kedvező befolyással van az általános egészségre. Minden embernek, hacsak módjában van, vagy alkalma van reá, úsznia s magát a hideg vízhez szoktatnia kell ; mindkét nembeli gyermekeknek s ifjaknak éppen úgy, mint a férfinak és nőnek. Tanuljon meg mindenki úszni, hogy uszóövre ne szoruljon, s szükség idején tudjon magán segíteni. Föltétel : hogy mindig csak tiszta vízben uszszunk, se nem egészen üres, se nem terhelt gyomorral, soha égiháborru vagy vihar idején, vagy ha roszul vagyunk, testünkben borzongást érzünk. Fürdés előtt ki kell hütenlink magánkat mindenkor, különösen, ha testünk fölszinén izzadás mutatkozik és pedig nem egészen levetkőzve, mint sokan helytelenül szokták, hanem alsóbb ruháinkban. Fürdés után gyorsan törülköznünk, száritkoznunk s öltöznünk kell, mire keveset pihenünk s végre sétát teszünk a szabadban. Az evezés és korcsolyázás, mérsékelten gyakorolva, nagyon jeles testgyakorlati mozgások. Ugyanezt lehet mondani a dárdavetésröl, céldobásról, birkózásról, mászásról, ugrásról. — E féle gyakorlatokról részletesen olvashatunk a nevelészeti s paedago- giai könyvekben. Terűnk nem engedi, s nem is célunk itt mindegyikről hosszasan szólni, csak tárgyilagosan megemlítjük. A gyakorlati gymnastika mindezt magában foglalja s kifejti. És ha már valaki szülőföldje göröngyös utaia eleget fáradt, h a kedve és módja van rá : kösse fel hátúját, s nézze körül a világot : azaz utazzék. „Ki könnyen akar utazni, az keveset beszéljen, egyenlő lépésekben s gyorsasággal, ne sokat pihengessen, kevés lomot vigyen magával s mindig korán reggel keljen útra, hátra hagyva minden gondot." Philander nek ezt a tanácsát minden gyalogló a legjobb egészségi szabályok egyikéül tekintheti. Természetesen, ba valaki vasúton, gőz- vagy vítorláshajón, kocsin vagy más alkalmatosságon utazik, akkor a szabály megváltozik. Mennél tökéletesebbek, kényelmesebbek és egészségesebbek a hajók, vasutak és ko.csik, mennél jobbak és hitelesebbek a vendéglők, melyekbe szállnunk kell: annál ajánlatosabb azoknak, kiknek idejök s módjok engedi, egészségeknek az utazás s helyváltoztatás általi helyreállítása. Csaknem teljes bizonyossággal állíthatjuk, bogy azok az emberek, kik nem puszta szokásból, de egészségük érdekében, szellemi mulatságból s tapasztalásból sokat utazhatnak, egészségesebbek, nagylelkübbek, szeretetreméltóbbak s több kilátásuk vau tovább élni, mint azoknak, kiket a kedvezőtlen sors arra kárhoztatott, hogy örökké egy helyben üljenek s tengjenek. Folytonos szellemi munkássággal foglalkozóknak, tudomány- s ismeretbuvároknak és művészeknek — egyéb testgyakorlás hiányában — különösen mul- hatlanul szükséges az idöközönkint való utazás. Milesz Béla.
