Eger - hetilap, 1875

1875-01-21 / 3. szám

XIV. év-folyam.

3. szára.

1875. január 21-én.

Előfizetési dij :

Egész évre , Félévre . .

Negyedévre . Egy hónapra Egyes szám

. 5 ft — kr. . 2 ft 50 kr. . 1 ft 30 kr. . — 45 kr. - 12 kr.

Hirdetésekért:

minden 3 hasábzott pet,t sorhely ntán 6, bélyegadé fejében minden hirdetést?: 1 30, nyilttérben egy petit sorhelyért ló kr fizettetik.

Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön.

Kiadé-hivatal : a líceumi nyomda. Előfizetéseket elfogad : a szerkesztőség (Széchenyi-utca 84. sz.) és Szolcsányi Gy. könyvkereskedése (Alapítványi uj ház a lyceum átellenében) s minden k. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr.

Előfizetési fölhívás!

Tisztelettel kérjük lapunk t. közönségét előfizetéseik ideje-ko- rán való megújítására, nehogy a lap elküldésében fönakadás történjék.

Előfizetési föltételek :

Egész évre ... 5 frt.

Félévre . . . 2 „ 50 kr.

Évnegyedre . . 1 „ 30 „

Egy hóra . . . — 45 „

Az előfizetési pénzek — legalkalmasabban posta-utalvány utján — kiadó hivatalunkba küldendők.

Az ,,Eger“ kiadó-hivatala (érs. lyc.- nyomda.)

Eger, jan. 20. 1875.

Midőn a bortermelő az isten által adott áldás leszüretelését végzi, sejtelmében sincs annak a gondolatnak, bogy az Ízes aranygerezdek oly sok minden kártékony, sőt undoritó alkatrészeket foglalnak magokban, és víg dana között végzi munkáját. Pedig lehet, hogy halál dalát hangoztatja a kongó hordók között, melyeknek bordái közé az arany gerezdek levét must alakjában igyekszik beszorítani, mert ki tudja a jövendőt?

A must fermeutatioba jőve, a kipárolgó szénsavval halálát okozhatja a vig szüretelöuek, ki netalán elég vigyázatlau kellő óvatosság nélkül pincéjébe menni, s ha azt szerencsésen kikerülte, bora leszűrésekor mégis észreveheti, hogy a hordó fenekére szállott seprő mily undoritó folyadék és mily kevéssé ismerhetni benne rá eredeti anyagára : az aranygerezdes szöllö-fürtre.

Ily formaimhoz hasonlítható az alkotmányos politikai élet is.

Egy nép, egy család mosolygó gyönyörrel él a társadalom kebelében ; minden egyes tagja gyönyört nyújt az észlelőnek, vigság, élet hangzik csoportjaiban ; barátság, szerelem hon találja magát soraiban. De mihelyt a szüret, a politika összecsomoszolja a nép- családot, a társadalmi élet megszűnt öröm lenni a szemlélőre, a fermentáló előállott, s mig egyrészről mérges, fojtó gázok emelkednek felszínre, a társadalom sepreje aljra verődött s igyekszik a tiszta szinbort, a társadalom javát zavarossá tenni, összekuszálni ; mert hiszen régi példabeszéd: hogy az álnokság zavarban szeret halászni.

A nemzetek életképességét politikai érettségük és érdekeltsé- gökröl szokták megítélni. Ez igaz; de az is való, hogy a nemzetek sülyedtségét semmi sem jellemzi jobban, miut a politikai elerkölcs- telenedés, megvesztegethetőség, és ingatag, iránytalan, habozó eszmezavar, mely ma fehéret mond, holnap pedig a feketére esküszik.

Ha tekintetbe veszsziik hét éves alkotmányos politikai életünket, valóban szomorú tapasztalással vagyunk kénytelenek kimondani, bogy a jobbik feltételt nem értük ugyan el, de a sülyedés foka felé szemlátomást banyatlunk, és hogy hazánkban a nyilvános politikai élethez még sok politikai érettség, és több határozott jel kívántatik meg, mint amivel dicsekedhetünk és a mivel bírunk

Minálunk a fermentatio nem hat évig tart, mint az egri f< bornál, hanem még a nyolcadik évben is erős forrást képez à

leszürttelt bor, és az ártalmas gázok fe 1, és az utálatos söpredék le, sokkal nagyobb tért foglal el még most is, mint az kívánatos lenne egy egészséges politikai életre, és hasznos lenne a társadalomra nézve.

A legnagyobb szabadság, a lélekismeret és meggyőződés szabadsága, mely a szabad szóiás jogával karöltve képezi az emberi jogok egyik legmagasztosbikát.

Nagy felelősséget vállalnak azért magokra azon politikai ko- lomposok, kik saját önző egyéni céljaik kizsákmányolására — a könnyen megingatható tömegnél a valódi meggyőződést eltántorítani és a lelkiismeretet elnémitani törekszenek.

Nagy bűnt követnek el azon kárhozatos demagógok, kik politikai türelmetlenséggel kárhoztatva mások lelki szabadságát, ellenségül kiáltják ki a nyers tömeg előtt a más politikai hitvallást követőket, s ez által a társadalmi jó egyetértést fenekestül feizavarva, a viszály magvát vetik el a haza lakóinak minden rétegében.

De keserű megbánást szoktak azok is szenvedni, kik nem meg- gyözödésök s leikök sugallatát követve, magokat elámittatni engedik a mézes szájú hitegetek hizelgéseivel.

Maradjon azért mindenki igaz meggyőződése mellett, s ne iparkodjék gyűlölni a vele egy politikai hitvallást nem követő polgártársat, hanem gyűlölje inkább az ö és a haza romlását előidéző népbolondítókat.

Kegyeletes ünnepély.

Kápolnáról egy ép oly kegyeletes, mint megható ünnepélyről tudósitjáü lapunkat. Az ünnepélyt, f. bó 6-án maga a község rendezte, hogy a helység két derék szülötte, u Babies testvér-pár érdemei iránti elismerésének és tiszteletének állandó emléket emeljen. Kápolna derék népe ez által mig egy részt fényes bizonyságot szolgáltatott arról : miként tudja józan és értelmes népünk méltányolni a valódi hazafi-érdemeket: más reszt nemes példát adott a jövő nemzedéknek, miként tisztelje és becsülje meg azon férfiak emlékét, kik a haza s nemzet szolgálatában kiváló tehetségeik s tetteik által követésre méltó példával mentek előre. Mint a népünknél nyilvánuló kegyelet egy magasztos tettét, örömmel közöljük az ünnepélyt, egész terjedelmében.

Kápolna, jan. 12. 1875.

Kápolna községe szép és megható ünnepélyt rendezett folyó hó 6-án. Rendezte pedig ns. és főt. Babies János egri kanonok, és t. Babies István ügyvéd urak tiszteletére, kik e község szülöttei, kikre e község büszkén tekint, mint olyanokra, kik szorgalmuk, munkásságuk, s polgári erényeik által közbecsfilésben részesülő állást és tekintélyt vivtak ki.

Hogy ezen jeles férfiai iránt tiszteletének, s érdemeik iránti elismerésének kifejezést adjon, elhatározta a köziég, miszerint születésük helyét, és ezzel emléküket, inég életükben márvány-táblával örökiti meg, a jelen ifjú sarjadék és a jövő nemzedék buzdítására.

Az ünnepélyt diszes egyházi szertartás előzte meg, melyen mindkét ünnepelt férfiú részt vön. Ennek végeztével a községi elöljáróság kérésére az ünnepeltek elmentek az ünnepély színhelyére, hol az összegyűlt nép, az iskolás gyermekek és nagyszámú értelmiség által lelkes éljenzéssel fogadtattak. A község nevében üdvözlő ' édet mondott a kompoiti uradalom köztiszteletben álló igazga- t. Schick Ignác ur, ki ékes-szavakban tolmácsolta ezen é!y célját, s elragadó beszédére úgy peregtek a jelen voltak ei, mint az akkor épen sűrűn aláhalló bó-peiyhek.