Eger - hetilap, 1874
1874-03-26 / 13. szám
tán e részben az országos képviselő-házi ■*>-. az 1873 évi jun. havában tartott rendes évnegyedes közgyűlésből már intéztetett felirat,, a az az e címen felmerült s felmerülendő költségek fedezéséről! gondos kodásra felkéretett; a kérdésben forgó 2211 ft 48 krnyi öszveg — addig míg a képviselöház halmozott, sokoldalú, fontos és sürgős te endöi közt ez ügyben határozatot hozhat; vagy esetleg inig a megyei önkormányzatra nézve kedvezőbb idő bekövetkezik, a midőn a megye majdan saját pénztárral rendelkezvén, oly helyzetbe jut, len- álló kötelezettségeinek eleget tehetni, — a megyei nemesi pénztárnál mint a házi pénztár ellenében fenálló cs’lekvő 6°/0 követelés nyilván tartandó. Mindazonáltal a hozott, de helyben nem hagyott határozatnak jogossága s törvényességéről meggyőződve lévén, s körvonalozni kívánván azon álláspontot, melyből kiindulva, a megsemmisített határozatot hoztuk, mellőzve a sikertelennek bizonyult feliratot, a képviselő-választások alkalmával felmerült költségek fedezésére vonatkozó határozatnak bővebb indokolásával a következők rendeltetnek jegyzőkönyvileg felvétetni: Folyt. köv. A gazda-közönség elkényszeredett helyzete. Beszéljünk őszintén, s ne titkoljuk tovább a nyomorúságos helyzetet. Mi ennek a fő oka ? egy részt a sok csapás, s leginkább a múlt évi szűk termés, másrészt azon nagy csomó, melyet Bes kötött a nemzet lábára. Ne tagadjuk, hogy valami rothad a levegőben, mindenféle uj indokok terjesztik a miazmát, melytől a gazdaság, ipar és kereskedelem emberei rakásra bulinak! Nagyhangú mondásokhoz, s önámító frázisokhoz szokott politikusaink a korábbi időkben vajmi sokszor hangoztatták ezen mondatot: hogy Magyarországnak varnak gazdag segély forrásai; és mégis ime most, amidőn az ínség és az adóterhek sokasága által szorocgattalik az ország lakosságának legnagyobb része, sehol és senki által sem fedezhetők fel azok a „gazdag segély-források," a melyekből és amelyek által az országos pénztáron és a pénzetlen- séggel kttzködö néptöroeg, r a mindinkább nyomasztólag suiyosodó anyagi helyzetben ide stova vergődő középosztály legmindennapibb szükségein könnyíteni lehetne. Ez idő szerint inaiét azon kis és közép birtokos osztály jutott a mindinkább elkényszeredö anyagi helyzetbe: akiknek urias körülményei s ezekbői kifolyó társadalmi kényszerűségei nem engedik azt meg, hogy önmaga lógja meg az eke szarvát és személyesen, kaszával, kapával részt vegyen a munkatételekben; hanem mindazt cselédek s napszámosok á'tal, bérfizetésért kénytelen megcsináltatni s elvégeztetni. Firduszi, Kelet legnagyobb költője. Króili BélátólFirduszi a Sahuame (Királyok küve)cimti persa bösköUcmény szerzője, nemcsak Pcrsiának, hanem az egész keletnek legnagyobb költője. Müve, mely némelyek szerint 60, mások szerint 120,000 párversböl áll, egység tekintetében az Iliász, Niebelungen és Ossian énekei felett áll; költői becsre nézve pedig semmit sem enged az előbbieknek. Firduszi, kinek neve paradicsomit, édenit jelent, Tnsz városában született. Születési, úgy mint halálozást éve bizonytalan; az utóbbit némelyek 1020, mások 1030-ra teszik. Firduszi tehát abban a korban élt, midőn apersa birodalom átmeneti korát élte a ködbo- málvbau borongó 6 korból a történelmi bizonyosság által megvilágított közép-korba. A forrongás, mely Persiáuak nyelve, vallása, politikai élete körül kifejlődött, már csiilapulóban volt. A ó per.ia nyelvből kibontakozott és kitisztult az uj persa; a tüzimádási háttérbe szorította az iszlaui, és ennek megerősítése érdekében még sok harcot folytattak a régi vallás hiveivel. A politikai átalakulás pedig csak az egymást felváltó dyuasztiák harcában nyert kifejezést. Mindezen áiiapotok nem akadályozták a persa uralkodókat abban, hogy országuk és népök szellemi művelődéséről és a művészetek ápolásáról gondoskodjanak. A persa nép az egész keleten legtöbb képességgel és adoAz ilyen birtokosoknak ez idöszerinti anyagi helyzete valóban majdnem kétségbeej:öleg reménytelen, és elkeserítő. Ha azou birtokos osztály tagjai, az ez évi gazdálkodási munkálatok elvégzésére szükségelt köt.ségeket egy vagy más módon elő tudták teremteni : ezzel legfeljebb annyit értek el, hogy téli takarmányok, olyan, a milyen vetőmagjuk s legfeljebb újévig való kenyérnek valójuk gyűli össze. Most tehát azon birtokos-o-ztály előtt ama kiszámithatianul terhesen nagy feladat megoldása áll: hogy ezutáu mit eszik családiéval, s cselédjével együtt ; a jövő évi gazdasági munkákat, a cseléd- és háztartásról, gyermekei neveltetéséről, tartozásainak kamatjai s a töke egy részének visszafizetéséről es a mi ezeknél eludázhatiauabb, a mindenféle közadók, — melyek a birtokok képzelt de tettleg elveszett jövedelmére vaanak kiróva,—• kiteljesítéséről bármi áron, sőt akármiféle utón és módon gon- do-kodjék. A magyar haza lakosságának egyik osztálya sincs folyvást annyira irtózatosan nyomasztó helyzetben, mint a kis és közép birtokos osztály, mert ez, — minthogy egyfelől a gazdálkodás, ház és családfarlás és az adózás költségei mindinkább felfokozódva s többülve halmozódnak össze a nyakára, és a terméketlen évek szükségleteit köicsöu-péuzzel keny-eien toldozni, — a helyett, bogy valamit tudna keresui s félretenni, évről évre mind inkább pusztul és meg- iosztódik vagyonától, minthogy töke-vagyonát kénytelen aptónként felemészteni, annálinkább, mivel a rósz termésű évek száma felülmúlja a kielégítő terméstadó éveket; és a mindenféle kamat és adó teher évről évre emeltetik, feljebb fokoztatik. Mig az üzlet emberei, még a mostani pénzetlen időben is, ha másként nem, legalább üzletük összébbhuzása és tartozásaik meg- hosszabbittatása által tudnak magukon némileg segíteni: a kis s középbirtokos osztály rnng annyit sem képes elérni; mert ö tőle a pénzintézetek kérleibetleutil követelik tartozásaik lefizetését, — s a melleit ezen birtokosok a rendes gazdasági munkatételeket kénytelenek az évszakokhoz képest mindig pontosan megtétetni, mivel különben a jövő érre termést nem várhatnak. A gazda ember állapota és gazdászati visszonyai egész évre, sőt több évre kihatólag, átterjed deg válnak rosszzá, terhessé: a gaz- dáízati válság esélyei, s a rósz termés által. A gazdának az ö munkatételei s reményei legalább is egy egész év leforgására szólanak,s ha a termés, az időjárás- rosszul üt ki, a gazda ember egész évre meg van fosztva elélhetésiés müködhetési eszközeitől; sőt ha szorultsága miatt adóságokat kénytelen csinálni, az által a gazda áüapeta több évre kihatólag válságossá fajul el. A gazda-közönségnek elesüggesztőleg nyomasztó helyzetét ez mánynyal bir a költészet iránt. Nyelve is leginkább alkalmas a költészetre. Keleten az iszlatn három fö nyelvi t következőleg jellemzik: Arabi kuvvet észt, tiirki huner észt, fai szí seker észt. (Az arab erő, a török művészet, a persa cukor.) A költők pedig majd angyalok, majd tündérek nyelvének nevezik a persát. A flilemi- le, midőn elbájoló dalát zengi, persa nyelven beszél, — mondja Hafiz. A persa nyelv, kiváló költői nyelvvé kiképeztetését a persa uralkodók bőkezű és fejedelmi támogatásának köszöni. Apersa uralkodók vetélkedve egymással pártolták a költészetet és a költőket, kik képességük jeleit, adták, udvarukba édesgették és fejedelmileg megajándékozták. Némely uralkodó sahuak ? —300 udvari poátájavolt, kik mindnyájan igen nagy évdijat húztak,s csak az a leendőjük volt, bogy évenkint egy-két költeményt Írjanak. Akik külünöseD kitűntek, azok költőkirály, kültüfejedelem, költővezér stb. címet és rangfokot nyertek, s ezek alatt állottak aztán a kevésbbé kiváló képességűek. Formális költői hadseregnek nevezhető. Aki az udvari költők sorába akart felvétetni, anuak egy feladott tárgy felett egy rövidke költeményt, vagy egy sorra megfelelő rimes sort kellett rögtönözni. Firduszi, ki egy szegény kertész fia volt, de költői hivatást érzett magában, egy napon Anszari költő király társaságába iopózott, midőn az ö tanítványai Azdsadi és Ferrucki is vele voltak. Anszari a paraszt-ruhába öltözött Firduszit igy szólítja meg : „Birader (öcsém)! a költők társaságába csak költők mehetnek.“ Firduszi válaszolt1. „Én is kiütő vagyok.“ Mire Ans/ari azonnal
