Eger - hetilap, 1874
1874-03-19 / 12. szám
90 a nemesi pénztár követelése a házi pénztár irányában tett 2278 ft 10 krt. Mindezen jelentések tudomásul vétetneks az intézkedést igénylő pontok később, de még e gyűlés folyama alatt, fognak határozafAklnil plláttíittii Az 1872. 5. t. c. s az 1873. 34, 35, 33,37, 38, 39, 40 t. cikkek kihirdettettek s levéltárba tétetni rendeltetnek. A legközelebb tartandó megyebizottsági reades közgyűlés f. é. jun. hó 15 és következő napjaira tűzetik ki. Miről az összes szolgabirák és p dgármes'erek tudomás és kö- röztetés végett jegyzőkönyvi kivonaton s a szomszéd törvényhatóságok, tudomás végett, szokott módon értesittetnek. A m. k. minister elnök 1 873. dec. 24-röl 5108 sz. a. értesíti a megye közönségét, hogy a pénziigyministerium vezetését is átvett.e Tudomásul vétetett. A pénzválság és az apróbb pénzintézetek hazánkban. Európa a múlt ősz óta szakadatlanul a pénzválsággal küzd és pénzszorultságban szenved. Eme hosszan tartó válságot, és életemésztö szenvedést a keleteurópai rósz termés, a francia nagy kölcsön, a been bank és iparos szédelgések, és utóbb a cholera nagy területen való elrémitö pusztítása — mindinkább elmérgesitette és még sanyargatóbbá fokozta fel. A tavasz jó terméssel kecsegtette egész Európát, azonban elvégre az aratás és cséplés arról győzte meg a gazdákat s üzéreket, hogy egész Európa-kiterjedöleg a középszerűnél roszabb a lefolyt évi termés ez eredménye, aminek hatása az által még felfokozódott, hogy a korábbi évekről sehol sincsenek fea jelentékeny mennyiségű maradék-készletek. Ilyen körülmények közt Europa termény és pénz tekintetében Észak^Atnerikától várt sesittetést. És ime a kisegítés belyerí Amerikából egyszerre a newyorki pénz- és tőzsde-válság rémhírét hozza át a távirda Európába, amely válság természetesen még inkább felfokozza, és sanyargatóvá mérgesíti az üzleti zavart és a pánzszorultságot, minthogy az amerikai válságok, főleg az angol pénzpiacra erős visszahatást gyakorolnak. Most, midőn a pénzpiac állapota az üzleti közlekedések és tér- foglalh itások következtében, szinte egyetemesen solidaris nemzetközi viszonyuyá fejlődött ki s mindinkább solidaris terrénummá képződik: a pénzválság már nem egyes államok keretébe szorítkozó viszontagsá, hanem egyetemes európai járvány és üzleti kalamitás. A cosmopolitikus speculatio telhetetlensége ma már nem egye3 államok területére szorítkozik, hanem minden államra kiterjed, hol tetemesb nyereséget ígérő üzletcsinálás lehet kilátásban. Az elméié i és tényleges életviszonyok, — az eszményi feltevések megvalósítására irányzott cselekvények és az ezek után előálló eredmények k izt: rendesen élethalállal fenyegető örvények mutatkoznak s állanak elő. A tervezők a dolgot igen csinosan, és csábitó kiszinezéssel felöltöztetve adják a nagy közönség elé; azonban a tettleges foganatosításnál minden egészen másként alakulva áll elő, — másként üt ki. Az uzsoratörvény eltörlését azzal indokoltuk : hogy a pénz úgy majd olcsóbbá lesz; s az uzsoratörvéayek csakugyan eltöröltettek ; de a kamatláb hallatlan magasra emelkedett, még a betáblázással biztosított tartozásoknál is ; és még a humanisztikus intézetek is uzsoráskodásra adják magokat; ami által a magán-emberek még inkább ösztönöztetnek az uzsoráskodásra. Az uzsora mételye tehát körtilhirapódzott országunkban mindenütt; és a beteg, ki a pénzalkusz gyógykezelése alá került, a drága gyógyszertárból orvosság helyett mérget kap, mely egy percre enyhíti ugyan fájdalmát, de ha meggyógyul is a seb, megmarad a helye, és előbb-utóbb a kora halál elkerülhetetlen. Nem hogy részünkről az uzsora törvény visszaállítását óhajtanék, sőt mi is hódolunk azon ismert elvnek, hogy a pénz áru gyanánt tekintendő, melynél fogva minden érettkoru emberre bízzuk, hogy saját ügyei felett önállóan és szemesen őrködjék. Ámde a szükségben elhangzik a józan ész intelme, és a szorult ember, a pillanat hatalmától elragadtatva, kétségbeesetten oda veti magát az ólálkodó üzér csalfán mentő karjaiba, a hol nemcsak anyagilag tönkre jut, hanem gyakran becsületét, és hitelképességét is kockáztatja. Megjegyzendő, hogy az adÓ3 sohasem tudja, kiktől vette fel tulajdoaképen a pénzt, a hitelező kiléte a «özvetitö alkusz titka, ki magához veszi a váltót, vagy kötvényt, és megbízottjaival körüljáratja a corpus delictit a nagylelkű tőkepénzesek során. Ily formán a priori peiengérre tétetik a hitelkerasö neve, mely egyszeri adósság cím mellett sokszorozva fordul mega pénzpiacon, minek folytáa csorba ej tét: k az adós hitelén, — bármily jóa.ia>-atu és hitelképes legyen is egyébiránt — és a bizalmatlanság magva, mint a gyom ellepi és elfojtja vagyonának rendes kifejlődését. T Á R C A. j^ Tél végén . . . A zsarnok tél királyi széke ing, Melyről csak fagy jött és hideg halál . . A jégbilincsek megBzaggatva mind, Az életharcra minden készen áll . . . A rab-természet néma börtön-álmán Az ébredés reménye fénylik át; Egykét nap . . . s a remény valóra válván, Élet küzdi le a bús félbalált . . . És e diadal legszebb fényéül A kikelet mosolya földerül . . . Első mosoly . . . első, legszebb remény, Megifjúlt ég felhőtlen kékjiröl .. . Ti legszebb pontok az év életén, Felétek mennyi képzelet repül! Az ifjú szivek első dobbanása A vágy hangján szólal meg értetek; Az agg redökre, felhős arcvonásra, Öröm, vigasz fényét derítitek, És a beteg, örömtelen, szegény, Bennetek látja, hogy mi a remény! . . . Ah ! hiszen oly szép, olyan megható, Midőn az agg föld álma megszakad, S gyönyörtől reszket a pacsirtaszó, Békét, éltet sugárzó ég alatt . .. Midőn a csóktól, mit a fényes égbolt Sugárban küld az ébredt föld felé, Ott, hol kietlen, hólepett vidék volt, Ibolya kél, s szendén mosolyg elé, S öltönykéjén örömkönyü ragyog : Ifjú tavasz, legelső harmatod!. . . Hozd, szép tavasz, az első ibolyát; Kék kelyhéből emlék mosolyg felém . . . A virág himport, a rét bársonyát . . . Emlékeket mosolygnak ök elém . .. Te is mosolygd rám fényét kék egednek, Megsiratott remény emlékéül. . . Nekem kedv s vigasz már úgysem születnek, Szegény vágyam csupán feléd repül: Benned szemlélni elzárt édenem . . . Csak nef e 1 ej c s e t, azt ne hozz nekem! — r. — a. Bécsi tárca-levél. A történetírók Romáról a többek között azt is feljegyezték, miszerint állott ott Janusnak egy temploma, melynek ajtajai háború idején tárva, békében pedig csukva valának. A bécsi Lothringer utcában is áll egy ily fajta templom, melynek ajtajai szintén csak háború esetén — e szót nemesebb értelemben véve — nyitvák, ha t. i. termeiben a képző művészek egymástól a győzelmi babért elharco- landók, csatasikra szállanak,— értem a Küustlerhaust, melynek újból megnyitásáról óhajtók jelen alkalommal beszélni. Minden csütörtökre péntek következik ; azt tartja a példabeszéd s épen ezért igen kellemetlenül érezné magát meglepetve az,
