Eger - hetilap, 1874
1874-12-03 / 49. szám
386 levegőtől és napfénytől teljes elzárás, nedves lakás; tisztátalanság, a gyógyszerek túlságos élvezete, nagy hatással bírnak ezen baj létrehozásában. Az elsajátított görvélykór sikeres gyógyítása csak akkor remélhető, ba az idejekorán fölismertetett; s e tekintetben figyelemmel kell kisérni a nyirkmirigyeket; ezek a görvélyes kóranyag behatása következtében megduzzadnak,Jmeg- keményednek, sőt genyedésbe mennek át. Ha a baj tova terjedt, ezen anyag lerakodik a csontokba, belekbe, agyba és lépbe. Az öröklött (veleszületett) görvélykór leginkább szőke, úgynevezett selyemhajú gyermekeknél fordul elő. Az ily gyermekek bőre áttetsző, s a bőr alatt a viszerek kékes szinezete élénken tűnik elő; az arc rózsapiros, de ezen pir határolt; az ajkak — különösen a telső ajak duzzadt, s nagy hajlammal bírnak a hámlásra. A szemek nauyok, rendesen kékek és szép metszetüek, az orr duzzadt és hegye kevéssé bunkó alakú. A fej aránylag a többi testrészekhez, erősen kifejlődött; a nyak rövid és vastag : a végtagok gyöngék és soványak, vagy, ellenkezőleg puhák és taplósak ; az altest kemény és puffadt. A görvélyes gyermek szellemi képességei igen korán s gyakran valóban meglepő mérvben fejlődnek; s a fönnebb említett tünetek bozzájárultával az úgy nevezett „virágzó görvély- kóros állapotot“ képezik, mely ha ellene a szükséges véd- eszközök nem foganatosíttatnak, a kifejlődés korszakában tlidögü- mökórrá változik. Ezek azon gyönyörű és kedves gyermekek, kiknek élete a Tisza virágéhoz hasonlít, kik ephemer földi életet élve, csakhamar mint angyalok égbe szállnak ! ! Hány ily gyermek volna az életnek megmenthető, ha az anya az oly szép külső alatt lappangó retteneles bajt fölismerni tudná, s ez által a mentség védesz- közeit foganatosítaná? A görvélyhór nem mindenkor mutatkozik ily kellemes alakban, van az úgynevezett „hanyatló görvélykór“ is! Éz lehet veleszületett, vagy aquirált. A hanyatló görvélykórban szenvedőknél a fej igen ki van fejlődve, főleg a homlokon és hátfejen; az egész test vizenyős, összeesett; a has puffadt; az alsó végtagok elsoványo- dottak; a bőr fonnyadt és száraz; az arc ráncos, agyagszinü és vénes; a gyermek nehezen tanul járni és beszélni; szellemi tehetségei igen alacsony fokon állanak; hajlama van idült tápszervi betegségekre stb. Ha a kór ezen időszakában a kellő eljárás nem létesittetik, a 3—4 ik évben a nyirkmirigyek duzzanata áll be. A nyak, váll, kar és a vékonyak mirigyei megduzzadnak, megkeményednek; sőt mint már említettük könnyen gyuladásba mennek át s ezután genyedés következhetik be. De mégjezen kívül lerakodások történhetnek a belekben, csontokban, az agy és lépben. Ilyenkor azután nátha; tiidö és légcső hurut; szorulás vagy hasmenés; geliszta kór; általános elsoványodás ; szemlob stb. mellék bajok gyanánt lépnek föl, melyek a gyermeket igen rövid idő alatt sírba viszik. Leginkább félelmes a görvélykór akkor, ha az a csontrendszert támadja meg; ilyenkor az ízületek végei bunkósan megdagadnak; a csonthártya lobos állapotba jön, s ez által csontszú, csontfene állhat be, melynek veszélyes voltát nem kell bővebben fejtegetnem. A görvélykór gyógykezelése, annak legelső kifejlődésétől kezdve az orvos hatásköréhez tartozik; az anya szigorúan és pontosan teljesítse azon utasításokat, melyeket az orvos ad ; s ha anyai szive némely szigorúnak tetsző rendelvényre talán fájdalommal telnék cl, vigasztalja azon meggyőződés — hogy gyermekén csak így lehet segítve. Gyakran hallottam anyákat zúgolódni: midőn görvélyes gyermekének a tésztanemü eledelek élvezetét egyátalában (még zsemlyét, vagy kenyeret, kiflit vagy burgonyafélét is) eltiltottam : pedig azon gyermek betegségét csupán a sok kenyérevésnek köszönhette, s midőn kizárólag bús, tej, tojás és gyönge főzelék étrend mellett élt, egészsége csakhamar visszatért, bár a kórbajlam nem is lön teljesen kiküszöbölve.— A változott étrend mellett azonban a jó és fris levegő, megfelelő ruházat, e mellett a Halli vagy Csizi ásványvíz használata is igénybe veendő, melynek időpontja azonban orvos által határozandó meg. A görvélykór, különösen a születés után kifejlődött görvélykór fő okát gyakran az egyes szegényebb sorsú családok végtelen nyomorában találja. Midőn egy 8 —10 tagból álló család egyetlen zugolyban kénytelen élödni, hol a romlott levegő, az elégtelen ruházat és táplálkozás a különben egészséges gyermeket satnyává és a görvélykór kifejlődésére alkalmassá teszi; nem volna-e segíthető e szerencsétlenek nyomorán ? Az ily szerencsétlenek, kik inkább a munkás osztályokhoz tartoznak, koldúlni szégyenlenek, s nyomorukat csak az ismeri, kit vagy a véletlen sodort egy ily helyre, vagy kit hivatása körükbe ve4 T Á R G A. ^ „Máj me’lássuk!u — Regényes történet, mely által az érdemes közönség ismeretséget köt a palóc ususokkal, moresekkel és dialectussal. — (Folytatás.) Az öreg erre aszonta, hogy: ári vári . .. een perolát attam, hát me-lesz! Ne is lássak semmi pityergeest, mer kicsavarom a nyakad. Hoonap ee-megyőnk a papho, boónaputány kibirdetyik . . . kom- peer-ásás utáng ee-rakjuk a lagzit. Erre a beszeedre Ilona me-me keek lett, me-me feheer, mer tutta, hogy akire apja perolát ad, annak me-keek lennyi. Ee-szánta hát magát, hogy kútba ugrik, de eleöbb a Berának akart egy szót mondanyi. Een nem is tóm, kivee is lesz az velág! Mikoó een hajadony voottam, so’se merte voóna aszondanyi egy lyány se, hogy ö észt szeretyi, ászt nem szeretyi. . . Nekem is ahogy memonta apám uram (Isten nyuktassa!), hogy a Mihá Miskábo adott, asse monttam, hogy izee*) . . . hanem fee-húztam a piros csizsmát, fee-vettem eedes szüleem (álgya meg a Kirisztus haló fögyeebe is!) keek menteejét, Matyó Ilus, me Tamás Erzsu rászúrták a rozmaringot, me-me beragasztották a koszorómat arany- porval **), azutáng az templomba mehiteltek bennőnket, oszteeg eel- tem az uramval 40esztendeőig; meeg mostis vele voóneek, ha 10 esztendeő előtt szeena kaszáláskoó az kerek alá nem esett voona. No de iszen az újunk se egyforma. Ahány ember, anyi a gondolattya. Hát az Ilona is ahogy im apja szemibeö ee-suttyanhatott, szálait ki a Berábo, annak nem szótt egy ístenatta szoót se, hanem nyakába borúit, oszteeg rítt, hogy a szílve máj me-szakatt belee. *) Ez többnyire most is így van. **) A palóc menyasszonnyok még mindig így öltöznek. Ha az elkerülhetlenül szükséges mente a háztól nem kerülne ki, kölcsön kérik. Egy általam megjegyzett mente 5 esküvőnél szerepelt egymás után. — Mi bajod van Ilona lelkem ? Taláng bántott valaki, vagy mebótt eedes szüleed? — kérgyi Bera. — Een halok me! een! .... mer ee-veszitem magamat . . . hogy im hát .... Oszteeg ee-beszeette Berának az egeesz sort. Berának is kialutt ilyedteébe az pipája, oszteeg héjába rakta rá a sok taplót, sehogy se nem akart a megyúnyi. Azutáng ráneezett a eegre, me-me rá neezett a fődre, hogy mi is vo óna hát az csinányi valoó. Ecczer csak nagyot üt az homlokára, mecsókollya a sze- reteöjit.. . . — Ne búsully Ilona! tóm mán een, mit keek tennyi. — Igazán tugya kied! hát oszteeg nem lenneek-e csakugyan a Gazsi feleseegi. — De hogy leszel! hanem szalaggy a paroklyára, akkoó minden joó lesz. — Hova szalaggyak een ? láng kiedet is me zavarta az ilyedseeg? — Ne oko8boggy te, hanem siess a főúrho, oszteeg mond ee néki, hogy te nem akarsz az Gazsi feleseegi lennyi. — Nem merek ám een magam. — No iszen ee menek een is, máj rá bízom agyig az zsidó birkát valakire. Ahogy az paroklyára eernek, bemegy Ilona az plebánosho, ees azon kezgyi a panaszt, hogy ee-fakad ríva. — Mieer risz te Ilona ? keergyi szeepen a fő úr. — Na sor történik velem, keerem aássan! eedes apám uram feerhö adott ahho, akihö een nem akarok mennyi. — Hát kihö akarnaá te mennyi ? A lyány irúlt, pirult, szemeit lesütötte, oszteeg alig birta ki- mondanyi, hogy — Juhász Berábo. — Iszen jóó választottá leányom, mer az Bera takaros, megoszt jóo erkölcsű, rózan legeeny. Nincs itt az a Juhász Bera? — De bion itt vagyok! ugrik be Bera. 1
