Eger - hetilap, 1874
1874-10-22 / 43. szám
340 mányok- és e kérelemre vonatkozó 5621 V — 874 számú árvásszéki — továbbá: olvastatott az árvaszéki elnöknek a Tiszabank állása iránti felterjesztésére leérkezett 28413 számú ministeri leirat — a gazd. és pénzügyi szakosztály érré vonatkozó véleményes jelentése. Miután a megyei árvaiigyi szabályok 175 § a értelmében az árvák vagyonainak tűz elleni biztosítására vonatkozó intézkedések megtétele az árvaszéket illeti, a megyei árvaszék ezennel utasittatik, miként a „Tisza“ cimü biztositó társulat üzleti állására vonatkozó biztos adatok beszerzése után, e kettős megye területén létező ár- vavagyon tüzelleni tömeges biztosítására nézve az említett társulattal kötött szerződést vagy továbbra is fentartsa, vagy a fölmondás mellett megmaradva, tett intézkedéséről szóló jelentését a jövő évne- gyedes bizottsági gyűlés elé terjeszsze be. Az egri kisdedóvoda történetének vázlata. Az egri kisded-óvoda második korszakát éli. Első életbe léptetése az 1844-ik évre esik, midőn azonban másfél év múlva 1845- ben megszűnt. Néhánv nemeskeblü polgárnak, ezek között főleg Babies István ügyvéd urnák köszönhető, hogy az intézet csekély pénzvagyona, mintegy 1300 frt., biztosan elhelyeztetvén, a jövőnek femna- radhatott. Később, 16 évvel 1861-ben igénytelen személyemnek jutott a szerencse ez intézetet újból életre hívni; előbb megküzdvén sok, igen sok akadályokkal az akkori politikai viszonyok miatt. E 16 év alatt a fent érintett összeg 2414 frtra növekedett s ez, és némely, Csiky Sándor ügyvéd ur által gondviselt szerelvény képezte az óvoda összes alapját. A kezdet, főleg pénz nélkül, mindig és mindenben nehéz ; s e nehézséggel való küzdelem jutott osztályrészemül ez ügyben, mert az intézkedhető hatásos férfiak nem adtak semmi pénzt rendelkezésemre, sőt gyanús szemmel néztek. Köztök Cs, ur ekkép szólt hozzám hozzám: Hát már ön is még pedig a kisded-ovoda vagyonát Bach-nak akarja átjátszani?! Megjegyzendő, hogy ez 1860-ban s akkor történt a város-háza termében, midőn, mert máskép nyomába jönni a 16 évvel előbb felmaradt vagyon és egyéb irományok és szerelvényeknek, mire pedig mindenesetre szükségem volt; az akkori főnök Tiboldhoz fordultam, s az ő rendeletére jöttek az illető férfiak a városházára, hogy útba igazítsanak. Fájt lelkemnek ezen elvemet mint becsületemet megtámadó Ez hasznos mulatság. A parádi fürdőben vasárnaponkint bál szokott tartatni. Kezdődik 9 órakor, vagy később, végződik 12-kor, vagy hamarább. Nem mondhatnám, hogy valami nagyszerűek. Legalább én nem látok abban semmi nagyszerűt, hogy vacsora után felforgatják az étterem asztalait, glédába rakják a székeket a fal mellé — épen úgy, mint a megelőző vasárnapokon. 4—6 pár elkezdifa mazurkát, a többi pedig mint egy syned- rion, ünnepélyesen positiót foglal a székeken — épen úgy, mint az előbbi vasárnapokon. A zene szól, a néző publikum is szól, s megjegyzéseket tesz egymás között a táncolókra — épen azokat és épen úgy, mint az előbbi és utóbbi vasárnapokon. — Ugyan nézze már — kiált fel az irigység egy termetes donnából termetetlen szomszédnőjéhez hajolva — hogyan mozog az a nagy kisasszony! Szegény fiatal ember! mily desperate néz körül, minika kérni akarna valakit, hogy segítsen neki húzni. — Borzasztó — sztirnyüködik egy érdemes matróna — ezt nevezik ők csárdásnak! Csárdás . . ! — Harminc év előtt láttak volna bennünket! Az volt a csárdás ! Ez csak vályogtaposás. — Már lelkem ténsasszony — suttyog egy távolabbi logie birtokosnője — csakugyan örülhet a lelke, midőn látja leányát ily szépen lengeni. Istenem, ha nekem ily leányom volna, mint a ténsasszony kisasszonya! — Hátha még a zene jobb volna ! tördeli a boldog mama. Notabene; nro 1. remekül táncol, a nro 2. páratlan a csárdásban ; a nro 3 pedig talán azt sem tudja, mi fán terem a taktus. Körüisétálunk a teremben. Látunk szép nőket., szebb nőket, legszebb nőket. Hallunk vidám nevetést, komoly ásitozást, nnalmas politikát. Egy úr épen most lép be a csarnokból. kifejzés s ekkor vissza is léptem. Azonban nem sokáig kellett várnom, hogy újabb gyanusithatás nélkül tehettem a célhoz vezető lépéseket; ugyanis 1861-ben beköszöntött az alkotmányos korszak, azon urak, kik csak nemrég vonakodtak felvilágosítást adni, most egész készséggel és szívesen tevék, különösen Babies István ur. Ámde az ilyféle ügy lendületbe hozásához pénz szükséges, ez pedig nem volt. Mit tegyek, mikép kezdjem? — Lieszkovszky József ügyvéd ur tanácsára gyüjtöivet vettem kezembe s csakhamar alá lett Írva 405 frt és készpénzben ez összegből kezemhez lett fizetve mintegy 60 frt. E szerencsés siker felbátorított, s első gondom volt Rapos József alapuevelőt Sz.-Fehérvárról ide költöztetni. Az ö tanácsa szerint járva el, második gondom a legszükségesebb szerelvények beszerzése és lakás kibérlése volt, és igy megindítottuk a kisdedek felvételét. E közben kérvényt intéztem a képviselői helyhatósághoz, támogatás és védnökségéért. A képviselő-testület, hozzá méltólag, meg is hallgatott s egyik 1861. jun. első napjaiban tartott ülése alkalmával nemcsak a védnökséget vállalta el, de egyszersmind megalakította az intézet ügyeit vezető szülői-bizottmányt is, Fülöp József ügyvéd urat nevezvén ki ennek elnökéül, és megszavazott állandóan, évenként 400 frtnyi segélyt. Pár napra reá a szülői bizottmány megkezdé működését s már jul. 15-én üunepélyesen lett megnyitva és városi intézetnek kihirdetve a kisded-óvoda. A fent irt képviselői ülésben meg lett állapítva a nevelő évi járadéka is: 500 frt készpénz, két szobából álló lakás és 2 Öl tűzi fa, s ezeken kívül a beiratási járadék a kisdedektől fejenként 40 kr ; igy lévén ez is megállapítva. A szülői-bizottmánynak a megnyitás után első gondja volt, számba venni, hogy mibe kerül évenkint az intézet fentartása, s aztán, hogy mily források szolgálandanak kielégítése alapjául. (Folyt, köv.) Egyleti élet. Heves vmegye és a Jász kerület gazd. egyesülete részéről (gyöngyösön 1874-ik évi szept. hó 7-én tartott rendes havi ig. vál. ülés jegyzőkönyve. Jelen voltak: Kürthy Antal mint elnök Berecz Ferenc, Kürthy János, Szávoszt Frigyes, Streitmann József, Veiszberger Ignác, Ve_ zekényi István. Bizonytalan lépése és még bizonytalanabb tekintete visontairól, vagy álmosság ról tanúskodik. Egy hölgy ott hagyja táncosát s az egész közönség szemelát- tára lebontja dús hajzatát s kezdi azt conamore befonni.. . . Grosse Geister geniern sich nicht! Talán azért, hogy lássa meg az egész világ, miszerint ö nem szokott chignont viselni! Közben-közben szürcsöli a negyedik portio theát . . . ő tudja miért ? • A zene pauzái; a por kezd mutatkozni .. . a melegség még tűrhető ... a csarnokból pohárcsörgés hallatszik be . . . Ott is mulatnak. — Ki parancsol fagylaltot ?! Mi pedig ennyi mulató közül szépen megoldjuk a kereket, Jba! tout cela nous amuse á vingt ans et vous ennuie á trent. II. Carton. Az áruló bádoglemez. A parádi tirasós uj fürdő-szobái szépen és kényelmesen vannak berendezve. De van egy jó, vagy rósz oldaluk . . . az, hogy egyik szobát a másiktól csak egy-egy vékony bádoglemez választja el: mely anyira indiseret, hogy az egyik szobában kimondott szavakat hűségesen referálja a másik szobába. Egyszer fürdés közben erős női hang tesz figyelmessé, mely a szomszéd kabinetben ugyancsak forte rákezdte, hogy: Mi pirostik ott a síkon távolban . . . Azután egyszerre abbahagyva az éneket, épen úgy, mint az operettekben szokás, elkezd perorálni. Ilyen fürdőt se láttam még! Igaz, hogy más fürdőben még nem is voltam ... de ez iszonyú! nincs itt senki! mióta itt vagyok, egy férfit se láttam .. .
