Eger - hetilap, 1874
1874-10-22 / 43. szám
339 fel, hogy a kívánt kimutatás a f. évi 6518 sz. alispáni jelentés kapcsában felterjesztetett. Olvastatott a m. k. beltigyministeriumcak Török Sz.-Miklós közséeg beterjesztett költségvetésére hozott m. alispái i határozat ellen benyu jtott felfolycmodására leérkezett 27536 sz. leirata, melyben a f. é. 227 sz. jelentés kapcsában felterjesztett Ügyiratok e megye közönségének azon utasítással küldetnek vissza, hogy miután egyrészről a költségvetésnek a felülvizsgálat folyamán neheztelt némely kaidási tételei a nélkül töröltettek, hogy az e tekintetben fen- fenforgó észrevételek a községgel megelőzőleg közöltettek, és ez által annak mód és alkalom nyujtatott volna felvilágosító nyilatkozatát megtenni s a köiülményekbez képest az illető kiadási tételeket okmányokkal s egyéb hiteles adatokkal támogatni, más részről pedig az 18 73 évi december 15-én 466 sz. a. kelt megyei határozattal az alispán az ezen közgyűlésen már nem tárgyalhatott községi költségvetéseknek időközben való megállapításával, csak oly feltétel álatt bízatott meg, hogy az ennek folytán keletkezett határtzatok a közelebbi közgyűlés elé terjesztessenek, következéskép az azok el- lnn beadott felfolyamedványok is ugyan oda terjeszterdők, s a közgyűlés által a költségvetéssel együtt tárgyalandók s egyidejűleg el- intézendök. Török Sz.-Miklós községe pedig az alispán utján a költségvetés ellen fennforgó észrevételek közlése mellett, oda utasítandó, hogy a neheztelt tételek támogatására szolgáló bizonyítékait pótlólag mutassa be s a megye bizottsága ezek megtörténtével, hozzon érdemleges határozatot, jövőre pedig úgy intézkedjék hogy a községi költségvetések további elhatározás végett a minisztériumhoz csak a bizottsági határozat ellen beadott felfolyamodványok folytán terjesztessenek fel, olvastatott az erre vonatkozó peDztigy és gazd. szakosztály véleményes jelentése. A szakosztály véleménye elfogadtatván, a ministeri leirat áta- lában alkalmazkodás végett tudomásul vétetik;a leirat elején előforduló azon tétéire nézve, hogy miután egyrészről a költségvetésnek a felülvizsgálat folyamára neheztelt némely kiadási tételei anélkül töröltettek, hogy az e tekintetben fennforgó észrevételek a községgel megelőzőleg nem közöltettek, hogy annak mód és alkalom nyujtatott volna felvilágosító nyilatkozatát megtenni sa körülményekhez képest az illető kiadási tételeket okmányokkal segyéb hiteles adatokkal támogatnia ministerinmhoz felterjesztés intézendő és a ministerium kellő felvilágosítás mellett megkéreudö az iránt, miszerint ezen uj, eddig gyakorlatban nem volt, de a községi bel-admininistratio nagy hátránya nélkül gyakorlatba sem vehető eljárás mellőzésével az eddigi gyakorlatot érintetlenül hagyni méltóztassék. Ezen felterjesztésben a ministerium figyelme felhívandó a folyó évi 5806 sz. a felekezeti költségeknek a költség-vetésbe mikénti felvételét szabályozó ministeri leiratra, melynek következménye a községeknek a költségvetés megállapítása érdekében hozott megyei határozatok ellen benyújtott gyakori feifolyamodásai. Olvastatott Török-szent-Miklés községének a f. évi 27536 sz. a. minist, rendelet folytán kiigazítás végett visszaküldött, s jelenleg kiigazítva újra beterjesztett költségvetése — valamint az erre vonatkozó gazd. és pénzügyi szakosztály véleményes jelentése. Török-szt.-Mikiós község kiigazítva újból beterjesztett költse’g- vetése azon oknál fogva, mert abban a m. bizottmányi 41 XI. számú határozatnak elég tétetett, amennyiben okmányilag be van igazolva az, hogy hitfelekezeti lelkészek és iskolatanitók részére előirányzott 3150 írtból minden áron ott fennálló felekezet egyházi személyei és iskolái aránylagosan segélyeztelek, és igazolva van az is, bogy ezen segélyzetekre fordítandó költségeket a községnek egyezség utján kelletik viselnie, azzal bagyatik helyben, hogy mivel Török- szent Miklós községe azon körülményre hivatkozva, miszerint neki már régibb idők óta fennálló szegény-pénztára van, s képes saját szegényeit ellátni, a törvény szerint 1% szegény-alapkivetést a költségvetésbe fel nem vette, T. Sz.-Miklós községe sem képezhetvén kivételt az általános szabály alól, a költségvetésbe e cimen 168 frt 64 kr felvételére utasittatik, továbbá miután az tapasztaltatott, hogy az összes iskolai szükséglet pótadóval fedeztetik, az iskolai törvények szerint pedig arra 1-sö sorban 5% iskolaadó fordítandó, jövőre nézve T.-szt.-Miklós városa utasittatik, hogy iskolaszükségletekre mindenekelőtt az 5°/0 iskolaadót vegye fedezetül. Minek folytán T.-szt.-Miklós 1874 évre előirányzott költség- vetése. A község által előirányzott költség . . 12939 frt 20 kr. szegényalapjárulék.......................................1681 „ 64 „ összes költség: 13107 írt 84 kr. jövedelem általi fedezet 8262 frt 60 kr, pótadó által fedezendő 4840 frt 24 krban állapittatik meg, miről T.-szt.-Miklós községe Bár- czay Gyula szbiró utján, és a megyei számvevőség határozatilag értesítendő. Olvastatott a Tiszabiztositó bank kérelme, melyben a f. é. 159 XXIX. számú megyei határozatot feloldani, és a megkötött szerződés folytonosságát fenntartatni kéri; olvastattak a mellékelt csatolmint társainak adott pénzt. Szőke, vagy Szabó György felől, és Újvárosi névü felőli azt mondgya: hogy a Debreczeni pusztán megfosztottak tavaly egy Oláh Embert, 13 l'tyát elvették erőszakkal. Mond- gyák meg az Ik ; micsoda lopásokat tettek edgyűtt? és kiki érdeme szerint lakollyon. II. Omnes negant simpliciter. Feketéék azt mondgyák: Antal névü koczkás legény adott nékiek az idén Antal napi vásárkor a szelesbe hat hat márjásí, de azért a nagyobbik Fekete István nevű a gubáját adta zálogba, ők az előtt, s az után is soha sem látták ezt az Antalt. Kovács Mihályt a Szelesi csapiárt nevezi Tanúnak ezen dologban. A több Ik mindent simpliciter tagadnak. Soha híreket sem hallották (azt mondgyák) se Radics Antalnak se Barna Sámuelnek. Kovács Mihály meg kérdeztetvén, mit tudna a Feketéék dolgában ? mi módon adta volna nékiek Radics Antal a pénzt a Szelesben ? ezt feleli: nem tud egyebet semmit, hanem hogy ö tőle kért a nagyobbik Fekete hat márjást a gubájára, ö adott volna is, de a kissebbik Fekete nem engedte a gubát zálogba. Akkor adott osztán Feketééknek egy a játékosok közül hat márjást, de ezt se tudgya a sok közül, ki volt ? Deliber atum est.Radics Antal, aki T. Zemplén Vármegyében justificáltatott, világosan vallotta megsententiáztatása után, hogy Feketééknek mint társainak adott azon 50 írtból részt, a mel- lyeket itt a kávé házban lopott. Mivel pedig igaz: hogy itt ez a lopás megesett egy felföldi gyolcsai kereskedő embertől ; examitál- tassanak Feketéék 5ü pálca alatt. Kárászon is esméretes sok lopása- irul, és egyéb gonoszságairól, graváltatik azon justificatusnak fassi- oja által 24 frtig, ő is examináltassék 50 pálca alatt mind erről, mind egyéb lopásokról, és lopó társairól. Újvárosi, és Szőke György dolga addig függőbe marad. Relatio. A pálcázást ki állották mindhárman, semmit sem vallottak, sem Újvárosi, és Szőke György felől sem egyebek felöl. Deliberatum est: Újvárosi nem graváltatik ugyan azon lopások eránt a mellyekrül Radics Antal vallást tett Ujhelyben, de minthogy ö Karasszon Sándorral egy Társaságba volt, és szüntelen korhelkednek a Szelesben, és Gilányiban kockáznak, 24 pálcát ad- gyanak néki. Szőke György dolgát nem lehet végezni most, mert ö más dologba is implicitus, nevezetesen : Presák Pál névü T. Sis- kovicsianum Regiment béli verés által meg holt katonának verésébe. Karasszon Sándor, és Fekete István megjobbulbatlan korhely gonosz tévők in perpetuum relegáltatnak, Fekete Mihály is fél esztendeig, mivel hogy magát korhelségnek adta. Fürdői genre-képek. I. Carton. Ki-ki a maga módja szerint. „Pour s’ amuser il faűt trois choses: une bonne santé, de T argent plein ses pocbes, et pás étre amoureux.“ Vagyis : a hektikás , koldus és szerelmes soha sem fog jól mulatni. A mulatság sokféle. Nem tudom ki volt az, ki először megpróbálta bál alkalmával füleit bedugni, hogy a zenét ne hallja, de lássa az ugrándozó párokat. Ez anglius mulatság. Vagy a fület szabadon hagyva, eldugni szemét. . . . Ez sentimentalis mulatság. Vagy ezek egyikét sem cselekedve, kinyújtja lábait, deutschol mindaddig, mig zsebkendőjét ki nem moshatja saját verejtékével és nem száríthatja tüdejének hívásával. Ez keserves mulatság. Vagy pedig beül egy szegletbe, mint a magamforma öreg uraknak ez már kompetál, és megalkotja a központfutó erő új systémá- ját, vagy observal és észleleteit megtelegraphirozza az „Eger“-nek. *
