Eger - hetilap, 1874
1874-10-22 / 43. szám
338 szerintünk a megyei élet ezen megdermedésének valódi oka nem abban áll, mivel hogy első raDgu publicistáink, s államférfiaink, már a negyvenes években azon külföldi irányt követték, mely végre oda nőtte ki magát, hogy összes állami erőnket tabula rásának szerették volna tekinteni; — s a meglevő és sok életképességgel biró intézményeinket egyszerűen francia, belga és angol másolatokkal cserélték föl. Mondjuk, hogy ha mindezen állításokban sok is az igazság, bajaink valódi forrása szerintünk ott keresendő: „hogy kormányrendszerünk egészben véve sem nem valódi minicipalis, sem egészen nem centralisationalis, hanem valóságos összeerőszakolta- tása oly antipoláris két közigazgatási rendszernek, melynek nyomása 8 szakadatlan dörzsölése közt, mint buza-szemeknek a malom két köve közt, a közszellemnek, közérdeklődésnek, önkormányzati élénkségnek, összemorzsoltatnia kell. Nem oszthatjuk egy némi részben, többeknek azon nézetét sem, hogy mivel a megyei állandó választmány municipalis szervezetünkben egy hibás, tökéletlen apparatus, tehát azt még most egyszerűen s minden előzmény nélkül megkell szüntetni, s teendőit a tisztviselőkre bizni, természetesen szigorú felelősség terhe alatt. Megengedjük, hogy ezen apparatus haszontalan, mert tagjai nem teljesitik s nemis teljesíthetik ingyen csupán becsületből feladatukat, s hogy káros is mert a törvény bizonyos nagyfontosságu ügyek tárgyalását s javaslattételét egyenesen rájuk bízván, nélkülök vagy hanyagságuk miatt a vármegyének központi tisztviselői akadályozva vannak munkájuk elvégzésében. Ez mind igaz, de kérdjük: hát hiszen ezen sokfejü, minden szakosztályt képviselő, s nagy tudó mányu választmány sem képes a maga teendőinek s különösen azon tárgyakra nézve eleget tenni, melyek a törvényhozás vagy fontosabb közigazgatási ügyek körébe vágnak, vájjon képesek lennének-e egyes tisztviselők ? Éés továbbá : lehet-e és igazságos lenne-e ezeket felelősségre vonni oly korban, s oly országban, hol a közigazgatás rendszerét s eszközlését semmiféle positiv törvény sem támogatja ? — ki ne tudná: hogy nekünk nincsenek közigazgatási törvénychwk.“ Végre, azon anologiát nem találjuk a mértéket megütőnek, melyet többen a városi tanácsok, s a megyei tisztviselők tanácsára nézve látnak. A törvényhatóságokat rendező 1870 évi 42 t. c. eletbe lépte óta ugyanis javaslatokat, érdemleges véleményezéseket, terveket, szabályrendeleteket, a költségvetési előirányzatokat megalkotni a zárszámodásokat megvizsgálni stb. — szintén nem a városi tanácsok feladata már, hanem a képviselet kebeléből kiküldött szak- bizottságnak, tehát majd nem úgy, mint a megyéknél. Azzal zárjuk be sorainkat, hogy megyei intézményünk hiányait az egyes szervek kiszedése s tatarozgatása által javítgatni akarni, epen nem vezetne célhoz, sőt az egész épület megingatására. Nekünk az egész közigazgatási rendszert combinative kell megalkotnunk, s helyhatósági önkormányzatunkat e szerint átido- mitanuak. L'órinczfy János. Megyei élet. Heves és K.-Szolnok t. e. vármegyék 1874. szept. 16-án, Kubinyi Rudolf főispán elnöklete alatt, Egerben folytatva tartott rendes év- negyedes közgyűlésén következő ügyek tárgyaltattak : Olvastatott a 32208 minist, leirat, melyben a f. é. 6518 sz. alispán! jelentésre az válaszoltatik, hogy a megye tulajdonát képező füzes-abonyi és mező-tárkányi épületek kijavítási költségeire kért 6674 frt 84 kr összeg alap hiányában a megye rendelkezésére nem bocsájtatbatik, a mennyiben azonban a kérdéses építkezéseket a megye múlhatatlanul szükségeseknek találná, és azok fedezésére alappal rendelkeznék, a munkálatok foganatosítása ellen előbbi észrevétel nem forogna fenn, ez esetben azonban az e célra fordítandó pénzalapnak előtlintetése mellett a leirat mellé csatolt költségelöirányza tok és tervrajzok újból felterjesztendők. Olvastatott ennek kapcsában a szinte ezen épületekre vonatkozó f. é. 26543 sz. miniszteri leirat, melyben ezen megye közönség6 oly jelentéstételre hivatik fel, mely az iránt, mi célra használtatnak jelenleg a kérdéses épületek, adjon felvilágosítást, és a megyei épületek haszonbéreiből befolyó összegeket magában foglaló úgynevezett közpénztár állapotát derítse fel. Olvastatott Kiirthy Ferenc szolgabirónak, valamint a megyei pénztárnoknak e tárgyra vonatkozó jelentése és a gazd. és pénzügyi szakosztály véleményes jelentése. A gazd. és pénzügyi szakosztály véleménye elfogadtatván — annak értelmében a beliigyministeriumhoz felterjesztés határoztatik intéztetni; mivel azonban a bizottsági gyűlésben tett és egyhangúlag elfogadott előterjesztés nyomán a verpeléthi épület is a m.-tárkányi és fiizes-abonyi épületek osztályába tartozik, a feliratban annak rósz állapota is felemlittessék, Kürthy Ferenc szbirónak pedig az épületek mi karban léte és mi célra fordítása iránti jelentése a tények felderítése tekintetéből csatoltassék. Az épületek jövedelmei kimutatására nézve pedig jelentessék T Á R G A. Jk Négy levél. Minden kincsem négy avult levél, Ez képzi éltem történetét, — Ezen levél egy arcképet hozott. Reményt jelez rajt a zöld pecsét. Piros viasz a másikon a zár, A szerelem s boldogság jele. — Menyegzőt hirdet... Mily boldoggá tett! Szivem lelkem megtörött bele. E harmadikon a sötét ragasz Mily szenvedés kutforrása volt! — Ez tett eDgem kétszer kárhozottá . . . E levél boldogtalannak mond. Pecsét nélkül finom velinpapir A negyedik. Tartalma kevés. Csak azt mondja: nincs senkim a földön. — E levél halotti hirdetés. Kürtliy Jenő. Igazság-szolgáltatás a múlt században. (Vége). Die 4-a Április 1767. Causa Fisci contra Stephanum Újvárosi hujatem I. Egy Cső- rege áruló leány a kenyér szinben le tette a kosárját a tökére, a pénze cir. 4 márjás benne volt, ez mellé ült a tőkére, mikor a leány félre fordult, mihelyt észre vették: hogy nincs a ruha és a pénz; ez mindgyárt megszaladt ; ö vitte el; adgya elő. I. Nem vittem, nem is szaladtam ollyan formában, csak siettem. Valami sidó is járt ott akkor a kenyér szinben, és egy men- dicans. t Tanúk Acs Gergelyné, Nagy Ferencné. Mi láttuk : hogy meg szaladt, de a Büdös közön mihelyt megszólították, egészen a Szőnyi Borbély mü helyiig kergették, ott fogták el, a tőkén pedig úgy ült, hogy a Gubájával majd a kosárt is betakarta. Borbély Szőnyi Sámuel. Én is láttam: hogy futott a Majcsi ur házáig. Deliberatum est. Úgy referállyák a Tanuk : hogy a Sidó, és Mendicans közel sem volt a kosárhoz, ez pedig mellé ült, és mikor észre vették a kárt, mindgyárt megszaladt, examiuáltassék 24 pálca alatt. Relatio. Semmit sem vallott. Deliberatum est. Ki állotta a pálcázást, purgálta magát, azért cdbocsátatik. Die 5-ta Decembr. 1767. Causa Fisci contra Alexaudrum Kárászon 1 i, Stephanum Fekete 2 i, Micbaelem Fekete 3-tii, Stephanum Újvárosi 4-ti, Georgium Szabó aliás Szőke 5-i, ord. II. Elek János nevű esméretes tolvaj Ungváron fogva lévén, a T. Dominium Fiscalissa Examenét megkül- dötte más Vásári tolvajok Actaival edgyütt, kiket Ujhelyben T. N. Zemplén vármegyében fel akasztottak. Ezek meg sententiáztatások után azt vallották, nevezetesen Radits Antal, hogy ő Miskolcon vásárban egy ide való szappanostól 18 aranyat, és 24 for. fejér pénzt lopván, a fejér pénzt mind Karaszonnak adta. A Két Fekete felöl pedig azt vallya: hogy az idén itt való Antal napi Vásárban el-lopott a Patika Háznál a Kávéházban 50. RS. irtot, és abból a Feketéknek,
