Eger - hetilap, 1874

1874-10-15 / 42. szám

333 Lehetséges, hogy az avarok, de lehetséges, hogy a hunok is, vagy épen mások. Lévén pedig az Árkosér nem annyira földhányás, mint inkább körülbelül 2 mfnyi hosszú csatorna, mely a Tiszát a Hortobágygyal kötötte össze, mely e szerint kiöntéseivel Ohat, Ősege, Zám és Nagy- ivány térségeit is öntözte, annak bizonyára nem egyedül erődítési munkálat lehetett a célja, hanem egyszersmind, hogy a vidékén szál­lásoló nomadnépek csordáinak, nyájainak, száguldó méneseiknek virágzó legelőket, s itató helyeket is nyújtson ; annálinkább, mivel­hogy nálok a fegyverhatalom nagy részét a lóállomány képezvén, s az árkos-éri sziget, más szólal e tiszafüredvidéki sziget, tulajdonké­pen egy nagyobbszerü tiszai szigetnek, mely éjszikkeleti részén a tiszadobi erek, s Polgáron innen a Tiszából kiömlő, s amazokkal együtt a Hortobágy vizének táplálékot adó úgynevezett Folyás által volt szegélyezve, az Árko3 ér által pedig ketté metszve, — lévén ki­egészítő része: e félsziget, s a másik, nemcsak biztos vódhelyül (ar­zenálul) de alkalmatos tenyésztési helyül is szolgált nekik. Különben ha a honi régészet elöhaladása az Arkosér partjait netán még buvárlat alá veendi, annak első alkotóiról is nagyobb biz­tossággal fogunk szólhatni. Tiibb oly dolgokat hozott már a régészet világosságba, miket az írott történelem nem vala eléggé képes felderíteni. Tariczky Endre*) Megyei székhely, illedelmes s talán mulatságos polémia is a „Gyöngyös“ hasoncimü cikkírójával. Mulassunk, ha úgy tetszik; s mert hírlapban nyilvánosan be­szélgetünk, ha lehet, mulattassunk is. ügy látszik, mindketten régen folytatjuk azt a mesterséget, mit úgy hívnak: journalistica; ez pe­dig olyan ész-szemfényvesztő modorban mulattató mesterség, hol a publicumnak néha türelme, pénze pedig mindig, s leggyakrabban mindkettő utilisáltatik. Uiilisáljunk tehát, ahogy s amint lehet, s minthogy a Gyöngyös cikkírója azt mondja, hogy gyönyörűen irok, — mit ugyan sem ö sem én nem hiszek el, — megteszem per abusum s elkövetem azt a vakmerőséget (szedő barátom! nézze meg jól a kéziratot s el ne cserélje valahogy a szavakat; vakmerőség s nem merő vakság van irvaj miszerint az „Eger“ előfizető vagy nem fize­tő olvasó közönségét — üres üveg (bocsánat majd palackot Írtam) phrásisaimmal mulattatni kisirlem meg. Ad vocem palack; eszembe jut, hogy K. Lászlónak praedicatu- ma bűvös hatású a kortes-publikumra nézve, de ne feledje el cikk­író barátom, hogy az egri veszélyes concnrresse a visontai- n a k, és midőn a pillanatnyi mámorát a jellemnek utilisálhatni vé­li az ember, megesbetik, kogy a viszonyok hirtelen változván, elsi- kamlik oly perc, mely többé vissza nem igézhető. — Ne bízzuk el magunkat! De térjünk tárgyunkhoz, hisz én arra akarok Írni, mi a Gyön­gyös 40 számában vezércikként jelent meg. Ott az mondatik, hogy: én Földváry Kálmán nem várhattam be az egész cikksorozat bevég­zését. Bántott a viszketeg: Írni — üres üveg-golyót íúni. Nem várhattam, az igaz; nem pedig azért, mert igy is megkés­tem. K. László ügyes ember; ö kiszámitotta, mikorra kell az efféle cikknek megjelenni, és helyesen számított. Nekem meg kellett kés­nem, hátha még tovább vártam volna?! Tehát ne búsuljon t. bará­tom! azt a cikket a perc szüksége Íratta velem, ezt jelenlegit a mai jó szeszélyem dictálja toliam alá. Viszketeg nem bánt, különben is — dér volt Sz.-Mihály előtt. Az az üres golyó sem épen oly üres, mint önnek tetszik. Ha azt mondta volna ön, bogy a való képét a golyó az opticai törvények szerint eltorzítja, vagy plane saját színét kölcsönözvén a letükrözött tárgyaknak, phantasticus színekben mutatja be a valót: ez legalább természetes magyarázata volna képletezett intentiójának. De üres golyó béltartalom nélküli história — s még is komolyan reflectálni reá, ah! wie räumt sich das zusammen? Hiszen oly komoly dolgok­nál, mint milyenek az országos érdekű utilitási kérdések, melyeknél legalább 30 gyöngyösi kofa melegítő, parázstartó bögréje, 4 mészá­ros, 3 hentes, sőt világítási szempontból még Filó Berci repcetermé­*) T. barátunk s munkatársunk tiszavidéki nagy érdekű s ritka szorgalommal buvárlott régészeti cikkeinek e ciklusa immár befejezésé­hez közül áll. Valóban kívánatos volna a tudomány érdekében, ha azok egy önálló füzetben kiadva, együttesen juthatnának a szakemberek kezeibe. Szerk. se is érdekelve van, ilyen kérdéseknél ürességekre reflectálni, és még fáradságot venni magának arra is, hogy a golyót meghámozván a semmit mutassa be a „Gyöngyös“ nagyon tisztelt olvasó közönsé­gének: ez valóban egy olyan deferentia az olvasó közönség iránt, mely a tárgy komolyságához mérten a fáradságot alig érdemli meg. A kóbor, hontalan kalandor s Isten tudja miféle epithetonokra nézve, melyeket én — nem tudom már melyikét — tárgyilagosan al­kalmaztam, legyen szabad megjegyeznem: Meghallotta az a hires dáma. Aki nem az, ne vegye magára. Azon se méltóztassék csodálkozni, hogy Bécsfokra nem kíván­tam deportálni; nem pedig először, mert a deportatio eszméjét egy­általán nem pártolom. — Napoleon Elbáról szökött meg. Hány szö­kik meg Cayenne vagy Botany-Baiból ? Nem másodszor, mert ha én valakit elkívánok, nem szeretném ha az mint hazajáró lélek kerülne is vissza, annálkevésbbé, mint ártani képes élő ember. Aztán ahová én ellenfeleimet küldeném, az sokkal—sokkal melegebb hely. Különben én azt tartom, hogy: ne Ítélj, s nem Ítéltetsz! A mi a székhely kérdését illeti, én azt a természetes súly­pontba óhajtóm helyezni; ezt pedig K. László úr igen helyesen megjelölte cikkében, midőn előadá, mi minden van Egerben. Ha geometricus centrumot keresünk, ez valahova Nagyút vagy Tarnóca közelébe esik. Zettner úr azt mondja, épen az ő malma ké­ményének jobb oldalára Kápolnán. Nem bánom. De akkor oda teszsziik a gőzkazán tetejébe az elnöki széket.“ Csengetyü nem kell, fütyül a gőz — és megkímélünk az államnak 3 és '/2 kr. csengetyü-kopást évenkint; és 8—10 millió forint évenkinti beruházással Kápolnából egy század alatt különb város lesz, mint Gyöngyös, a bölcs mérséklet és magasabb politikai actiok támasza, a kukorica-város; és nem oly financiális operatio lenne-e ez, mely a Kerkápoly-félékhez minutieuse hasonlit? Oh jövő század regénye! nincs is szebb a phantasiánál. Földváry Kálmán. Hirfüzér. * (Ismétlő vasárnapi iskola.) Az ismétlő iskolában a tanítás, mely a múlt tanévben oly szép sikert mutatott fel, f. hó 18 án va­sárnap délelőtti 9 órakor újra megkezdetik. Fölhivatnak azért az illető szülők, gyámok és ipartestületek elöljárói, hogy az ismétlő is - kola látogatására kötelezett gyermekeiket és tanoneaikat utasitani és az ismétlő iskola látogatására, mit a törvény is szigorúan meg­kíván, kötelezni szíveskedjenek. Az előadások vasár- és ünnepna­pokon rendesen délelőtti 9 órától 1L 12 ig tartanak. A beiratás az előadási tantermekben (Lyceum épület elemi osztályok) eszközöl­tetik. Kelt Egerben, 1874. oktob. 14. A helybeli kath. iskolaszék. * (Reményi Ede), hírneves hegedűművész hazánkfia, — mint hiteles forrásból értesülünk, — a közelebbi napokban körünkbe ér­kezik, s szándéka van itt, jótékony célokra, hangversenyt rendezni. Addig is, mig a hangverseny részleteiről bővebben szól­hatnánk, fölhívjuk reá zenekedvelő müveit közönségünk becses fi­gyelmét. * (A helybeli f'ógymnásiumban) kegyes adakozások és Horváth Zsigmond tanár kitartó buzgalma és ügyszeretete folytán, a szegé­nyebb sorsú, főleg felsőbb osztályú tanulók között 100 db. isk. és segédkönyv, történelmi atlaszok, szótárak osztattak ki használatul. A kezdeményezést a múlt ézben Babies J. kanonok ő nagys tette 30 írttal, és ő vele együttesen a helybeli tanárok és tanulók is. E nemes célt ez évben ns. Szele G. 10 frtal, Begovcsevics 5 frtal, egy névtelen egy db. aranynyal nemeslelküleg kegyesen elősegítették. Köszönet a tanügy ezen nagylelkű barátainak. — De sok még a hiány. * (Kettős megyénk statistikai hivatalába) a földmi velés-, ipar- és keresk. ügyi mkir.ministeriumnak ide vonatkozó rendelete értelmében, megyénk f. évi okt. 7-én tartott rendkívüli közgyűlésén, a hivatalos tagokon kívül, a megyei közigazg. szakosztály javaslatának tekin­tetbe vételével, tagokul megválasztattak: Babies János, Bá­ni) c 2 y József, Csömör Kálmán, Fülöp József, Greiner Miksa, Ilméri Kiss István, Janikovics Alajos, Júrenák Sándor, id. Nánásy Ignác, Polereczky Gyula, ifj. Sa­na a s s a János, Schick Ignác, S i v a m p e 1 József, Szabó Ignác, Szavoszt Frigyes, Szokolay Lajos, ifj. Turgonyi Lajos, V a v r i k Endre. Miről a megválasztottak jkönyvileg értesit- tettek. * (Irodalmunk) újból egy derék, s nagy szükséget pótló müvei szaporodott. E napokban hagyta el az egri érs. lyceumi sajtót:

Next

/
Thumbnails
Contents