Eger - hetilap, 1874

1874-01-15 / 3. szám

Xlil. éri folyam.

—Af3. szám.

1S74. január ló-én.

Előfizetési dij:

Egésa évre Félévre Negyedévre . Egy hónapra Egyes 8*ém

. 5 ft — kr.

. 2 ft 50 kr.

. 1 ít 3<i ki. . — 45 kr. - 12 kr.

EGER.

Hirdetésekért:

minden 3 hasábzott péti* sorhely után 6, bélyegadó tejében minden hirdetéstől 30. nyilttórben egy petit sorhelyért 15 kr fizettetik.

Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön.

Kiadóhivatal: a lyceumi nyomda. Klftlizrtmkrt eitopd : a szerkesztőség (Széchenyi-utca 84. az.) Jentar ti O. könyvkere-kedése a mindez, k. /«ata>’ •' ital Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr. Vidéki hirdetéseket elfogad MoSSe R. Bécsben,

A megye-rendezés kérdéséhez.

„Megyék kikeritése, törvényhatóságok rendezése,“ — ezek címei az újonnan benyújtott belügyndidsteri törvény-javaslatnak, mely a legutóbbi országos ülések egyikén a ház asztalára letétetett.

A nagy közönség általában, rneiy szokva vau a tömegesen megjelenő törvényjavaslatok felett rendszerint keveset gondolkodni, s azokon könnyen átsiklani, dacára annak, hogy a fóncimzett törvényjavaslat indokolása az államháztartási takarékosság és jó közigazgatási reform eszméit állítja fel, mind amellett beható tanulmányozás alapjául nem vette volna e javasla tot, s annak el-, vagy el nem fogadását a törvényhozó testület belátására bízta volna, ha egy körülmény fel nem izgatja kíváncsiságát, s ezzel részvétét érdeklődéssé nnm tokozza.

Ezen körülmény pedig, mely a tud vágy at, részvétet és érdeklődést a nagy közönségben annyira emelte, nem más, mint azon térkép megjelenése, mely a szándékolt reform-tervek illustratiojaul a belügyministerium által közelebbről kiadatott.

A belüktől iszonyodik a publikum nagy része, az elméleti okoskodás unalmas előtte, hanem a színezett térkép görbe és egyenes vonalai oda kényszerítők öt, hogy előbb a térképet áttanulmányozza, s végre annak magyarázó szövegét, a törvényjavaslatot is megolvassa.

Bizton merjük azért állítani, hogy soha törvényjavaslat oly szorgos vizsgálat tárgyául eddigé nem szolgált, mint a megyék kike- rekitését célzó reformterv, s ennek az leend egyik következménye, hogy egyideig legalább, nagy Magyarországon lesz a legtöbb geogra- phus és statisztikus az egész világon.

Emberek, kiknek a világ vége a Mátra bércei között veszett el, most az Adriáig kalandoznak, s a Duia-melléki ember, kinek a túlsó part már terra incognita volt, othonosan érzi magát Erdély bércei, között is.

Örvendetes haladás a tudomány mezején. De legörvendetesebb benne a közönség elénk érdeklődése, s ennek alapján kifejtett részletes kritikája.

Fájalom azonban, sem az érdeklődés, sem a kritika nem egészséges irányt tűz ki magának célul, s ahelyett, hogy az elvi szempontok lennének támadás céljául kijelölve, kicsinykedés, kapzsiság, provinciális érdek lép ismét előtérbe, s bátra készül szorítani az országos érdekeket és a közjót.

Kerületek és megyék küldöttségei ostromolják a kormányt, és a törvényhozó testület elárasztatik a petitiók özönével, melyek legnagyobb része nem a közbaza, hanem csak saját javát, hangoztatja.

Más vidékek, nem gondolva a szándékolt reformterv elvi jelen tőségeivel, oda se néznek az egész haza boldogságának, ha az ö provinciális érdekeik ki lesznek elégítve. Nvakrafőre ármáuykodnak, dolgoznak, járnak-kelnek a törvényjavaslat oly módosításán., hogy ne az a másik város, hanem az ö városuk legyen székhelye az uj megyének, törvényszéknek, katonai parancsnokságnak, kei üljön az bár az országnak félmillió forintjába, csak az ö piacuk emelkedjék, csak az ö házaik értékesed jenek, s csak az ö kofáik boldoguljanak. Mit törődnek ök a többivel.

Mi részünkről eltekintve az apró provinciális érdekektől, el az egyéni önzés, családi magán-érdek, hagyományos szokás és több efféléktől, egyedül általános szempontból iparkodunk véleményünket kimondani a törvényjavaBiat felett.

Először is elvi szempontból elfogadjuk a törvényjnvaslatf lánosságban, s kimondandónak tartjuk a törvényhozás által kikeritését, és a törvényhatóságok rendezését.

A részletes terv azonban keresztül nem vihető, s véleményünk Szerint az, egészséges reform helyett, egy beteg organisatiÓDak balál- magvát hordozza magában.

Siami ikrek kettéválasztása, hol az amputatio háláit okozó, a testvér elnyeletése testvér által, mely már magában hordja a meg- emészthetlenség nyavalyáját: öngyilkosság, és testvér-gyilkosság, — szóval a legfájdalmasabb jelenetek kápráznak a hullucinatio minden szörnyetegeivel szemeink előtt, s kényszerítenek arra, hogy ennek kritikája felett szavunkat felemeljük.

Mert ily arányban reformálni, szerintünk, annyi lenne, mint rendetlenségből chaost teremteni, — ahol pedig chaos uralg, ott már ember nem, csak isten képes valamit elöál litani.

(Folytatjuk.)

Megyei élet.

Heves és K.-Szolnok t. e. vármegyék 1873. dec. 15-én Kubinyi Rudolf főispán elnöklete alatt tartott rendes bizottsági közgyűlésén folytatólag következő ügyek tárgy altattak:

Olvastatott a m. kir. vallás és közoktatásügyi ministernek 27262 sz. a. kelt leirata, melyben az előadott indokokból, a megye közönségének 1872-ik év szept. 13-án 223 sz. a. kelt határozata feloldatik.

Olvastatott Gyöngyösváros képvise lőtestületének fellebbezési kérvénye, a f. év sept. 16-án hozott megyei határozat ellen, melyben Fökövy Antal polgármesternek hivatalától feiíüggesztés terhe alatt hagyatott meg, hogy a községi iskolákra fenálló megyei határozatot hajtsa végre.

Olvastatott a közigazgatási szakosztály véleményt s előterjesztése, melynek folytán határoztatik:

Tekintve, hogy a jelzett ministerijeirat, már alakjában is mellőzi a rendes közigazgatási eljárás bevett formáit, amennyiben a megye közönsége által hozott, egyes felet Gyöngyös városát érdeklő határozata felett nem is az érdeklett fél felfolyamodványára, mert ilyen nem is létezik, hanem az érdeklett félen kívül álló befolyások folytán, és pedig nem is a sérelmesnek Ítélt határozat tartalma, hanem a megyei tanfelügyelőnek a megye közönsége előtt egészen ismeretlen jelentése alapján intézkedik; tekintve, hogy a jelzett ministen leirat, a megyei határozat indokait, célját, kiindulási alapját teljesen mellőzve, arra mitsem válaszolva a határozat tartalmán s értelmén kívül álló fejtegetésekbe bocsátkozik,melyre sem okot sem alapot nem nyújt a megyei határozat; tekintve, hogy a ministeri leirat hivatkozása a közoktatási törvény 1868 évi 38 tcikk 130 §-szá- ra, melynek folytán a tanügyi viszonyok körüli eljárás szabályoztunk — épen nem alkalmazható a íenforgó esetre, mert a megyei határozatban, a törvény végrehajtásáról van szó, s azt írja elő, hogy Gyöngyösvárosa a törvényben előirt kötelességének feleljeu meg, s ez nem egy a tanügyi viszony kérdésével.

Tekintve tehát, hogy a ministeri leirat a megyei határozat tartalmára, indokaira, nem is reflectálva, egészen más irányban és más téren mozog, s igy a megyei határozat törvényes álláspontja megingatva nincs, — a roszul értesült ministertö! a jobban értesiter.dö- höz intézendő felirat határoztatik.

And Gyöngyösvárosa képviselőtestületének, a megye bizottságának s6pt. 16-án kelt határoznia elleni fellebbezését illeti; tekintve, hogy e fellebezés illetéktelen, az visszautasittatik.

Miután azonban e fellebbezés egyik pontjában az adatik elő, ogy a kérdéses megyei határozatnak az iskolai igények kielégité-