Eger - hetilap, 1872

1872-12-26 / 52. szám

410

is célba vették, s azt immár a legközelebbi szombaton, f. 1872-ik évi dec. 28-án meg is kezdendik.

E felolvasások célja a müveit közönséget a tudományok némely közérdekübb, s főleg a gyakorlati életbe vágó egyes részleteivel, azoknak újabb vívmányaival oktatva-mulattató módon, gyönyörködtető, vonzó előadási modorban megismertetni. Mint a közelebb kibocsátott programúiból látjuk, e felolvasások tárgyaikat a nyelvészet és irodalom, a lélektan, történelem és természettudományok, tehát a leginkább életbevágó tanok köréből veendik, s igy — mint teljes okunk van remélni — aZok nemcsak gyönyörködtetök, hanem tanulságosak is lesznek egyszersmind. Kiválóképen fogja ez estélyek érdekét emelni |a müveit közönségnek valódi oktatva-gyönyörkédtetését célzó azon tervezet, hogy a felolvasásokat mindenkor t er m é sz e 11 a n i kisér leti-mutatványok fogják befejezni.

E felolvasási estélyek a jövő szombattól, f. é. dec. 28 ától kezdve minden szombaton rendesen meg fognak tartatni.

Nincs kétségünk benne, hogy városunk müveit, lelkes közönsége saját kellemes és tanulságos szórakozása érdekében is, e felolvasási estélyeket tömeges részvéte által fel fogja karolni.

„Napjainkban — úgymond egy jeles iró — a műveltségnek minél magasabb fokára vató emelkedés, mint most már életszükség, általános törekvéssé vált,“ s ki időnk e fontos jelenségét ismeri, bizonyára nagy bűnt követne el maga ellen, ha az e célra kedvező alkalmat elmulasztaná. Ezért különösen a közép-osztály, iparos- polgártársaink, továbbá értelmes földmivelőink figyelmét toképen is fölhivjuk az ugyancsak az egri főgymnásium tanárai által eszközlésbe vett s hetenkint öt órán át tartandó úgynevezett „felnőttek oktatására", melyen a nekik különösen szükséges és hasznos ismereteket e kedvező alkalom nyiltán könyü szerrel elsajátíthatják. Ezen előadások tárgyai: 1. A magyarnyelv és irodalom köréből: a magyar helyesírás, a közéletben gyakoribb üzleti és ügyiratok szerkesztés-módjával kapcsolatban; továbbá, hírneves magyarok életrajzai. — Előadás: vasárnap, d. e. 10—11 óráig. 2. Népszerű természettan, egészségtani s háztartási vonatkozásokkal és kísérleti mutatványokkal. — Előadás : vasárnap esti

5—7 óráig. 3. Föld raj z, fö tekintettel Magyarország területére; továbbá, hazánk történeteinek érdekesb pontjai. — Előadás : szerdán, esti 6 —7 óráig. 4. Számtan, a közéletben előforduló legszükségesebb szám-műveletekkel; továbbá, pénz-és mértékisme, különös tekintettel a francia mérték-rendszerre. — Előadás : csütörtök esti 6 — 7 óráig.

Theologia a vármegyeházán.

Pest, dec. 20.

A tekintetes vármegyének nincsen dolga: kéj utazásokat tesz. — Igaz ugyan, hogy ily kéjutazást saját utjain rendezni kissé bajos

Az év végén.

Egykedvüleg nézem immár Hullámait az időnek ;

Ámbár jól tudom, hogy azok Vissza többé soh’se jönek!

Hej pedig a boldogságot Ott hagyám a múltban . . .

Igaz, hogy mindig kerestem ;

Kérdtem: merre, hol van?!

Boldogság helyett a jó ég Kárpótolt a megszokással,

S mint a koldús, akinek nincs —

Megelégszik egygyel-mással :

Fáradt lelkem útja közben E z z e 1 is beéri ;

Amazt majd a hol megállunk,

Úgy hiszem — beéri...-------------- Stella.

do

log volna, mert szó ami szó, de a Szír may dicsöiíette zempléni utakon baktatni valóságos elyzeumi boldogság a hevesi bukdácsolásokhoz képest. — Célja sem igen volna ily kéjutazásnak Heves vármegyében. Mert a társadalmi életet a zárkózottság, osztálygyü- lölet, a magasabb szellemi élvezetek iránti tökéletes közöny chinai falai veszik körül. A tisztviselők választásától a községszervezés kérdéséig mindenen csak úgy átsurranunk, pusztán a politikai pártérdekre fektetvén súlyt. Szóval a megye összes ügyei a teremtés előtti „tohu vabohu" napjait élik, s hiábau keresnök a szellemet, mely a kicsinyes pártcsinyeken fölülemelkedve, valahára komoly elhatározással e zitr-zavar rendezéséhez fogna. A vármegyétől, az európai államtanács ötödik kerekétől, mely szokva volt miudig a magasabb politika legmagasabb régióiba* mozogni, mely méltósága érzetében mindig azon aranyszabályt tartá szem előtt, hogy „minima non curat praetor," a tekintetes vármegyétől nem is lehet józanul kívánni, hogy a jó administrátió apró-cseprő bajaival bíbelődjék? ! —

A tekintetes vármegyének tehát nincsen dolga, unatkozik. ^ Unalmában szellemi excursiókat csinál, — s amihez nálunk a magas politikán kiviil a legutolsó csizmadia is ért: theologizál. — Dominus nobis haec otia fecit . .. Különben nem is csoda! A tekintetes vármegye ékes tollai, még mikor apró pelyhecskék voltak, a seminarium védszárnyai alatt húzván meg magokat, most is különös előszeretettel viselkednek a theologiai tanulmányok iránt, mert — „on revient toujours á ses premieres amours." . . .

December 18-a volt. Sürii köd boritá a láthatárt, az eső is permetezett, és nem ragyogott Napoleon austerlitzi fényes napja az égen ; — mindamellett fényes diadalt aratott e nagy napon a baloldal Heves vármegyeházán ! Kezdve a nehéz lövegektöl a legköny- nyebb lovasságig — összes hadierejét táborba szállitá, hogy fogjon

— jezsuitát; fogott vala pedig — csizmadiát.

Több bosszú, csupán csak megyei ügyekre vonatkozó, unalmas jelentés után, kettős megyénk főjegyzője, ünnepélyes arckifejezéssel szavalja el Arad és Szeben városok kérvényeit, melyekben a „liberális" Burkusország területéről kitiltott jezsuiták erőszakos berontá- sa ellen végvárak felállításáért folyamodtak az országgyűléshez.

— A teremben néma csend van ; . . . többen édes álmukból felriadva, szimatolva emelik föl bozontos fejeiket ;. . . és már-már megindul a „hetz," ... és a jegyzői főhadiszállásból már szerte röpülnek a világ négy tája felé szórt sürgönyök, melyek az engedelmes szavazó-gépek berukkolását parancsolják : midőn e lázas nyüzsgés közepeit, férfias nyugodtsággal feláll helyéről egy tisztes alak — Polgár J. — s lebilincselő lelkesüléssel s a meggyőződés erejével törekszik megyéjét a kérvény pártolásának compromissiójától megmenteni.

— „Ámbár tudom, — úgymond — hogy ezen most szőnyegen forgó ügyben a hallgatás volna részemről a legszebb ékesenszólás,

1 - ■ 1

' € A. §►K .f JP “*Ff

A „három kereszt44 alatt.

Kópék az egri megyei börtön-életböl.

Egy ügyvédtől.

IV.

(Vége.)

Az egri rabdologház, mind terve- mind szervezetére nézve sok tekintetben eltér a (egyházakban egyebütt szokásos rab-dolgozóházaktól. Ez egy „székgyár", hol a helyes és célirányos munka-felosztás elemei szerint a magyar köznép jelente s természetével leginkább összhaugzó fúró-faragó munkával foglalkoznak arabok, s készítenek igen csinos, erős, tartós és emellett példátlanul olcsó székeket, melyek éltermekbe, folyosókra, kerti lakokba, kávéházak- korcsmák stb. efféle helyiségekbe kiváló haszonnal s csínnal alkalmazhatók. A főcél, mely itt elvül állíttatott fel, a munkásság meg- kedveltetése által megizleltetni a munka becsét, nemesíteni az erkölcsöt egyrészt, — másrészt pedig kellemes és hasznos elfoglaltság által enybitni a börtön-élet egyhangú szomorúságát, — végül pedig némi hasznot hajtani az államnak azok által, kik az államnak oly sok költségbe kerülnek.

Tekintve az itteni körülményeket és a megelőző viszonyokat, már maga e célok kivitelének tervezete nem kevés ügyességet, tapintatot s lelki bátorságot tételez föl. S midőn a terv készen volt — az elméletben; akkor a gyakorlati akadályok, a kiviteli nehézségek