Eger - hetilap, 1872
1872-12-19 / 51. szám
402 jectivitással lett vitatva s elfogadva, s úgy látszik, hogy mindenkinek kedvére, Ínyére bevégezve. Most a telepitvényesek törvénye tárgyaltatott s fogadtatott el, következik még egy csapat mindenféle apróság ujonc-jutalék, ló-con- scriptio, altisztek elhelyezése s több efféle; meg az elmaradhatlan indemnity. Ha ezek le lesznek morzsolva, akkor aztán a karácsonyi és újévi vacatio kezdődik s tart január 10-ig, mert hát a görögök újéve ezt igy kívánja. Mindezekből látszik, hogy ugyancsak lassan haladunk, sokat beszélünk s keveset végzünk. Különben mindenütt, de kiválólag nálunk valóban nehézkes egy maschina ez a parlamentaris törvényhozás s minden kétségen kívül látható az, hogy szép és jó dolog ez ott, ahol már vannak rendezett állapotok, de ahol ezek még nincsenek, és a parlamentnek kell azokat tömegesen alkotni, létre hozni, életbe állítani, ott persze hogy lassúsága, nehézkessége által oly unalmassá válik, miszerint erős akarat és elvhüség kell hozzá, hogy a nagy tömeg azon óhajtását ne oszsza az ember , hogy bizony jobb lenne ha valami, telivér megbízható magyar önuralkodás állítaná be a rendezés nagy müvét, mert — úgy mondanak —- ennek igy végét hosszát megvárni nem lehet. Van azonban egy igen nagy ok, mely miatt ezen kívánságot, ezen nézetet osztanunk nem jó, nem tanácsos, s ez ok nem az, hogy nem jó az ördögöt falra festeni, mert egyszerre csak megjelen, hanem az, hogy a mi bárminő lassan és nehézkesen, de a nép által történik, előbb-utóbb közkedveltségü lesz, meghonosul, gyorsabban, biztosabban mint amit bármely kedves zamatú despotia ránk erőszakol. Ne azt keressük hát, hogy a parlamentarismus minő unalmasan lassú haladással ujit és regenerál, hanem azt, hogy mint lehetne a parlament működését alaposságának megingatása nélkül gyorsabbá tenni. Ez pedig nem csak lehetséges, de sőt felettébb könnyű, csak egyetlen egy kell hozzá t. i. akarat, határozott akarat s ennek megfelelő cselekvés. Igen, de nem elég egyesek vagy egyes csoportok, úgynevezett pártok akarata, hanem kell az egész parlament akarat a. Ha a parlament akarja, a mostaninál hatszorosan többet végezhet. (Folytatjuk.) Eger, dec. 16. 1872. E lapok f. é. 43-ik száma „ismét megyei utaink“ cim alatt egy cikket tartalmaz, melynek eszméit némely „jó barátaim1* nekem tulajdonították, sőt mint biztos forrásból hallom, azt egyenesen az én érdekemben Írottnak lenni állították. Midőn még egyszer ismételném, hogy én a politikát a magányéletbe átvinni soha képes nem lennék, s azokat, kiket barátimnak tartottam, kivált nyilvánosan — a legnagyobb életbevágó ok nélkül — megtámadni soha nem bírnám, ezennel ünnepélyesen kinyilatkoztatom, s egyszersmind hivatkozom azon cikk Írójára — hogy ■4 T A R Oda . . . Neki! Teljes hold-világú esteken, Melyeken Egerben lámpa ég, Hogyha rendőr, s hajdú elpihen, S könyeit hullatja ránk az ég: Tarka ábránd kisded csónakát Oldja e szív . . . s elbocsátja Rád, Oh disz ... oh disz-tér tengere ! Hogyha sárga gyöngy bullámidat, Egri jármű szendén átszeli, S ah! . . ha a mozdony meg nem szakadt, Mennyi és mily élvet adsz neki! S mint hinted reánk kegy-harmatod, Mely után az áldó szót kapod, Oh disz ... oh disz-tér tengere ! Hm ! mi hozzád az a nagy kanál, Mely Velencét híressé teszi, Hisz te több vagy ! . . több . . aranyos tál, Véged senki meg nem lelheti ! én azon cikk írására sem eszmét sem adatot nem szolgáltattam, sőt arról megjelenéséig legkevesebb tudomásom sem volt. Tanúsítja ezt az is, hogy a cikkben felvett adatok szerintem nem egészen correctek. Ugyanis mindjárt azon összehasonlítás, mely szerint a hevesmegyei közmunka s közlekedési ügy az én tisztvi- selöségem alatt került, s jelenleg kerül, nem a valódi tényállásnak megfelelöleg van felvéve, mert az én hivataloskodásom kezdetében a személyzet fizetése volt : 1 főmérnök............................................... 900 frt. 3 útbiztos á 350 fr. . 1050 fr. 15 útfelügyelő á 90 fr ................................. 1350 fr. Ö szvesen : 3300 frt. Tudni illik a most útkaparóknak — akkor útfelügyelőknek — nevezett egyének csak azon hónapokban kaptak havonkinti 15 frt. fizetést, midőn a közmunka tettleges ledolgozásánál alkalmaztattak, tehát 6 hónapban. Később — ha jól’emlékezem 1870-ben — az én folytonos előterjesztéseimre a megye azútbiztosok fizetését évi 400 frira emelte, az útfelügyelőket pedig évi 200 frttal útkaparók neve alatt állandósította, a főmérnök fizetése azonban folytonosan 900 frt. maradt, s ezen fizetésért tartozott az a megyei utakra felügyelni, a műtárgyak felett őrködni, a megromlottakról terveket készíteni, azok kivitelét ellenőrizni, sa technikai tárgyakat illető számtalan kiküldetéseket — mely kiküldetések költségei öszves fizetését felemésztették — teljesíteni. Hogy most miképen megy a dolog, nem tudom, s bele nem avatkozom, csak azt látom, hogy azon általam épített útszakaszok is, — mint a maklár-füzesabonyi, valamint az egri speciális utcai új útszakasz — melyeknek fentartásáraa tekintetes megyének a makiári határban 5 holdnyi területű kitűnő kavicsbányát szereztem, s melyek e szerint célszerű kezeléssel könnyen volnának fentarthatök, minden kritika alatti állapotban léteznek, s rajtok a sárban nyakig úszunk. Hát még az eger-kistályai útszakasz ! melyen az utazástól még ellenségeinket is mentse meg az isten! Egyébiránt a tapasztalás után én bizton mondhatom, hogy a közmunka jelenlegi rendszere mellett a mint én csodákat nem mi- velhettem, úgy a mostani főmérnök sem fog jó utakat teremthetni, mert hogy csak egy példát mondjak, az eger-kistályai egészen le- sülyedt útrészt legalább 400—500 ölnyi hosszúságban elkerülhetlen szükség volna legalább 4—5 lábnyira felemelni; ezen töltés tömege kerülne mintegy . . 1000 írtba, ezen vonal újra alapkövezése . . . 6000 frt. „ „ „ kikavicsolása . . 1500 frt. Öszvesen legalább 8500 frt. íme csak egy 500 öles útrész, melynek pénzerővel leendő helyrehozása 8500 írtba kerülne, hát még az itt okvetlen szükséges átereszek ? Pedig hány ily útszakasz van a megyében, melynek helyrehozása tetemes pénzerőt venne igénybe? De honnan venni a pénzt, midőn a közmunka nagy része sem le nem szolgáltaik, sem meg nem váltatik, vagy ha leszolgáltatik is, C A. I*Ah csak lenne már rajtad hajó, Hozna a vasút, vagy a manó, Oh disz ■ . . disz-tér tengere ! Lángos elmü szép-ész kép’ selök, Képet itt kik nem viseltek el: Sárba hullunk a dics fény előtt, Mely e helyről rátok leng ma fel; Mit? szobor? lámpa? sőt kövezet? Húsz. . . többet bírunk mi e helyett, Ah benned . . . disz-tér tengere! . . . Disztéry. A „három kereszt44 alatt. Kópék az egri megyei börtön-életből. Egy ügyvédtől. III. A börtönépületbe léptünk. Eszmetársulatnál fogva, érzékeimben már megelőzőleg kezdének felujulni ama kellemetlen hatások, melyeket egykor a „börtön-lég1* idegeimre gyakorolt. S ime, mily
