Eger - hetilap, 1872

1872-12-19 / 51. szám

403 nincs benne köszönet? Ki a közmunka jelen leszolgálási módját is­meri, lehetetlen, hogy annak valami reális értéket tulajdonitson, a közmunkát természetben csak úgy lehetne használni, ha annak le- szolgáltatását úgyszólván katonai vezényszóval lehetne eszközölni, mi ugy-e lehetetlen? Holott a megyei közmunka kényszeritett adó­nemmé változtatva, legalábbis 100,000 forintot képviselne, s ily ősz végből azután ha nem is egyszerre, de apránkint a megromlott út­részeket helyrehozni, a meglevőket pedig a műtárgyakkal együtt feltartani lehetne. Teljes meggyőződésein tehát, hogy addig, mig a közmunka kényszeritöleg meg nem váltatik, s biztos adó-nemmé nem változta- tik, a megyei utak kezelésébe pedig az államutaknál követett rend­szer be nem hozatik, jó megyei utakról még csak álmodni sem lehet. Ez esetben az igaz, hogy a 27 mérföld megyei útra legalább 100 ut- kaparót kellene alkalmazni, kiknek fizetése évenkint talán 24000 forintba kerülne, de ezek fizetésöket valóban mégis érdemlenék, s hozzájárulván még a törvénynek minden pártérdeken felüli szigorú s becsületes keresztül vitele, mely szerint tisztviselő és vállalkozó egy személyben, sőt ki a megyével számadási viszonyban áll, még bizottmányi tag sem lehet ; úgy szinte a nyilvánosság, a bűnnek és hanyagságnak e kérlelhetlen bírája : a közmunkaügynek ily átala­kítása — meglátnék — rövid időn meghozná óhajtott gyümölcsét. Szabó Imre. Városi ügyek. Eger városa részéröl 187SÎ. december hó 15-én tartott képviselői ülésben következő ügyek tárgyaltattak. A folyó év és hó 1-én tartott ülés jegyzőkönyvének észrevétel nélküli hitelesítése után fölolvastatott a helybeli cs. kir. katonai ál­lomási parancsnokságnak f. bó 6-ról kelt 235 számú megkeresése, melyben fölhívja e város hatóságát; hogy miután az elszállásolandó két század katonaság elhelyezésére fölajánlott minorita zárda, és Adler-féle helyiség a cs. kir. hadügyminisztérium részéről elfogadta­tott, — az ezen helyisegek után fizetendő haszonbéri összeg mikénti kiegyenlítése iránt intézkedjék. Végeztetett. Tekintve azon körülményt hogy városunka mindig nagyszám­ban levő állandó katonaság elhelyezésén kívül, még a fegyver-gya­korlatokra évenkint behívott szabadságos, tartalékos, és átvonuló közös hadseregbeli katonák, és honvédek elszállásolásával is, más hazai városok és községekhez képest, s ezek által nem is ismert ter­hekkel folytonosan oly annyira nyomasztólag sújtatik, hogy épen a katonaság szakadatlan elhelyezése s egyéb jkatonai szolgálmányok okozták azt, hogy Eger városa adósságait folyton szaporítani kény­szerülvén azon helyzetbe jutott, hogy most már megfeszített áldozat készsége, s adózóinak folytonos terheltetésével sem képes többé a katonaság irányábani hatósági kötelmeinek megfelelni ; mert nem­csak hogy a nagy költséggel berendezett, és fentartott tulajdon épü­leteit kényszerült katonai célokra átengedni, hanem még ezen felül, változás, mily varázslat ! Üde lég, tisztaság, világosság, — ezek voltak ama nem várt tényezők, melyek beléptemkor mindjárt ked­vezőbb hangulatra hoztak e szomorú kényszerlak iránt. A falak tiszta fejérre voltak meszelve, a köpadlózat tisztára súrolva. A halotti csendet, mi az emberi szabadság e sirját koráb­ban oly nyomasztólag jellemezte, ezúttal sajátságos eleven zaj vál­té föl, minőt folytonos munkálkodás szokott eléidézni. Kérdő tekin­tetet vetettem tiszteletreméltó kalauzomra. — E moraj — mondá a kir. ügyész, — gyárunkból hangzik alá, hol rabjaink serényen dolgoznak. — Gyár! — kiálték fel szokatlan hévvel, — tehát itt gyár­ban vagyunk, és nem börtönben? — Ahogy veszszük, — mondá kalauzom szelíd mosolylyal, mely kíváncsiságomat még inkább fokozta; — majd oda is eljutunk; de ha nincs terhére, tekintsük meg a helyiségeket részletesen. A börtön-épületet egészben véve egy kereszt-folyosó osztja kétfelé, mely arány minden emeleten végig meg van tartva. Földszint, a bejárattal szemben, egy tágas szoba fogjalja el az épület e részének hátterét, mely ez időszerint a gyár raktárát képezi. Az ehhez vezető folyosóból jobbra és balra két magán-bör­tön nyílik, melyeket közönségesen „e g y e s-b ö r t ö n ö k n e k“ hív­nak. Mindegyik körlibelül négy □ ölnyi térfogattal bir, s bár falai éslpadlata tiszták, s bútorzata, mely összesen egy fapadból s erre vetett szalmazsákból áll, lakója viszonyaihoz képest kielégítő, a si- ri csend, a magány és homály, mik e szűk lakosztály elodázhatlan eddig shemál katonai szállásokat volt kénytelen magánosoknál, ne­vezetes áldozatokkal megszerezni, és mindezeken kívül a katonai beszállásolásokat, még magánosoknál is foganatosítani. Ugyanazért és mivel az osztó igazsággal összeegyeztetni nem lehet, hogy egyes városok, s ezek között Eger városa is a katonai elhelyezésekből folytonosan eredő terheket adózóinak végkimerülé­sével még továbbra is viselje. Ezúttal is ragaszkodva e testület ez ügyben f. év okt. hó 13-án 2981 sz. a. hozott határozatához, újólag ünnepélyesen kijelenti, mi­ként a kérdésben forgó 2 század katonaság elhelyezésére felfogadan­dó helyiségek haszonbérletébe bocsájtkozni egyáltalában hajlandó nem lévén, a felmerülendő költségeket sem egészben, sem részben fedezni nem fogja, miről a helybeli cs. kir. katonai parancsnokság jelen végzés megküldésével értesítendő. Elnöklő polgármester előterjeszti, miként 1868-ik évi novem­ber 8-án tartott képviselői ülés 2686 számú végzésével kimondatott, miként a város tulajdonát képező úgynevezett „Sorskert1* faiskolává alakltassék át ; ezen határozat azonban ez ideig végrehajtható nem volt, amennyiben jelzett helyiség előbbi időről haszonbérbe lévén ad­va, haszonbérlő a bérletről lemondani hajlandó nem volt ; minthogy azonban most már a haszonbérlet ez év végén lejár, idején látná az annyira óhajtott faiskola létesítése iránt szükséglendő intézkedése­ket megtenni ; bemutatván ez alkalommal, a létesítendő faiskolára vonatkozó terv, és költségvetést az erre vonatkozó ügyiratokkal együtt. Az elnöki előterjesztés közhelyesléssel fogadtatván, a bemu­tatott ügyirat az eredeti terv és költségvetéssel együtt, a legköze­lebbi ülésre adandó véleményes jelentéstétel végett a mezei rendőri szakosztálynak kiadatik. Fölolvastatott Horánszky Imre hely pénz szedési jog haszonbér­lő kérelme, mely szerint a jelen évi haszonbérletéből 250forintot le­engedtetni kér, miután ugyan ily tartalmú kérelmével f. évi (—) szá­mú végzéssel már elutasittatott ; és miután jelen kérelme újabb s el­fogadható indokokkal támogatva nincs, kérelme figyelemmel a szer­ződés 13-ik pontjára, ez úttal sem teljesíthető. Elnöklő polgármester előterjeszti, miként a f. évi 3533 számú határozathoz képest a helypénz-szedési jog haszonbérletére vonat­kozó árverést f. év dec. hó 13-án megkisérlette, azonban siker nél­kül, amennyiben a jelen volt két vállalkozó a 6900 ft. kikiáltási áron árverelni nem akarván, azt 4000 forintra leszállítani kérték; mint­hogy szerinte ily csekély összegért akkor, midőn a jelenlegi haszon­bérlő 6063 forintot fizet, az árverésbe bocsájtkozni a közönség vilá­gos megkárosítása nélkül nem lehetett — miért is az árverést elha­lasztotta ; mely körülményt a midőn bejelenti, egyszersmind további utasítást kér. Az elnöki előterjesztés tudomásul vétetvén, újabbi árverési ha­táridőül f. hó 20-ik napjának d. u. 3 órája kittizetik, s kikiáltási árul 6000 forint megállapíttatik, oly kijelentéssel, hogy az esetben, ha vállalkozó ily árban nem jelentkeznék, a helypénz-szedést a város házilag kezelendi ; mely utóbbi eset bekövetkezése esetén a kezelés módozatainak megállapításával Tavasy Antal polgármester elnökle­társai, kevésbbé teszik azt lakályossá, s kinek e közös laktanya kényszerű vendégei közül a szükséges szigor kiszabott rendszere o helyet jelöli ki bizonyos időre tartózkodási helyül, ha egyszer on­nét kiszabadul, bizonyára óvakodni fog a börtön-fegyelmi szabá­lyok áthágása által újból alkalmat keresni arra, hogy ismét e la­kásnak, s az ezzel összekötött egyéb kellemetlen következmé­nyeknek legyen kénytelen-kelletlen élvezője. A keresztfolyosó két végén jobbra és balra egy-egy ajtó nyí­lik ugyanannyi börtönbe. Ezek a „nehezebb börtönök,u habár ezek is elég 8zellősek, tiszták és világosak. Itt őriztetnek nehéz vasajtók és zárak alatt a súlyosabb vétségekkel terhelt, vagy megrögzöttebb fegyencek, kik természetöknéi fogva is szigorúbb felügyeletet igényelnek. Az első emeleten, a lépcső-bejárattal szemben egy ajtó a rom. kath. kápolnába vezet, melynek belső világossága a má­sod-emelet egy részét is magába foglalja. Belseje egyszerű, tiszta, jobbra-balra ülő padokkal ellátva. Az oltár fölött egy csinos kép látható. E kápolna fölött a harmadik emeleten egy ima-szoba van berendezve a protestáns hitfelekezetü rabok számára. A földszintnek megfeielöleg, az emeletek keresztfolyosóiból is hasonlag nyílnak a börtönök ; mindegyik emeleten négy, s igy az összes börtönhelyiségek 16 tágas szobából, két magán-börtönből s egy raktárból állanak, melyek kétszáz fegyeuc befogadására elégségesek. Mint e rövid rajzból látható, az egész bőrtöuépületben alig ta­*

Next

/
Thumbnails
Contents