Eger - hetilap, 1872
1872-10-10 / 41. szám
323 Hírmondó: 45. Egri Népújság: 21. JK. Figy : 3. Jászkunság: 6. „Egeru : 15. Igazmondó: 6. Népzászló: 2. Pécsi lapok: 1. Ipolyság I. Lehel Kürtje: 5. — 11 lap; 119 példány, mind magyar nyelven. Nem politikai lapok, szak közlönyök hirdetők és folyóiratok: Kath. Néplap: 12. Családi Kör: 4. Honvéd 1. Magy. o.N. Világ: 13. Nefelejts : 4.Kertész Gazga : l.B. orvosi lap: 4. Gyógysz. hetil: 4. Merkúr: 16. Egri Egyházmegy. Közi: 13. Jogtud. Köz: 4. Szép Írod. Csarnok: 5. Fortuna 10. Typographia : 1. Női, Bazár 11. Themis: 6. Férfi divat: 4. Divat: 5. Kis Tükör: 4. Kislap: 2. Schwecht Achim : 3. Wacht Israel: 7 Főv. Lapok: 2, Néptanítók Lapja: 7. „Harper’s Weekly": 1. Figyelő: 1. Természtud. Közi: 12. Uiber Land und Meer: 34. Bazár: 52. Illustrirte Welt : 23. Le Cour d’ honneur de Marie: l. Alté und Neue Welt: 1. Praktisch theologise Quartalsehift : 1— 275; ebből magyar: 124; német: 146; angol: 1. francia 1. zsidó 3. Humoris ztikus Lapokból: Borsszomjankó 10- Mátyás Deák: 6. Üstökös: 5. Ludas Matyi: 1. Bolond Miska : 5. Kikiriki 4. d. Floh: l.Fliegende Blaster: 1. — 8. lap. 33. példány. Ebből : 27. magy. 6 német. Összesen 73 lap, 618 példányban. Ebből magy. 49 lap, 360 példány; német 21 lap, 252 p. más nyelveken 3 lap, 6 példány. A magyar lapirodalom tehát itt 3G0 példánynyal, a nem magyar 280-al van képviselve. Csak az Isten őrzi, hogy nem több a német lap, ezen törzsökös magyar városban ! Mindenesetre feltűnő, hogy a politikai napi lapok közül, a németeknek van több — ha nem olvasójuk, példányuk. Korántsem annak tanúsága, mintha itt többen lennének németek, hanem hogy a kik vannak, inkább olvasnak, s illetőleg lapokra inkább fizetnek. Tekintetbe véve azt, hogy a „V Újság" egyik közlése szerint 1872. jan.-ban M.-országon megindult 193 lap és folyóirat, és a P.-N. legközelebbi számítása szerint ez évben jan—junius 30-ig megjelent : 241 ilyen vállalat, melynek 234 szerkesztője vau, azonkívül önálló könyvvel fellépett 162 egyén, ésigy a sajtónak ez idő szerint: 396 napszámosa volna: két következtetésre jutunk. Egyik az, hogy talán fölösen is sok a lapirodalmi vállalat elágazó voltában,és a másik, hogy ezen 241 számhoz képest a mi összes külön lapjaink és folyóirataink száma, a 73 : illetőleg, — miután csak a magyar nyelvüekröl lehet szó — a 49, valóban csekély. Feltéve, hogy ama 618 lappéldánynál, minden egyes lapra legalább két olvasó esik — a mennyi bizonyos is, — volna Gyöngyösön: 1236 olvasó. Tehát a lakosság 12.8%. Vagyis 1000 emberre esik: 128 a ki olvas; illetőleg szellemi szükséget érez. E szerint csaknem épen annyi, amennyi tanuló volt a lefolyt iskolai évben az ismétlőkkel együtt — és kevesebb, mint a mennyien tanultak a felnőttekkel együtt : miután úgy a tanulókból 1000 emberre esett: 153. Ezen arány ismét csak a szellemi szükség csekély voltát vagyis bákkal, de előnyük a kimeritbetlen kedélyesség, mig ellenben a fiúk erőszakosan leigázzák bensőjükben a kedélyt. Ök a nihilismus tanát vallják, mit az egyetemről visznek magukkal a fővárostól távol eső atyai fészkökbe. Bár egyikök, K i z z a n o v Árkád, ki gyöngébb jellemű, csak magára ölté a divatos nihilismus mezét. A nihilismus mégnem hatott leikéig. Ellenben barátja, Baza- r ov Jenő meggyőződésből par excellence istentagadó. Megkísérti a nihilista tant a legszigorúbb következetességgel keresztül vinni. Látjuk, hogy mint lépgunynyal és daccal küzdtérre a humanitás minden hódítása ellen egy erős és tehetséges szellem. Bazarov orvos, természetvizsgáló. Hogy az orvosi tudományról nem sokat tart, társai — még a nem oroszok — szemében sem újság. Tagadja, hogy az emberi kedély hitre szorulna, sőt, mint valódi nihilista, még tovább megy. Megveti a szivnek minden hajlamát, s valamint másnál, úgy magában is elnyomni törekszik. Alig érez köteléket, mely családjával összetartsa. Az anya gyöngéd szeretete elviselhetlen teher néki. Az oly férfit, mint Árkád atyja, ki Puskin költeményeiben gyönyörködik, csak szánni tudja ; Büchner „Erő és anyag“-át kínálja helyette. Hegedű- játékát meg épen nevetségesnek találja. Bazarov Jenő még saját atyját is butának mondja —gyöngédségéért, mibe bele nem fárad fiával szemben. A szerelmet, az ifjúság megbecsülhetlen kiváltságát, ösmerni sem akarja. Osa nihilista tan nem ismer elveket. Az erényt csak benyomásnak tartja. Meg van győződve, hogy a lelkiállapotok mind csak benyomásokon alapulnak. Semmi fölényt el nem ismer és szemében bármely dolog csak addig ér valamit, mig hasznos neki. Hogy természetes Jegyen, azt hiszi, hogy állatiasan durvává kell válnia. Szerző könnyen bebizonyíthatja e tannak tarthatlanságát, s be is bizonyítja ifjú hőseinek későbbi életpályáján. Kizzanov Árkád csakazt mutatja : hogy a művelődés a tömegben nagy hódítást még nem tett — de azt is mutatja, hogy a mai iskolázás hasonlithatlanul felette áll a réginek : feltéve, hogy a mostani tanoncok annyira mindenesetre kiképeztetnek, hogy az életbe lépve az olvasó közönséget egyenként szaporítani fogják. De soraink folytán már említve volt a nyomdai festék is, mint a civilizatio mértéke, s ezen fonalon meg kell emlékeznünk arról is, hogy Gyöngyösnek nyomdája, s illetőleg sajtója van. Elvonatkozva, az itt napvilágot látott némely elhiresedett sajtó-termékektől, melyek úgy is, mint a hernyók — csak bizonyos zsenge körülmények között bírnak pusztító hatással, mindenesetre constatálásra méltó dolog, hogy itt szerkesztett két lap adatik ki: Egyik a „K ézmü-i p a- rosok Országos Értestöje," másik a „Gyöngyös." Mennyiben van e két lap által a művelődés előbbre vive, bár, mint a dolgok független szemlélőjének, jogom volna véleményemet kimondanom; mégis attól több okon tartózkodom. — Annyit mindazonáltal megjegyezhetek, hogy a „Kézmü-iparosok Országos E!rt e s i tő j e“ minden lármás, manapság elég lap által felkapott violens praotensiótól távol — szerény munkásság- és jóakarattal szerkesztve : Gyöngyösnek bizony előnyére válik; noha, mint értesítve, vagyunk — helyben csak mintegy 50 előfizetője van. És hát ezek volnának, az olvasás és sajtóra vonatkozó adatok. Voltaképen még mindig csak száraz, vagy jobban mondva : nyers adatok. Mert hiszen felesleges volna mégis jegyezni, hogy magára a tanulás, olvasás, de még az Írás és lapszerkesztés is csak törekvések arra, hogy a művelődés az egyénben és társadalomban részint eszközöltessék, részint emeltessék. Ezen kérdésről, illetőleg: egyéni és társadalmi miveltségi viszonyainkról jövő cikkünkben. Gyakorlati utasítások a must javításához. A würtenbergi gazdászati lap közelebbi számai „Gyakorlati utasítások a silányabb must javítására11 cirn alatt igen érdekes cikksorozatot közölnek, melyet — épen most lévén folyamatban szüretünk — alkalomszerűnek tartottunk közölni. „Még nem oly rég ideje — kezdi az idézett cikksorozat — s még sokan emlékezhetnek rá, mily megvetöleg szegényesnek tartatott a répából készült cukor, mint a valódi, tudniillik a cukornádból készült, úgynevezett gyarmati cukor pótléka. Hasztalanul tanította a vegytan, hogy a jól kivonatolt répa-cuk or lényegében épen nem más, mint ami a nád-cukor, mely szénsav, köneny és éleny állandón arányos vegyületéböl előállt cukor-állomány, melv a növénynedvek egy egész sorában benfoglahátik. „Mit nekünk a vegytan 1“ — igy hamar eldobja a nihilista mezt, mihelyt barátja uralgó befolyása alól kimenekül. Mig Bazarov Jenő keblében a nihilista tanok s a szendergő emberi érzelmek kikerülhetlen harcra kelnek. Ez összeütközést a szerelem idézi elé. Hiába küzd ellene, s igyekezzék bár elhazudni magától, szivéből ki nem űzheti az érzelmet.. Természetes, hogy Bazarov jelleme nem oly alkotásu, miben a szerelem örömvirágokat hajthatna. Érzelem és meggyőződés, kedély és értelem fogva tartják egymást. Bazarov lélektevékenysége bizonyos nyugalomba süllyed. Iszonyú unalom lepi meg. Az életet ijesztőleg üresnek találja. Bazarov nem maradhat ily állapotban. Ez életet, e semmit egyetlen lehető végéhez kell vonszolnia. így keresi és találja föl halálát egy ragályos beteg ágyánál. A nihilismus nem életképes, ez a szerző tendentiája. Gyönyörű jelenetek vannak e beszélybe szőve az orosz vidéki életből. Ki tudna Turgenjew festői varázsának ellent állani ? Ismertetésem elég rövid, hogy felületes legyen, de elég hosszú, hogy az alatt a kandallóban a venyige lángja porhanyó parázszsá hamvadjon s az ellankadt szemek álmosan lecsukódjanak. Űzzétek el a soraim hozta álmot azzal, hogy olvassátok az ismertettem könyvet s akkor talán megbocsájtjátok az unalmat, miben most akarva, nem akarva részesitélek ; vagy mélyedjetek el a fellobbanó tűznek titokteljes világába; és halgassátok a kéményen besüvöl- tő szél kisértetcs danáját, vagy álljatok ablakotokhoz, mire majdan jégvirágokat ir a tél szeszélyes fagya, s gyönyörködjetek most még a hulló levelekben, később az angyalok szárnyai alul kihullott pehely- ben, a szállingózó, sziporkázó hóban, vagy gondoljatok vissza a régfeledett dajka-mesékre s az ezek okozta gyönyörbe merülve, feledkezzetek meg az unalmas tárcaíróról. Erdélyi Béla. *