Eger - hetilap, 1872
1872-09-26 / 39. szám
307 csak úgy mennek, mint épen azelőtt, t. i. a nagy szavak, még szép szónoklatok előtt mentek. De bocsánat e különcségért — már én oly szkeptikus természetű vagyok, hogy kevesebbet tartok : rendszerek, hivatalok, személyek változására ; de még a nagy elvek szép megbeszélésére is, mint arra, hogy a voltaképeni lényegben az annyi költség- és fényes apparátussal célozni mondott ügyekben legyen valódi haladás és előbbre menetel. Nagy tisztelettel kell lennünk az oktatás ügyében újabban alkotott intézmények iránt, — nem lehet talán kétlenünk, hogy úgy az iskolai tanfelügyelők tömeges kinevezése, mint az újabban szervezett k ö z o k t at ás i tanács csak lendületévé szolgálhat úgy a népnevelésnek, mint átalános tanügyünknek ; mégis ameddig a falusi s városi népiskolák emelkedését, szaporodását, népesebb voltát, szóval úgy a tanításban, mint a tanulásban való előremenetelt nem látjuk — vélem, joggal gondolhatjuk, hogy a dolgok lényegére nézve mi sem változott; és sem a tanfelügyelők fényes serege, sem az országos közoktatási tanács kétségtelen buzgalma, sem pedig a lapok és a jó t. közönség által naponta irt és hangoztatott: „népnevelés jöjjön el a te országod11 ugyancsak ezen nevelést előbbre nem vitte. Innen aztán ama cynikus hit, mely szerint, kormányok, rendszerek, hivatalok váltakoznak, — a dicsőség, hatalom, kenyér némi vándorlást túsz ; de a nagy közönségre voltaképen minden volt állapotában marad. Ha mindezek csak puszta bevezetések akarnának lenni soraimhoz, magam is elhiszem, hogy talán már bőséges is vagyok ; de ha szabad saját gondolataimat nyomon meg is Ítélnem, azt vélem ezekről, hogy külön állva is megszenvedhetők; ha meggondoljuk, hogy alkotmányos országban a végső kritérium mi, polgárok vagyunk. Semmi sem lehet tehát — közügyeket néző polgári voltunkban — sürgősebb feladatunk, mint ugyancsak erre irányult Ítéletünk kiindulási pontjainak helyes meghatározása ésalényegbevaló bete- kintés. Nincs, se nevetségesebb, se egyúttal szomorúbb egy szabad állam polgárára nézve, mint hogy összes, a közügyekre tartozó nézeteit, tudományát, érzelmeit és szenvedélyeit néhány szóban határolja meg ; mely szavak ugyan azoknak, a kik értik, épen nem nagy jelentőségűek, azoknak pedig a kik nem értik — és a kiknek száma légió — épen semmik. És hát jó magyar nép ! iparosok ! polgárok! választók ! „dél e- gatio“ „quota” „i n c o m p a t i b i 1 i t a su „bal-oldal“ „j o b b- olda 1“ nem-e ezen szavakért küzdőtök? Igen. Az óriási többség szavakért, melyeket se nem ért, se érteni nem törekszik. De azért azt hiszszük, hogy politikailag érett nép vagyunk. Persze, ha ez a politikai, már t. i. a közdolgok tudása, nem volna sokkal több, sokkal nehezebb, mint ama néhány szónak jó-rosz megtanulása, és a mi több, még megértése is. Vannak Magyarországon irányok, úgy a sajtóban, mint a közéletben, melyek belátják és szeretnék belátni is, hogy más különösen művelődési, társadalmi térre is kell vinnünk az eszméket, igyekezetei és munkát. Semmit sem üdvözölhetünk inkább, mint ezen irányt; ebben van szerintünk igazi regenerálónk egészséges magva. Ezen irány teremhet férfias, erős küzdelmeket, nem mondjuk, hogy a felvilágosodás, a belterjü műveltség ellenkezik az éles politikai összeütközésekkel, vagy csak a sajtót is merő conventiónális utakon hordja; mert hiszen ennek eléggé ellent mondanának az angol meetingek nyilvánulásai, vagy pedig az amerikai sajtó ; de teljesen jó hiszemmel lehet mondani, hogyha lesz harc, de nem lesz brutalitás, — ha lesz küzdelem elvekért; de nem lesz gyilkolás értetlen szavakért; ha lesz élesnyelvü, szabadon, talán túlzó-sérelmesen nyilatkozó sajtó ; de nem lesz cynikus hazugság, értetlenségre számított rágalom és ferdítés. Természetes. Ha mint egy praktikus valaki mondá, „most a fő- politika ez : az urat ámitsd, a parasztot bolonditsd!11 kellő műveltség, s egészséges irányok mellett a jó politika megbukik. S igaz, hogy ez a mód kissé hosszadalmas, de bizonyos, hogy ez, és nem a szigorú törvények fogják az igazság, az illedelem, s mindenek felett a reális praegnans mélységű útra hajtani a sajtót. Mert ennek az a tulajdona, hogy szívesen „kotyvaszt11, de ha kénytelen vele, tud „főzni" is. A publikum választja. Mig émelygős, üres, háborgató, botrányos dolgokat szeret a publikum — mindig azzal szolgálnak neki a sajtó napszámosai; mihelyt a komoly, igaz, reális dolgok iránt fog birni csak érzékkel : meglesznek komoly, tehetséges és munkás Írói. Ezt tartjuk födolognak, hogy az erre menő utat egyengessük. Nemcsak magyaros tempóval, mely magas hangból kezdi és hamar elfárad ; vagy a mindenható istentől és hatalmas kormánytól vár egyedül és mindent ; hanem szerény és serény munkássággal, kitartással, mindenki magára is számitva valamit. Eme gondolatok vittek arra, hogy egy kis darab vidéki culturá- nak adatait gyűjtsük s n^mi világításba helyezzük. E sorok címéből már kitűnt, miszerint különösebben Gyöngyös város cultur-viszonyairól, s ezúttal ennek iskoláiról akarok szólani. A lefolyt 187Va iskolai évben volt tanuló: a gymnáziumban: 221, ebből vidéki: 97, helybeli: 124. Az elemi kath. iskolákban : 851, ebből vid. 33, helyb. 818. Magán-iskolákban : 169, ebböl vid. 20 helyb. 149, Közös iskolában : 319, ebből vid. 26, helyb. 293. Összes rendes tanuló tehát: 1560, — vidéki: 176, helybeli: 1384. A város 15,830 lakosságához képest, az idegeneket is beszámítva, itteni iskolákban napi oktatást nyert a lakosság 9. 9%-ja. Igazabban, a vidékieket elhagyva, a lakosság: 8. 7%. Ezekhez adva az ismétlő iskolákban hetenként kétórai oktatást nyert tanulókat: 1560 —j— 405 - 1965. vagyis a lakosság: 12. 5%. És ha még a felnőttek oktatásában résztvevőket : 431-et is ide számítjuk, Gyöngyösön oktatást nyertek: 2396. A lakosság: 15. 3%-je . . Vagy másképen kifejezve 187-Vs tanévben Gyöngyösön 1000 emberre rendes helybeli ianuló esett : 87, az ismétlőkkel együtt 125, a felnőttekkel együtt : 153. Az 187°/i-diki tanévben is csináltunk ugyan egy ilynemű ösz- szeállitást, de akkor csak a gymnáziumba járt idegeneket sikerülvén leszámítani, — akkori adataink, némi előnyére' esnek Gyöngyösnek. Különben azok szerint 187°/j-ben : ezer emberre esett: rendes tanuló : 96 ; az ismétlőkkel együtt : 114 ; a felnőttekkel együtt : 134. Habár tehát legtöbb súlyt kell fektetnünk a rendes tanulókra, mégis, tekintetbe vévén, hogy az idén, a volt, úgy nevezett vasárnapi iskolásak, nem egy, hanem hetenként két órai oktatást nyertek, és ezen egész tanítás jobban szerveztetett, annyira, hogy a 405 ismétlő tanuló közül, egyik iskolaszéki elnök jelentése szerint 116 Írni és olvasni jól megtanult — ezt tekintve, — először kitűnik, hogy az oktatásügy ez évben itt 1. l%-tel emelkedett, és továbbá az is, hogy ezen számot, mint oktatás-ügyünk mutatóját vehetjük. __________ fPolytatjuk.) F elhívás. a hazai közönséghez a bécsi világkiállítás ügyében. A bécsi világkiállítási magy. kir. biztosság, tagjainak a földmi- velés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter által történt kinevezteté- sével végleg megalakult és testületi működését tényleg megkezdette a kiállítás főigazgatójával és a kiállítókkal eddigelé a végrehajtó bizottság által folytatott közvetlen érintkezés átvételével A hazai közönségnek ezt azon hozzáadással hozzuk tudomására, hogy a bizottság kedves kötelességének ismerendi mindazon kérdések tekintetében, melyek a magyar korona országainak a bécsi világtár laton való felléptére venatkoznak, készségesen megadni a szükséges felvilágitásokat és az egyes érdekelteket telhetőleg támogatni. Feladatát véli teljesíteni a bizottság, midőn a hazai közönség figyelmét mindenekelőtt, arra hívja fel. hogy dacára a már is beérkezett bejelentések jelentékeny számának, mely hazánk anyagi és szellemi téren való termelő képességének nagyjában véve méltó képvisel- tetését helyezi kilátásba, — mégis vannak a hazai termelésnek egyes ágai, az országnak jelentősb vidékei sőt megyéi, melyek vagy épen- séggel nincsenek, vagy csak felette kisszerű mértékben vannak képviselve. Felötlő jelenség p. o. hogy Beregmegye csak hét, a Hajdúkerület 2, a Jászság és Kunság 4, Közép-Szolnok 10, Mármaros 7, Szabolcs 2, Szatmármegye csak 9 jelentkezést tudnak felmutatni, hogy mezőgazdasági terményekből Baranyának csak 4, Barsnak 3, Borsodnak 3, Csongrádnak 6, Győrmegyének pedig épen semmi jelentkezése sincsen, mig ellenben Békésraegye 115 bejelentést, küzőiök 60 mezőgazdaságit, tud felmutatni. A biztosság teljesen elismeri ugyan, hogy az ország minden vidékével szemben egyforma igényeket nem támaszthat; más felöl azonban nem ismeri félre annak szükségességét sem, hogy az ország minden vidékének — tényleges viszonyaihoz mért — és azoknak megfelelő képviseltetése után törekedni és azt el is érni okvetlen szükséges, ha hogy elakarunk állani hazánk culturalis állapotainak a világkiállítást látogatók előtt kikerekitett összképben való feltüntetésétől. Minden megyének módjában van — ha nem is másnemű — de mégis mezőgazdasági terményeket bejelenteni, melyek —-különben is az ország tógazdaságát képezvén — arra hivatvák, hogy a bécsi tárlaton kiváló szerepet játszanak. És noha egyes városok és vidékek *
