Eger - hetilap, 1872

1872-08-15 / 33. szám

258

elnöknek úgy tetszik, a legtörvényszerübb választás verificálbatlanul törvénytelenné lesz, ha úgy tetszik, a többség nem érvényesülhet, ha tetszik, nem ad credentionalist, vagy olyant irat bele, ami pro se per se a törvényesen megejtett választást törvényellenesnek tünteti fel — s igy legalább is vizsgálat tárgyává teszi.

Csak pár példát.

Derüre-borura engedi szavazni a jogosulatlanokat a jelen nem levők helyében ; elküldi a szavazattal bírókat különféle ürügyek alatt, s nem engedi őket szavazni; megszakasztja a választást; színlelt verekedést improvisáltat, — s azzal kirúgja maga alól a széket, s azt mondja, hogy személye nincs biztonságban, s elmegy; — nincs választás! Később persze kisül, hogy volt személybiztonság, nincs veszélyes verekedés, hogy nem is egyik párt a másikkal, hanem egy és ugyanazon párt pajtásai egymásközt előre kitervelt mód szerint huza- kodnak ; de hát választás ninc3 ; mert az elnök ellábolt. Egy másik elnök meg látva, hogy pártja agyonra bukik, ha a választás végig foly, jónak látja megbízni egyik coryphaeusát azzal, hogy tépje el a szavazók névlajstromát, csináljon Kabinet-Krawallt s menjen szélnek. Az elnök rug-kapál, hogy már most ő mit tegyen : egész napi szavazás eredménye semmivé lett, s újra kezdeni nem törvényes, de meg nem is lehet; mert a leszavazott helységek választói haza mentek; a választás csonka; és — legnagyobb sajnálattal a választást elnapolja; s igy ismét nincs képviselő. Egy másik elnök meg, mikor látja, hogy pártja már leszavazott, s az ellenpárt nagy többségben lesz; kapja magát, hirtelen bezárja a jegyzőkönyvet s proclamálja, hogy több szavazót már el nem fogadhat; s ezzel punctum; a credentionalis kiada- tik a kisebbség választottjának; pedig 5 — 10 — 20 perc múlva jön számtalan ellenpárti jogosult, kik jóhiszemüleg késtek, vagy plane elnöki ügyes intézkedés folytán még most is egy órával korábban jönnek, mint ahogy az előre kicsinált, de az elnök által meg nem tartott conventio szerint kell vala.

Mindez szembeszökő, furcsa és hajmeresztő, majdnem valószi- nütlen, de számos kiadásban és variánsban már megtörtént dolog !

Hát tartható az olyan törvény, mely ily esélyeket lehetőkké teszen ?

T A

Egervár hős védelme 1552-ben.

(Történeti rajz.)

Milesz Bélától.

..................................ti nemes bajnokok

D

obó . .., e elhiresült bátor egri lányok ; Nemde a hazáért ontátok véretek * — Keblünkben fennmarad édes emléketek.“

I.

Törléneti előzménjek.

Alig van talán gyászosabb korszaka nemzetünknek, a tatárjárást kivéve — mint Zápolya János és első Ferdinánd viszálkodásainak ideje, összekötve a folytonos török-hadjárattal.

I. Ferdinánd országlásának évei zajosak voltak s Magyarország déli és középrészei a legszomorubb sorsban osztoztak. A nemzet el volt hagyatva. A vallási villongások Némethonban elvonták sokszor Ferdinándot a haza szinteréről, mely védetlenül maradt, mert az erőt amoda kellett kivinni. Itthon sok baj volt a törökkel s ezen kor a hazafiság, hazaszeretet s önfeláldozás legszebb példáit mutatja. A magyar hihetetlen tetteket mutatott elő, s hős volt véglehelletéig, — tultekintve a gyávaság és árulás gyalázatos jellemvonásain.

Ferdinánd 1545-ben fegyverszünetet^ kötött Szolimán török szultánnal 5 évre. De ez csak pillanatny1 nyugalom vala. A veszedelmes háború ismét kiütött Szolimánnal, melynek okát itt röviden elmondjuk az olvasónak.

Miután Szolimán Budát cselszövéssel elfoglalta volt, s az özvegy Zápolya Jánosné, Izabella, (kis fiával János Zsigmonddal Erdélybe menni kényszerült: Szolimán, kit az elhunyt Zápolya János kis fia védőjéül kért volt föl, azzal biztatta ekkor az özvegy királynét, hogy ha majd a kis János Zsigmond felnevelkedik, Budát azonnal visszaadandja neki. — Ferdinánd megkísértette Bndát visszafoglalni, de visszaveretett. Ettől fogva a törökök hazánk szivéből szüntelen pusztították az országot, még akkkor is, midőn Ferdinánd Szolimánnal az emlitett fegyvernyugvást kötötte.

Ez időben Martinuzzi Györgynek, az éles elméjű hatalmas embernek politikája nagyszerű változást okozott a nemzet életében.

Már ez ellen Tóth Vilmos törvényjavaslatának a Deákpárt által elfogadott fejezeteiben sem volt kellő orvoslás; pedig ezen része a dolognak is igen igen kivánja azt, s volt alkalmunk látni egy kis módo- sitványforma pár cikket, melyeket egy barátunk akart a részletes tárgyalás alkalmával benyújtani, — ha t. i. a részletes tárgyalás agyon nem beszéltetik, mely igy vagy ilyen formán hangzott:

A választási elnök felelős a választás törvényességéért, s mindazok, kik a választás meghami- sitása körül akár mulasztással résztvesznek: 1 —10 évig terjedő súlyos börtönnel bűntetteinek.

Megyénk balpárti többsége akkor, midőn a központi bizottságot, s ez az összeíró és választási bizottságokat, kizárólagosan saját párthiveiböl alkotta, nagy bűnt követett e! ; mert kizárt egy egész nagy pártot, kizárta ez által a megyei intelligentia nagy részét a közreműködésből. De ezen cselekmény által kitette magát még annak is, hogy ahol és arninö töövénytelenség elkövettetett, az nem egyes emberek hibája, az mind ex condicto elkövetettnek, azon párt szántszándékos bűnének, bélyegeztetett; mert e tette által az orvoslást, felszólalást és ellenmondást teljesen kizárván köréből, a titkolódzás és zárkózottság olyan mérvében működött, hogy ezen tettöket, mi legalább a kizárottak, nem csak védeni nem, de excusálni sem tudjuk.

Az olyan törvény, mely ilyeneket lehetőkké tesz és megenged, sőt melynek még a netalán elkövetendő visszaélésekre és bűnökre megtorló szabályai sincsenek, az rósz, az eldobandó törvény.

Azonban mégis van ezen törvényeknek egy correctivuma s ez a verificatio.

Csakhogy hiszen az illető visszaélőknek sem kell egyéb, csak az, hogy a verificatio Ítéljen, mert hiszen vagy kénytelen úgy Ítélni, ahogy az ö céljoknak sintentiójoknak megfelel, vagy egyátalán nem Ítélhet; s ha végre Ítélhet is ellenükben vagy rájok nézve kedvezőtlenül, a fő cél mégis el van érve minden esetben ; mert uj választás lesz, és sok esetben már ez maga a különben megbukandott pártra nyert ügy.

S ha végre még is kisül a turpissága egyik-másik eljáró bizottságnak, összeíró vagy választási elnöknek, hol van a sanctio? mi a büntetése? Körü!-belül semmi. A győzelmes párt pedig négy szem köEz emberről nem lesz érdektelen pár sorban bővebben megemlékeznünk. E hatalmas püspök szegény, közönséges szülék gyermeke volt, kiktől kis korában elszakadt, s a föurak udvaraiban szolgált a legközönségesebb minőségben. Ifjonc korában Zápolya János anyjának kályhafütője volt. Atyja 8 egy testvére a törökök ellen küzdöttek, s el is estek, két testvére már korán elhalt, György ekkor bujában vigasztalást keresendő a Paulinus szerzetesek falai közé ment. Még ekkor egészen tudatlan volt, de oly nagy buzgalommal feküdt a tanulmányoknak, hogy néhány év alatt az idegen nyelvekben 8 egyéb tudományokban bámulatos elöhaladást tett, mindenkitől „György barát11 vagy „Fráter György11 tiszteletteljes cimmel emlitte- tett s papi hivatalt nyert; utóbb Zápolya János belső tanácsosává s minden ügyében hathatós segitöjévé lett. — I. Ferdinánd, ki, mint a történelemből tudjuk, a királyságért vetélytársa volt Zápolyának, többször nyilatkoztatta, hogy Zápolyának csak azt a csuklyás barátot i rig'y 1 i, t. i. Martinuzzit, ki rendkívüli találékony eszével s politikájával többet ér tízezer sisakos katonánál. Zápolya János végrendeletében fia egyik gyámjául Martinuzzit nevezte ki, ki ekkor nagyváradi püspök volt, ő pedig Szolimán védelmét kérte ki. Szolimán által később ö is kiutasittatott Budából. A püspök Izabella felett igen nagy hatalmat gyakorolt, nem engedelmeskedett többé neki, s gyűlölte Szolimánt, miután annak barátságával oly pórul járt.

Fráter György most — talán jó szellemétől megszállva, vagy fényesebb hivatalra jutás reményében azon tervezgetett, hogy Erdélyt Magyarországgal újra egyesíti s Izabella tudta nélkül Ferdinánd királynak Ígérte azt. — Mily hatalma volt Fráter Györgynek Erdélyben, s mennyire fötörekvése volt Izabellának semmi hatalmat nem hagyni, hanem mindent saját tetszése szerint tenni, megmondja a régi költő eme verse :

„Sir vala gyakorta az királyné asszon,

Semmi bizodalma néki az országon.

Az Fráter György tartja fiával abrakon :

Kedve szerint nincsen, gyakran bánkódik azon.11

R C A. {*-