Eger - hetilap, 1872
1872-08-01 / 31. szám
244 emlékezem, hogy egy zacskóban vasdarabok és cserepek is találtattak, miket az otromba kéz összetört. E vonatkozás szerint e lelet már nem a bronz-, vagy réz-, de a vaskorszakba sorzandó: s maga a sírhely is, melyben az találtatott,már nem rézkori simák, hanem vagy átmeneti korszakinak, vagy tisztán vaskorszakinak tartandó. Ha tisztán rézkorszaki volna, akkor nevezhetnök egyelőre is például celta sirnak, igy pedig más néptörzsbeli sírnak kell azt tartanunk. Világosabban szólhatnánk, ha valamely balomnak jelenségét vettük volna észre, de mikor az egész nagyaszóparti pogány temető vonalán egyetlen egy halom sincs ; ami azonban nem csuda, mert az már a lelet idejét megelőző korban is mindig szántó-föld volt s jelenleg is az. Különben Erdy a tisztán vaskorszaki sírokat nem is tartja halmoknak, hanem sirgödröknek. Ennek példájául felhozza Szob helység területén az Ipoly partján földfuró segedelmével 1847. sept. 27-én Kubinyi Ferenc és Varsány János társaságában általa felfedezett sirgödröt, melynek fenekén csontváz volt letéve. „A csontvázra fekete cserépedények voltak rakva, ezek nem hamvvedrek, mert a holttetem nem volt megégetve, hanem oly edények, melyekbe étel szokott tétetni, hogy a halott tulvilági hosszú útjában meg ne éhezzék. A vas müdarabok a sírgödör közép mélységében voltak diszes csomóba kötve, — mint következik : 1) Kard, mely 2) hüvelyébe volt rejtve, 3) dárdacsucs, 4) félkarperec, 5) láncfonadek, fi) üres karika, 7) szegfej, 8) 9) 10) Három csat, 11) üres vasszál. O e „nagy ritkaságu sir" fejtegetését a kelenföldi pogány sírok magyarázata alkalmával elhagyta ; annyit mondott csak, hogy arra nézve egyedül a történet-vizsgálat hosszú utján lehet megnyugtató feleletet nyerni.5) 2) A nagyaszóparti leletben is jöttek elő hamvvedreknek tartott edények, cserepek, de miket az otromba kéz összetört. — Eszerint ezek sem voltak itt hamvvedrek, mert a „holttetem'' nem volt megégetve, hanem olyan edények „melyekbe étel szokott tétetni, hogy a halott tulvilági hosszú útjában meg ne éhezzék." 3) Mik lehettek e lelet rozsdaette, (mert ilyenek voltak) vas- müdarabjai, miket az otromba kéz szintén összetört? — vájjon nyil- darabok voltak-e azok ? ezt látatlanban meghatározni már nem lehet. Lehetne talán a letéteményezés végső helyén, mert ezek is az összeszedett aranymüszerekkel együtt Budára a m. kir. kamarához felküldettek. Különben, ha vasnyilhegyek voltak is, azon épen nem lehetne csudálkozni, miután az 1847-ik évi máj. 3-án, a keveházi nagy hun temető 122 halmai közül felásott négy halomban vasnyilhegyek, s temérdek cserepek találtattak.6) 4) Fejér megyében 1853. máj. 9. Vereb helység területén egy magyar lovag vétetett fel ősi sírjából, ki ott paripástól volt eltemetve. Ezt Erdy János a X ik századba vezeti vissza.7 *) Az aszóparti lovag is paripájával együtt volt eltemetve. Amannál Pávia olasz város felégetése alkalmával szerzett rendes idomú érmek találtattak ; emennél már nem, hanem igenis annál több s nagyobb számban zárt körű ujnyi vastagságú aranykarikák kisebb-na- gyobb alakúak, melyek, miként hallottuk a karra is felhúzhatok valának. Mik voltak ezek? pénznemek? A régészek általános véleménye az, hogy a fémkarikák pénznemet képviseltek. Kiss Ferenc régészünk a nemzárt vagy nyilt-körü karikákról ezt teljesen állítja, s még inkább azokról, melyek phoeniceai pénzjegygyei valának ellátva. Voltak, melyek nemcsak pénzértékül, de egyszersmind ékszerekül szolgáltak. Beszélvén a nyiltkörü ékkarikákról, ezt mondja: „Ezen ékka- rika-pénzek a fizetésre használt karikák elavulása után még századokig lehettek használatban, azonban nem mint pénzek és ékszerek egyszersmind, hanem csak mint ékszerek." Es beszélvén a zártkörű karikákról, azt mondja, hogy azok más célra is használtathattak. Megkülönböztetvén pedig kisebb-nagyobb érckarikákat, kézi karikáknak nevezi azon gyűrűket, melyeket a kézfejtől a könyökig, s) Arch. közi. 2 köt. 35—36 1. 1861. 6) Jász-kunok története. Gyárfás 1st. 1. k. 352. 1. 7) Ré^itégt. !Cö«!. Rimer Flóris.l^. 1, 1858. karpereceknek pedig azokat, melyeket a könyöktől a válkapocsig viseltek. 8) Szabadságára hagyjuk eszerint az olvasónak a nagyaszó-parti lovag aranykarikáiról a vélekedést azon megjegyzéssel, hogy azok ennél fényüzési cikkek valának hih etöleg s scytha tulajdonosra mutatnak, — lévén Attila Hunniája oly gazdag, mikép ily s másnemű kincsekben az épen nem szűkölködött. Kelet s nyugat fejedelmei, népei részint adóban, részint ajándékokban akarva, nem akarva, kénytelenek valának azt mindennemű drága ékszereikkel, aranynyal, ezüsttel, legértékesebb gyöngyeikkel gazdagítani. (Folytatjuk.) Az egri érseki róni. k^th. férfitanitó-képezde. Az egri róm. kath. férfitanitóképezde alapításának 44-ik évét töltötte be. Mennyi jónak lön forrásává e hosszú idő alatt, mennyi nemes igyekezetei istápolt s hány buzgó akaratot segített a magasztos cél felé . . . évkönyveink mondják meg; de a nyilvános élet, a siker külső hatása is tanúskodik arról, hogy intézetünk szép feladatának mindez ideig megfelelt. A múlt lehet záloga a jövőnek, s tanintézetünkről elhihetjtik, hogy rendeltetésének a jövőben is hiven fog megfelelni. Újjáalakulva a 68-iki törvények értelmében, teljesen felszerelve és berendezve : biztosabb lépésekkel haladhat célja felé. A felszerelés és berendezés nagy költséggel járt, sok száz forintot követelt. Kegyelmes Főpásztorunk, a fő-káptalan és megyei papság áradozó forrássá lön, mely mindaddig ki nem apadt, mig az utolsó szükség is kielégítve nem lön. Lehetetlen itt ns. Kovalcsik József kanonok ur áldozatkészségéről meg nem emlékeznünk, ki azon felül, hogy két növendéket pénzsegélyben részesített s kettőnek ösztöndíjat adott, még egyik képezdei tanár fizetését sajátjából fedezni kegyeskedik. Hogy a szokott évi tudósítást intézetünkről megtehessem, részletekbe kell bocsátkoznom. 187 Ya-iki tanévre intézetünknél bejegyeztetett az I-sö osztályba 17, a Il-ikba 24, a Ill-ikba 20, összesen 61. Rendes tanuló volt az I-ső osztályban 14, a Il-ikban 19, a Ill-ikhan 19, összesen 52; magántanuló volt az I-sö osztályban 3, a Il-ban 5, a Ill-ban 1, összesen 9. Kitűnő osztályzatot nyert mind a három osztályban 3, jeleset 4, elsőrendűt 35, másodrendűt 9, harmadrendűt 1. Állandóan segélyez- tetett 29, jutalomdijjal kitüntettetett 12.*) A tanképesitő vizsgára bejegyeztetett 21, megvizsgáltatott 21; a vizsgálati süker következő: önálló tanítóságra kitünően képesittetett 2, dicséretesen 4, elégségesen 10, képesittetett 3 ; segédtanitóságra elégségesen képesittetett 2. Az intézet tanárkara áll 10 személyből, kik közöl 5 egyházi, 5 világi. A félévi vizsgálatok junius 22-én kezdődtek, és julius 27-én végeztettek be. A tanképesitő vizsgálatok julius 8., 9., és 10-ik napjain tartattak meg. A tanév julius 28-án záratott be. Vince Alajos, igazgató-tanár. Eger, 1872. julius 29. A nevelésügy napról-napra fontosabb szerepet kezd játszani, mig hajdan a testi erő volt a mérvadó a nemzetek életében, addig jelenleg a szellemi. Nem csoda tehát, ha azon ügy érdekében, mely a nemzet zömét, a népet van hivatva szellemi ismeretekre vezetni, s azt hivatásának betöltésére előkészíteni ; úgy az ország, mint városok, testületek és egyesek, minden lehetőt megtenni iparkodnak. Városunk nevelésügye a legközelebbi években nagy lendületet nyert, midőn egri érsek ö nm. és a mélt. káptalan hazafiságuk és bö- kezüségök következtében nagy áldozatokkal az iskolákat megszapo- ritották. Nem elég azonban, hogy elég és felszerelt iskolákkal bírjunk, hanem födolog, hogy az iskolák látogatottak legyenek, s az iskolás gyermekek a kor vívmányai szerint taníttassanak és vezettessenek. E két utóbbiról óhajtók jelen alkalommal szólni, mint ki szerencsés lehettem a róm. kath. felekezeti kül- és belvárosi iskolák vizsgáján jelen lehetni, s ezekről alapos meggyőződést szerezhetni. Az iskolák látogatását illetőleg, miként tudakozódásomra meggyőződtem, bár még sok kívánni való van e tekintetben, s igen nehéz s) Arch. közi. 199 1. 9) Jász-kunok története. Gyárfás 1st. 1. k. 353. 1. *) Jutalomdij gyanánt kiesztatott 230 frt és hat db. arany.
