Eger - hetilap, 1872
1872-07-04 / 27. szám
210 — nem teljesíthető, mert a körrendeletek ily nagy számban való kiadásának költségei, a költségvetésben nem találnak fedezetet. Tudomásul vétetik, s a mk. belügyminiszter újabb felterjesztés beu felkérendő, miszerint tekintetbe véve mindazon érdekeket, melyek a körrendeleteknek kellő számú példányokban leendő szétküldését szükségessé teszik, azoknak ily számbani szétküldését elrendelni, — ha pedig ez jelenleg elhárithatlan akadályokba ütköznék, legalább a jövő évi költség-előirányzatba az ezeknek kiállítására szükséges fedezetet felvétetni szíveskedjék, hogy jövőben e tekintetben a közönség méltányos igényei kielégittessen ek. A mk. földmivelés- ipar- és kereskedelmi miniszter 264. 281. 320. 267. és 266. sz. rendeletéiben értesít : hogy az olasz királyi kormány lovag Lambertenghi Ferencet, temesvári olasz királyi ügynökké, — a helvetiai kormány Keller Ulrichot Pestre helvetiai ügynöknek, — a görög királyi kormány Bosikis Antal eddigi görög kir. ügyvivőt Fiúméban, ugyanott görög kir. ügynökké, — a nagybritanniai kormány Monson J. Ödönt Pestre, nagybritanniai kir. föügynöknek, — és a német kormány Wácker Poster Károly Lajost az északi német szövetség eddigi pesti ügynökét, német császári főügynökké és Vodianer Albertét német császári ügynökké, mindkettőt Pestre —- nevezte ki ; s minthogy ö es. s apóst. kir. felsége ezen kinevezéseket elfogadni és a kinevezési okmányokat a müködhetési záradékkal ellátni méltóztatott, felhívja a törvényhatóságot, miszerint neveztteket a fenti minőségükben elismervén, netaláni megkereséseiknek készséggel feleljen meg, és őket működésükben lehetőleg támogassa. Tudomásul vétetik, tudomás s közhirrététel végett a m. szolga-«§ T A R A fény hatásáról. (Vége.) Ha az embert veszszük figyelembe, úgy ez még feltűnőbb- Ugyanazon fajban a legélénkebben mutatkozik a fény hatálya. Ur‘ nőink, kik folyton szobában ülnek, sőt előkelőink, kik még látogatások — vagy sétákra is alig mennek, csakhogy a lég hatásának kitéve ne legyenek, gyakran oly halvány színűek, hogy csaknem visz- szariasztók, mivel minden, mi az arcot kedvessé és vonzóvá teszi, tőlük száműzetett. A fény rájuk nem hathatott, valamint az ole- anderre, mely szobában tartatik. Ha egy ily urhölgy az orvos rendeletére vidékre költözik, a lég és fény hatásának leszen kitéve, és csakhamar az arcok halvány, beteges fehér szinét a szép piros, az egészség szine, fogja felváltani. A kaukasi fajnak igen sok szinvegyüléke van az ingerlő üde rózsapirostól egész a barna feketéig, a szin ezen fajnál barnábbá változik, minél közelebb jutunk délhez, mivel erősebb a fény befolyása. Az indián csak arcán és kezein feketebarna, valamint az arab és beduin is csak ezen testrészeken, és testének födött részein sokkal világosabb szinü. Az olasz és spanyol szinte hason barna szinü, mely öt majdnem amualthoz teszi hasonlóvá. Még barnább szinvegyülékkel bir a kaukasi faj Habesben, a forró égöv alatt, Afrikában stb. Továbbá a halvány- és könenylég közönséges hőmérséklet mellett homályban nem vegyülnek. De mihelyt világot bocsátunk rá- jok, a vegyülés megtörténik és pedig veröfényen hirtelen durranással. A viztől elnyelt halvanylég csak a fény ráhatása következtében vonja magához lassankint a viz könenyét ; a vízben tartott vilany (phosphor) veröfényen vörös viléleggé válik. Felötlő a fény befolyása a testek felbontására is ; ugyanis elősegíti a légkör élenyéuek a szerves anyag széneny- és könenyéveli egyesülését. Iblany egyesül olajképző gázokkal a fény hatása alatt. Fémélegek szinittetnek vagy fölbomlanak fémekre és fölélegekre. Újabb időben halvány és köneny keveréke segélyével Bunsen és Roscose készüléke által a fénysugarak vegyi hatásának megmérésére több kísérletek is tétettek. Régtől ismert dolog, hogy chlorezlist *) a fény által megfeke- tül, de ezen tulajdonát csak századunk tudta felhasználni. Két jeles angol, Wedgewood és Davy tettek e végre első kísérleteket: chlor- ezüsttel áthatott papirt megolajozott rézmetszettel befödvén a nap sugarainak tették ki ágy, hogy a fény csak a rézmetszeten át juthatott *) Ha a légsavban kevés ezüstöt feloldunk és ehhez konyhasót teszünk, azonnal fehér turószerü csapadék támad, mely nem egyéb mint ezüsthalvag. A feloldott ezüst a konyhasóban levő chlort, melyhez erősen vonzódik, magához lekötötte. bírák és a rend. tan. városok polgármesterei jegyzőkönyvi kivonatban értesitendök. A mk. földmivelés- ipar- s kereskedelmi miniszter 5623. sz. alatt a megye területén ez évben tartandó lótenyésztési jutalorudij- osztás tárgyában, a megyei lótenyész-bizottmáDy elnökéhez intézett utasítás másolatát megküldi, s felhivja a törvényhatóságot, miszerint a dijosztás helye és ideje iránti véleményét a bizottság elnökével közölje. A felolvasott miniszteri rendelet Isaák László alispánnak azzal adatik ki, miszerint a lótenyészbizottmány elnökével közölje, mely időben és minő helyen lenne a jutalomdij-osztás legcélszerűbben megtartandó. • Olvastatott a mk. belügyminiszternek f. évi 9735. sz. rendelete, melynélfogvaEger városa azon kérelmének,hogy önkormányzati joggal felruháztassék, jelenleg hely nem adható, mert jövedelmei a kiadásokkal nem állanak helyes arányba»!, és súlyos anyagi helyzete nem engedi, hogy egy önkormányzati várost megillető állást elfoglalhasson; Eger város ennélfogva jövedelmi forrásainak emelésére, különösen pedig az italmérés szabályozására, és jövedelmeinek fokozására utasítandó. A felolvasott miniszteri rendelet Eger város képviselőtestületének másolatban, tudomás-vétel, és az abban érintett tárgyalások megindítása céljából kiadatni rendeltetik ; elváratván annak idején a tárgyalások eredményéröli jelentés. Olvastatott a mk. belügyminiszternek f. évi 7845. sz. rendelete, melyben tudatja, bogy a 91 sz. jelentés mellett felterjesztett nemesi, az érzékeny papírhoz. Az eredmény az lett, hogy a metszet feketébb részén a nap át nem hathatván, alatta a papír fehér maradt, mig árnyékos helyein át a nap a papirt kisebb nagyobb fokban megbar- nitotta. Természetesen a metszet az alája tett papíron másolva lön, csakhogy az eredetinek egészen ellentéte volt : ott, hol az fekete volt, ez fehér maradt, hol az árnyékos s fehér volt, ez a rajz szerint feke- tés lön, fehéres rajz fekete alapon. — Vagy ha ezüsthalvaggal áthatott papirt veszünk, s ennek egyik felét könyvbe zárjuk s a napra tesz- szük ki, a napra kitett rész csakhamar ibolya, végre fekete szint fog nyerni, mig a nap sugaraitól megóvott rész fehér szinét megtartja. Ugyanez történik az elkészített papírral a fényképészeti műtétéinél ; t. i. a hova fény jő, fekete lesz a papir, a hova pedig nem jő, ott megtartja fehérségét s a keletkezendő árnyrajzban a világos helyeknek megfelelő részek feketék, s a sötéteknek megfelelők pedig fehérek lesznek ; miből a képek állító — positiv — és tagadó — negativ — elnevezése származott. A fény képes egyedül a rokonköteléket az ezüst és halvány között föloldani, a halvány elillan, de az ezüst visz- szamarad éspedig ezen elválasztóságában színére nézve feketén. Ezen régen ismert tünemény a kísérletekhez a kiindulási pont, mely által Daguerre odavivé a dolgot, hogy a napot mint festészt és az ezüstsót mint ecsetet használá az úgynevezett Daguerreképekhez ; ezen kísérletek teszik alapját a photographiának. Végre meg kell jegyeznünk, hogy a fénysugarak vegyi hatásanem egyenlő; veres üveg alatt köneny és halvány nem egyesülnek, de igenis kék és ibolyaszinü üveg alatt és a közönséges fénynél; az ezüsthalvag kék — és ibolya szin alatt igen, veres alatt épen nem fekete- dik meg. Berard a hasáb színeit igen pontosan vizsgálta ; ö ugyanis napállitó segélyével setét szobába bocsátá be hasábra azokat, és hal- vagezüstbe mártott papíron fogá fel a színeket s tapasztalá, hogy az ibolyaszin legerősebben hatott s működött vegyileg (mit már Ritter és Wollaston is tapasztalhattak), a kék sugarak kevesebb hatást idéznek elő, a veresek épen semmit; hogy ezen tüneményt annál meglepőbbé tegye, a sugarakat lencse által a gyupontban egyesité s hol a sárga s vörös színek egyesítve valának, a halvagezüstös papir két óra folyásig is alig változott, habár a fény vakító volt ; a kék és ibolya sugaraknál azonban a feketedés tiz perc alatt már megtörtént. — Bequerel pedig azon nevezetes fölfödözést tévé, hogy a vörös és sárga sugarak, melyek magánosán az ezüstbüzeges papirt érintetlenül hagyják, nagy vegyi hatást idéznek elő, ha a papir előbb rövid ideig közönséges fénynek, vagy kék ibolyasugaraknak tétetik ki. A vörös és sárga sugarak képesek tehát a kék és ibolya szintől kezdett hatást folytatni. Moser pedig ugyanezen tüneményt tapasztalá iblanyozott ezüstlapokon.
